Mi legyen Ukrajnával?

Nem mondhatjuk, hogy ukrán szomszédjaink háza tájékán egyhangúan telnének a napok. Amerika, Kanada, Európa, Oroszország – diplomáciai sokszög Ukrajna körül, nem is említve a nemzetközi szervezeteket. De vajon mi lesz a kimenetele az elhúzódó ukrán, mostanra pedig már ukrán-orosz válságnak? Hol a helye Ukrajnának, az EU-ban vagy az Eurázsiai Unióban?

A nyugatbarát ukrán ideiglenes kormány megalakulását követően, még meg sem kezdődhettek igazán a tárgyalások az államcsőd szélére sodródott Ukrajna megsegítésére, máris újabb válsággal néz szembe az ország. Múlt hét szerda óta fokozatosan vonta  megszállás alá az orosz haderő a Krím-félszigetet, amely 1954 óta tartozik Ukrajnához, bár hivatalosan önálló ukrán államról csak 1991 óta beszélhetünk.

Csütörtökön még arról szóltak a híradások, hogy Ukrajna készen áll arra, hogy a március 20-21-i EU-csúcson aláírja a társulási megállapodást az EU-val. Szombaton Vlagyimir Putyin engedélyt kért az orosz felsőháztól az orosz haderő bevetésére Ukrajnában, amit meg is kapott. Közben az ukrán hadsereg is mozgósít Munkácson. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök már az EU- barát ellenzéki erők ukrajnai hatalomra kerülését követően Oroszország nemtetszését fejezte ki. Február 23-án az ukrán parlament eltörölte a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt, amellyel megszűnt az orosz nyelv regionális státusa is. Egyre inkább úgy látszott, hogy négy hónap után Ukrajna ismét az EU felé veszi az irányt és nyugattól várja a pénzügyi segítséget is az államcsőd elkerülése érdekében. Janukovics Oroszországból tartott pénteki sajtótájékoztatóján szóvá is tette, nem érti, hogy Oroszország miért hallgat, mindemellett kijelentette, hogy ő nem kéri az oroszokat, hogy avatkozzanak be Ukrajna belpolitikájába. A „hallgatás azonban mindössze egy napig tartott.

A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács vasárnapra rendkívüli ülést hívott össze, amelynek eredményeként nyilatkozatban ítélte el a krími orosz katonai megszállást. A NATO véleménye szerint Oroszország fellépése sérti mind az ENSZ alapokmányát, mind pedig az EBESZ elveit és ennek alapján tevékenységének azonnali beszüntetésére szólította fel az országot. „Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna egységét és szuverenitását”- nyilatkozta Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár a Twitteren.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyetértett abban, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Oroszország azonban vétójoggal rendelkező ENSZ BT tag, így bármilyen döntést is hozna a Tanács, azt az oroszok blokkolni tudják. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szombaton, telefonon tárgyalt Putyinnal a kialakult helyzetről.

Ukrajna a budapesti memorandumra való hivatkozással az Egyesült Államok és Nagy-Britannia segítségért kérte a válság rendezésének érdekében. Barack Obama amerikai elnök mellett Angela Merkel német kancellár, Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök is beszélt telefonon Putyinnal, de egyelőre úgy tűnik, az orosz elnök nem foglalkozik a nyugat véleményével. Putyin a kijevi ideiglenes kormányt, a „szélsőséges erők” felülkerekedésének tartja, őket téve felelőssé a kialakult helyzetért. Az amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Moszkvát, hogy amennyiben nem tesz intézkedéseket a feszültség csökkentésére, annak az amerikai-orosz kapcsolatokra vonatkozóan is súlyos következményei lehetnek. Amerika, Kanada és az EU a Szocsiban tartandó júniusi G8 csúcstól való távolmaradással reagálna, amennyiben Oroszország nem változtat stratégiáján.

Barack Obamával folytatott szombati telefonbeszélgetése során az orosz elnök felvetette annak lehetőségét, hogy a többségben orosz ajkúak lakta területekre is orosz katonákat vezényel, amennyiben a helyzet nem változik. Obama felhívta Putyin figyelmét Oroszország lehetséges nemzetközi elszigetelődésére és mélyen elítélte az ukrán állam szuverenitását és területi integritását sértő orosz megszállást. Az amerikai elnök ugyanakkor elismerte a kisebbségek- így az orosz ajkúak- jogai védelmének szükségességét.

A szombati oroszországi események hatására az EU külügyminiszterek hétfőn rendkívüli ülést tartottak. Az ülésen elfogadott nyilatkozat célja, hogy felhívják Oroszországot csapatainak haladéktalan visszavonására, továbbá megfelelő szankciókat helyezzenek kilátásba arra az esetre, ha Oroszország nem így tenne. A szankciók között szerepel a vízumkönnyítésről folyó kétoldalú tárgyalások, valamint az új partnerségi egyezményről folytatott tárgyalások felfüggesztése, de a helyzet alakulásától függően, akár további intézkedések is terítékre kerülhetnek a jövőben. Az EU külügyminiszterek továbbra is szorgalmazzák az EU-ukrán társulási megállapodás mihamarabbi aláírását. Közben ketyeg a bomba az ukrán államcsőd táján is. Az EU és az IMF jelenleg is közösen dolgozik az ukrán segélycsomag kialakításán.

William Hague brit külügyminiszter – aki hétfőn nem tudott részt venni a rendkívüli külügyminiszteri ülésen, mert Kijevben tárgyalt – a 21. század legnagyobb krízisének nevezte az Ukrajnában zajló eseményeket. Hague elismerte az ukrán-orosz kapcsolatok történelmi hátterét, azonban úgy véli a mai Ukrajna közelebb áll Európához.

Várhatóan csütörtökön az uniós állam –és kormányfők is rendkívüli csúcstalálkozót tartanak majd a helyzet rendezése érdekében.

Orosz Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

Érkezik a Huawei első Google-mentes okostelefonja

A Huawei csütörtökön, a németországi Münchenben bemutatta az első olyan okostelefonját, amely Google-alkalmazások nélkül működik. A kínai technológiai társaság az amerikai kereskedelmi minisztérium kilátásba helyezett korlátozásai miatt fejlesztette az új készüléket az amerikai Google szolgáltatásai nélkül.

Read More »

Engedett a horvát kormány, visszaállítják a megemelt nyugdíjkorhatárt

A horvát kormány teljes egészében elfogadja a népszavazás kiírását kezdeményező szakszervezetek követelését, és visszaállítja a 67 évre megemelt nyugdíjkorhatárt 65 évre, továbbá törvénymódosítási javaslatot nyújt be, hogy azok, akik ezt szeretnék, 65 év felett is dolgozhassanak - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a csütörtöki kormányülésen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás