Magyar stoptábla a génkezelt kukoricának

Hiába ellenzi a tagállamok kétharmada a Pioneer 1507-es fantázianévre hallgató genetikailag módosított kukoricafajta köztermesztésbe vonását, a Tanácsban kedden nem gyűlt össze a termék bizottsági engedélyezésének megakadályozásához szükséges szavazatmennyiség. Győri Enikő külügyi államtitkár szerint, „ha a feje tetejére áll az EU, akkor sem lesz Magyarországon GMO-termesztés”.

Az Európai Bíróság egy korábbi döntésében február 12-ig adott haladékot a tagállamoknak arra, hogy állást foglaljanak egy genetikailag módosított hibridkukorica-fajta köztermesztésbe vonásának engedélyezéséről. Az általános ügyek tanácsában azonban a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal sem gyűlt össze a kétharmados szavazattöbbség az engedélyezésre vonatkozó bizottsági javaslat mellett vagy azzal szemben.

Jóllehet, a 28 tagállamból tizenkilenc – köztük Magyarország – az engedélyezés megtagadása mellett tört lándzsát, öt GMO-párti tagállam támogatta a Bizottság javaslatát, négyen pedig (a portugálok, a csehek, a belgák és a németek) tartózkodtak a szavazásnál, ami viszont a szabályok értelmében támogatásként lett elkönyvelve.

A Tanács határozatképtelensége miatt így az Európai Bizottságra száll a végleges döntés joga, és Tonio Borg, az EU egészségügyi biztosa nem csinált titkot abból, hogy Brüsszeltől megkapja a köztermesztésbe vonásra az engedélyt a Pioneer 1507-es sorszámú génkezelt kukorica, ami ellenálló bizonyos kártevőkkel szemben.

Borg a tanácsülést követő sajtótájékoztatón arra hivatkozott, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) eddig már hat alkalommal pozitív szakmai véleményt állított ki az engedélyezési kérelemre. „Ha az EFSA ennyiszer jóváhagyta, hogyan tudnánk figyelmen kívül hagyni a véleményét?” – tette fel a kérdést a biztos.

A GMO-k engedélyezésének egyik legesküdtebb ellenségeként számon tartott Magyarország képviselője ugyanakkor az ülést követően újságírók előtt „európai abszurd drámáról” beszélt a döntéshozatali szabályok kapcsán, amelyek a tagállamokra akaratuk és meggyőződésük ellenére rákényszerítenék a génkezelt termékek engedélyezését.

Győri Enikő az ülésen felszólította az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza az engedélyezést támogató javaslatát. Az államtitkár egy, az Európai Bizottság által még 1999-ben tett vállalásra hivatkozott, amelyben ígéretet tett arra, hogy érzékeny ügyekben nem fog szembemenni a tagállamok többségével. Márpedig a magyar érvelés szerint a tagországok kétharmada ellenzi, hogy a kukoricafajta termesztése zöld jelzést kapjon.

„Lehet itt bármilyen döntés, Magyarországon akkor sem lesz GMO-köztermesztés. Ha az EU a feje tetejére áll, akkor sem fogjuk beengedni a génmódosított termékeket” – jelentette ki Győri Enikő, az alkotmányra hivatkozva. Az államtitkár arra utalt, hogy a tagállamoknak a bizottsági engedélyezés dacára is jogukban áll egy ideiglenes védzáradékkal távol tartani a génkezelt kukoricát vagy burgonyát.

Ez a védzáradék azonban nem tartható fenn örökké, igaz, eddig az ezzel a lehetőséggel élő országokat nem kötelezték perekkel a tiltás feloldására. Hazánk korábban egy ízben már alkalmazta a védzáradékot a Monsanto 810-es típusszámú kukoricafajtája esetében. Ha a Bizottság engedélyezni fogja az 1507-es számú hibridkukoricát, akkor erre másodszor is sor kerülhet. Eddig összesen tíz tagállam hívta már segítségül a védzáradékot.

A Bizottság 2009 márciusában javaslatot tett a magyar és az osztrák védzáradék feloldására, ám akkor a két országnak sikerült maga mellé állítania a tagállamok minősített többségét, felülírva ezzel a bizottsági javaslatot.

A magyar kormány által még 2008-ban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalhoz (EFSA) beadott, a MON810-et érintő kiegészítő információk szerint a Pannon ökorégióra vonatkozó kutatások a talaj termékenységének romlását, a környező élővilág károsítását és a hagyományos rovarirtókhoz képest 100-1000-szer nagyobb mennyiségű növényvédő szer talajba jutását állapították meg, mely a módosított kukoricát fogyasztó állatok és emberek egészségére is káros lehet.

A MON810 jelenleg az egyetlen Unióban engedélyezett GMO kukoricafajta, melyet a legnagyobb mennyiségben Spanyolországban termeltek eddig.

Miként Tonio Borg kedden emlékeztetett rá, a génmódosított termékek engedélyezése körül immár 13 éve nem tud rendet tenni az Európai Unió, amely a WTO-szabályok értelmében nem tilthatja ki a területéről a génmódosított termékeket. A takarmányokban és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben kivétel nélkül minden EU-tagállamban előfordul génmódosított összetevő, a GMO-tartalmat azonban a termékek címkéjén fel kell tüntetni. Számos tagállam ugyanakkor a végsőkig ellene van annak, hogy a GMO-kat a köztermesztésbe is bevonják, hiszen ebben az esetben nem tudják többé kizárni a fertőzés veszélyét.

A patthelyzetet látva az Európai Bizottság néhány éve javaslatot tett arra, hogy a tagállamok különféle szempontokra hivatkozva saját belátásuk alapján tilthassák a génmódosított termékek termesztését, amelyek emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásáról az ellenzők szerint nem állnak rendelkezésre megcáfolhatatlan tudományos bizonyítékok. A Bizottság javaslatának értelmében a tagállamok a környezetvédelmi és egészségügyi indokok kivételével minden más alapon megtilthatnák a GMO-kat. Így gazdasági-társadalmi, vagy urbanisztikai indokokkal is. Ennek oka, hogy a környezetvédelmi és egészségügyi indokok alapján történő nemzeti korlátozás a WTO-szabályokba ütközhet, és az EU-ban egyébként is az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal tiszte annak megállapítása, hogy a termék veszélyes-e az egészségre és a környezetre.

E szabály alapján tehát Magyarország is minden további nélkül korlátozhatna. A javaslat ugyanakkor több év óta parkolópályára került, miután a Tanácsban létrejött egy blokkoló kisebbség ezzel szemben. A keddi vita után azonban úgy tűnik, hogy elmozdulás következhet be azon három nagy tagállam (Németország, Franciaország és Nagy-Britannia), illetve legalább egyikük (a britek) álláspontjában, amelyek eddig akadályozták az új engedélyezési szabályok elfogadását. A másik 25 tagállam támogatja a Bizottság javaslatát.

„Óvatosan optimista vagyok” – fogalmazott Borg biztos azzal kapcsolatban, hogy a közeli hetekben áttörést lehet-e elérni az ügyben. A máltai biztos hangsúlyozta, hogy ameddig nem születik meg az uniós irányelv, a tiltást alkalmazó tagállamok is könnyebben kiteszik magukat jogi pereknek.