Elítélték a szerb Sakálokat

A háborús bűnöket vizsgáló bíróság kedden 11 ember ügyében mondott ítéletet, akik a Sakálok nevű szerb félkatonai alakulat tagjai voltak, a váldottak közül mindössze két embert mentettek fel. Az ügyészség azzal vádolta az elkövetőket, hogy több mint 120 albán civilt gyilkoltak meg és üldöztek el otthonukból. A bizonyítékok alapján a vádlottak a gyilkosság mellett, erőszak, rongálás és más bűncselekmények elkövetésében is vétkeseknek bizonyultak.

A Sakálok nevű szervezet tagjai 1999 áprilisában és májusában a koszovói háború idején háborús bűnöket követtek el a civil lakosság ellen Pec község területén. Ekkor körülbelül 120 albán nemzetiségű személy veszítette életét Cuska, Zahac, Pavljan és Ljubenic településeken. Az elsőrendű vádlottat Miladonovicot jogerősen a maximálisan kiszabható húsz év börtönre ítélték, további két társa Milojko Nikolic és Dejan Bulatovic esetében is így döntött a bíróság . A legenyhébb kiszabott ítélet két év lett. A hivatalos iratok szerint a kilenc elítélt a bűncselekményeket különös kegyetlenséggel követte el. Az albánok között nem válogattak, a legfiatalabb áldozat 19, a legidősebb pedig 87 éves volt. 

Az eljárás 2010 decemberében kezdődött el, melyben 115 tanút hallgattak meg. A háborús bűnök felkutatásával foglalkozó ügyészség parancsára a rendőrség 2010 márciusában 26 gyanúsítottat állított elő, akik közül végül csak 11 személyt helyeztek vád alá. A tanúvallomások szerint a vádlottak az albán nemzetiségű lakosokat kikergették házaikból, elrabolták értéktárgyaikat, a férfiakat hátba lőtték, a nőket megerőszakolták, majd a megszégyenített asszonyokat a gyerekekkel együtt elüldözték a falvakból.  

Vádalkut kötött és részletesen beszámolt az alakulat által elkövetett bűntettekről a Pecről származó Zoran Raskovic, akinek a vallomásából a Vesti online részleteket közölt. Mint mondta, Pecről 1997-ben került önkéntesként a katonai rendőrséghez, majd egy idő után csatlakozott a Sakálok nevű csapathoz. Mióta úgy döntött, hogy vádalkut köt, az élete veszélyben van, és állandó rendőri védelemre szorul.

„Én vagyok a tanú arra a több mint 200 albán ellen elkövetett gyilkosságra, akik között nők és gyermekek voltak, valamint több mint 10.000 ember elüldözésére” – kezdte vallomását Raskovic. „A Sakálok a háború kutyái. Ez egy olyan csoport volt, amely azt a piszkos munkát végezte, amelyre másoknak nem volt gyomra, hiszen nem voltunk tekintettel semmire.”

A félkatonai alakulat tulajdonképpen a katonaság és a rendőrség tartalékos tagjai közül verbuválódott. A Sakálok vezetője Nebojsa Minic, becenevén Mrtvi volt, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsa alapján 2005-ben Argentínában letartóztattak. Mrtvi a kiadatási eljárás alatt AIDS-ben halt meg.

A Sakálok egyik híres-hírhedt tagját, Igor Golubovicot 2007-ben Szlovéniában tartóztatták le, 12 évet kapott, míg Milic Martinovicot, akit szintén háborús bűncselekményekkel vádoltak, életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották.

Az ítélethirdetés után Bruno Vekaric, a háborús bűnök kivizsgálásával megbízott ügyész helyettese bejelentette, hogy ismeretlen tettesek keddre virradóra felgyújtották az egyik együttműködő tanú dunai tutajait Belgrádban. Az ügyész helyettes az újságíróknak kijelentette, hogy az ítéletekkel csak részben elégedett és a felmentő ítéletek ellen fellebbezni fog az ügyészég.

„Ez a döntés azt mutatja, hogy más szelek fújnak most Szerbiában, és mindenkit, akinek vér tapad a kezéhez, meg fognak büntetni az általuk elkövetett bűntettekért”- nyilatkozta Vekaric.