Égtek a vörös vonalak a krími szavazás miatt

A Krímben tartott vasárnapi népszavazás résztvevőinek 93 százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon – derült ki annak az exit poll felmérésnek az eredményéből, amelyet a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, és amelyet rögtön urnazárás után tettek közé. Eközben ma telefonon beszélt Merkel és Putyin, Lavrov és Kerry. Durván fenyeget a kijevi ukrán miniszterelnök minden szeparatistát.

A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 szavazókörnél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Terület Ukrajna része maradjon.

Helyi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A választási részvételi arány este 6 órakor 73,4 százalék volt.

Donyeckben a tünetők épületet foglaltak

Oroszbarát tüntetők megostromolták és hatalmukba kerítették vasárnap a donyecki ügyészség épületét, követelve a letartóztatott Pavlo Hubarjov önjelölt megyei kormányzó elengedését.

A tüntetők letépték az épület előcsarnokában az ukrán zászlót, és orosz lobogót tűztek ki az ügyészség tetejére. Egyes hírek szerint az épületben van a megyei vezetés. A tiltakozók azt gondolják, hogy Szerhij Taruta kormányzó is bent tartózkodik. Azt követelik, hogy a hatóságok engedjék szabadon Pavlo Hubarjovot, és helyezzék vissza a megyei ügyészség élére a menesztett Roman Romanovicsot.

A tiltakozók Oroszországot, Hubarjovot és a Berkut szétoszlatott rendőrségi rohamosztagot éltető jelszavakat skandáltak, és azt harsogták, hogy „a rendőrség a néppel van”. Az Interfax hírügynökség beszámolója szerint az épületből kijött Mikola Frantovszkij hivatalban lévő megyei ügyész, és a tüntetőkhöz próbált fordulni, de a bekiabálások miatt nem tudta elmondani beszédét. Az ügyészség ostroma előtt Frantovszkij néhány tüntetővel bement az épületbe tárgyalni Hubarjov, illetve a három nappal ezelőtti tömegverekedés idején őrizetbe vett személyek elengedéséről, de nem derült ki, hogy mire jutottak.

Helyszíni tudósítások szerint a tüntetők az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei igazgatóságánál is gyülekeztek, követelve Hubarjov kiszabadítását, több tucatnyian közülük be is mentek a rendőrség kommandósai által őrzött épületbe, majd kisvártatva kijöttek, és közölték, hogy odabenn „nincs senki”.

Brüsszel nem enged

Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők az Ukrajnához tartozó Krím félsziget jövőbeli jogállásáról a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását. Van Rompuy és Barroso megerősítette, hogy az EU nem fogja elismerni a referendum kimenetelét.

De Putyin sem enged: hiába hívta fel Merkel

Oroszország tiszteletben fogja tartani a krími lakosság választását – erősítette meg Vlagyimir Putyin orosz államfő Angela Merkel német kancellárnak, akivel vasárnap telefonon beszélt. A Kreml honlapján megjelent tájékoztatás szerint az állami vezetők az ukrajnai válságról, valamint a Krím félszigeten zajló népszavazásról váltottak szót. A beszélgetést a német kancellár kezdeményezte.

Vlagyimir Putyin a Kreml álláspontját megismételve azt hangoztatta, hogy „a félsziget lakosságának akaratnyilvánítása a nemzetközi jog normáinak teljesen megfelelve valósul meg”. Az orosz államfő az ENSZ Alapokmányának első cikkelyére is hivatkozott, amely rögzíti a népek egyenlőségét és önrendelkezési jogát.

Kerry Lavrovnál próbálkozik

Az orosz külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap is felhívta telefonon orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, és megvitatták az ukrajnai válsághelyzet fejleményeit. A külügyminiszterek ezt megelőzően szombaton beszéltek egymással telefonon, pénteken pedig személyesen egyeztettek a konfliktusról és a krími népszavazás kérdéséről londoni találkozójukon.

A mostani telefonbeszélgetés során Szergej Lavrov ismét azt hangoztatta, hogy „a szélsőséges nacionalista és radikális erőknek a délkelet-ukrajnai régióban az utóbbi időben gyakorivá vált provokatív akciói komolyan destabilizálják a helyzetet” Ukrajnában. Újra felszólította Washingtont, hogy vesse latba befolyását és arra ösztökélje a jelenlegi kijevi vezetést, hogy tegyen valódi lépéseket „az (ukrajnai) orosz ajkú lakossággal, honfitársainkkal és minden ukrán állampolgárral szembeni tömeges törvénytelenség és önkényesség beszüntetésére”.

A kijevi hatalom megtorlásra készül

Az ukrán állam megtalálja mindazokat, akik szeparatizmusra és az állam egységének megbontására bujtogatnak, akik az orosz katonák védelme alatt próbálják megsemmisíteni az ország függetlenségét – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök az ukrán kormány vasárnapi ülésén, miközben a Krími Autonóm Köztársaságban folyik a kijevi központi vezetés szerint törvényellenes népszavazás a terület Oroszországhoz csatlakozásáról.

„Mindet megtaláljuk, egy éven, két éven belül, ukrán és nemzetközi bíróságok elé állítjuk őket. Forró lesz a lábuk alatt a talaj. A világon nem lesz hely, ahol szabadnak éreznék magukat, és Oroszország nem védi meg őket” – hangoztatta a kormányfő.

Hangsúlyozta, hogy eljön az idő, amikor azoknak, akik most az orosz automata fegyverek védelmében biztonságban érzik magukat, felelniük kell az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérletükért.

A miniszterelnök a kormányülésen bejelentette, hogy újabb 6,8 milliárd hrivnyát, azaz körülbelül 170 milliárd forintot különítenek el védelmi célokra, a határőrség és a belügyi egységek számára. Ezt elsősorban szociális programok leállításából fedezik. Ígéretet tett arra, hogy a programokat felújítják, amint „megvédték az országot és újra növekedésnek indul a gazdaság”.

Blokádok feloldására kerülhet sor?

Ihor Tenjuh védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy március 21-ig az orosz katonák nem tartják blokád alatt az ukrán katonai egységeket. Szavai szerint ez idő alatt az ukrán katonák feltöltik tartalékaikat.

A miniszter adatai alapján jelenleg mintegy 21,5 ezer orosz katona tartózkodik a Krímben. „Az Oroszországi Föderáció folytatja katonai jelenlétének növelését a Krími Autonóm Köztársaság területén annak érdekében, hogy számára kedvező feltételeket teremtsen a Krím hozzá történő csatlakozásáról szóló úgynevezett népszavazás eredményének törvényessé tételéhez” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a krími ukrán katonai egységek teljes készültségben vannak.

Arszen Avakov belügyminiszter a kormány ülésén közölte, hogy március végéig 10-15 ezer személyt hívnak be a nemrég újra megalakított Nemzeti Gárda kötelékébe.