Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az uniós tagországok közötti népességmozgás körülbelül az összes európai bevándorló egyharmadát teszi ki, a svájci referendumnak köszönhetően azonban az uniós alapszabadságok közé sorolt „személyek szabad mozgása” Európa-szerte nagy port kavart az elmúlt hetekben.
A svájciak nem az egyedüliek Európában, akiket mélyen aggaszt a bevándorlás kérdése. A népszavazás eredményéhez több politikus – az osztrák Heinz-Christian Strache, a holland Geert Wilders és a francia Marine Le Pen – is gratulált. David Cameron brit miniszterelnök januárban a BBC-nek adott interjújában hangot adott annak a véleménynek, hogy szükséges lenne az unión belüli munkaerő mozgás szabályozása, utalva ezzel a kelet-európai országokból érkező bevándorló tömegekre. Egy felmérés szerint 2011-ben összesen 566 044 fő érkezett Európából az Egyesült Királyság területére, amely rekordértéknek számított. A szigetországban közel 1,5 millióra becsülik a 2004 óta csatlakozott országokból érkező bevándorlók számát. A brit kormány időközben több ponton szigorúbb szabályokat vezetett be a külföldi munkavállalók szociális ellátásának tekintetében.
De mivel is érvelnek az EU-n belüli migrációt ellenzők? Meglátásuk szerint a szegényebb országokból érkező bevándorlók alacsonyabb béreket is elfogadnak így csökkentve a helyi lakosság számára elérhető álláslehetőségek számát és a bérszínvonalat, vagy adott esetben olyan ország szociális juttatásait élvezik, amelyekhez korábban nem járultak hozzá. De ennél is alapvetőbb az az aggodalom, hogy a nemzetek és régiók kulturális és szociális kohézióját ássa alá a tömeges bevándorlás.
Mindkét felvetésnek vannak alapjai, de Brüsszel egyelőre megingathatatlan alapvetésnek tekinti ezt a szabadságjogot. Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos a személyek szabad mozgását az Unió egyik sarokkövének nevezte januárban a bolgárok és románok előtt megnyíló lehetőséget üdvözölve. A svájci referendum eredményét követően Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, továbbá Paschal Donohoe ír Európa-ügyi miniszter is kiállt a mozgásszabadság mellett.
Az Európai Bizottság február 11-én kiadott független tanulmányában megerősíti, hogy a munkavállalási célú bevándorlás jövedelmező a fogadó ország számára. A tanulmány szerint az EU-n belüli migráció elsősorban munkavállalási célú, nem a szociális turizmus körébe sorolható, és többnyire fiatalok élnek ezzel a lehetőséggel, akik jó eséllyel találnak állást. A munkaerő szabad áramlása mellett szóló alapvető gazdaságpolitikai érv a munkaerő-piaci hiány, valamint az öregedő európai populáció okozta szociális ellátásbeli gondok orvoslásának szükségessége.
Általában véve elmondható, hogy a vándorlás az ismeretek és tudás bővüléséhez vezet a befogadó ország számára. Cameron elismeri, hogy a szakképzett külföldi munkaerő Nagy-Britannia számára is hasznos.
A leginkább a kelet-európai országokból a régi uniós tagállamokba történő vándorlás másrészről azonban agyelszívást és népességfogyást okoz a forrás-országokban. A jelenlegi statisztikák szerint Magyarország az egyik „legjobban teljesítő” ország, ami az elvándorlást illetni. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete által 2013 decemberében kiadott tanulmány szerint a 18-40 évesek 12%-a tervezi komolyan, hogy elhagyja az országot a jobb megélhetés reményében. Az elmúlt években legalább 250-350 ezer magyar kereste más országban a boldogulás lehetőségét. A legnépszerűbb célországok Németország, Nagy-Britannia és Ausztria.
A demográfiai egyenlőtlenségek alapvetően nőttek Kelet- és Nyugat-Európa között, kérdés azonban, hogy a vándorlási folyamatok valóban kompenzálják-e az elöregedést? Németországban, Észak-Norvégiában, Svédországban, Kelet-Finnországban, továbbá Európa keleti felében a népesség csökkenő tendenciát mutat, míg Spanyolországban, Franciaországban, Írországban, valamint Nagy-Britanniában növekedésről beszélhetünk. A munkanélküliség a legtöbb tagállamban és az EU egészét tekintve is emelkedett, amely felerősíti a bevándorlással és a kisebbségekkel szembeni negatív hangulatot.
Orosz Judit
