Nagy-Britannia nem kér a kelet-európaiakból

Nehezebb lett a kelet-európai munkavállalók helyzete Nagy-Britanniában az új szabályozások miatt. Megnyílt a brit munkaerőpiac Románia és Bulgária előtt.

Január elsejétől megnyílt a brit munkaerőpiac a román és bolgár munkavállalók előtt. A kelet-európai államok 2007-es csatlakozása után Nagy-Britannia élt a lehetőséggel és hét évre korlátozta az onnan származó munkavállalók hozzáférését (ugyanígy tettek a Benelux államok, Franciaország, Spanyolország, Németország és Málta is). Ez a korlátozás azonban 2014-ig tartott, és a közelgő dátum a bevándorlásról és az EU-ról szóló társadalmi vita intenzitását is fokozta, továbbá arra kényszerítette a briteket, hogy gondolják át – és értékeljék – a 2004 óta bekövetkezett változásokat.

Szigorúbb szabályok

David Cameron kormányfő már az újévet megelőzően többször nyilatkozott a kérdésben. A kormány több szabályt is módosított, hogy a brit szociális ellátórendszert kevésbé lehessen kihasználni az újonnan jött munkavállalóknak. Így a munkanélkülieknek járó juttatást csupán három hónap után lehet igénybe venni, csupán hat hónapig, kivéve ha az álláshoz jutás reális esélyét és az álláskeresést igazolni tudja az igénylő. A tartózkodási engedélyért is szigorúbb feltételek mellett juthatnak hozzá a jövőben. Az életmódszerűen utcán élőket és koldulókat pedig egy évre kiutasítják az országból. További szigorítást is kilátásba helyezett a kormányfő, amely büntetné azokat a vállalatokat, amelyek a minimálbér alatti fizetésért foglalkoztatnak dolgozókat.

A Nigel Farage vezette UKIP (Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja) az Európai Unióból történő kilépést támogatja, és erőteljesen kritizálja a kelet-európai bevándorlást. Farage szerint a régióból történő alulszabályozott beáramlás a munkaerő túlkínálatához és a bérek inflációjának csökkenéséhez vezetett. A Munkáspárt mérsékeltebb állásponton van: a párt vezetője, Ed Miliband azt nyilatkozta, hogy megválasztása esetén véget vet az ország olcsó munkaerőnek való „krónikus kiszolgáltatottságának”. Miliband továbbá büntetné azokat az ügynökségeket, amelyek jogi kiskapukat kihasználva kevesebbet fizetnek külföldi munkavállalóknak, mint brit társaiknak.

Svédországnak bejött

Bár a kelet-európai bevándorlókról való vita tovább folyik, nem valószínű, hogy hasonló mértékű munkaerő érkezne az országba, mint a 2004-ben csatlakozott tíz államból. Az Egyesült Királyság akkor ugyanis nem korlátozta hét évig a munkavállalókat, hanem több más állammal együtt rögtön megnyitotta munkaerőpiacát. Így tett Svédország is mind 2004-ben, mind három évvel később, ahová 2007 óta megközelítőleg tízezer román és bolgár állampolgárságú munkavállaló érkezett. Joakim Ruist, a Göteborgi Egyetem kutatója azonban rámutatott arra, hogy ez nem terhelte meg a szociális ellátórendszereket az Egyesült Királyságnál egyébként jóval kiterjedtebb jóléti szolgáltatásokat nyújtó skandináv országban. Ellenkezőleg, a bolgár és a román bevándorlók harminc százalékkal többel járulnak hozzá az állami bevételekhez, mint amennyibe az államnak kerülnek.

Ezt a véleményt az Európai Bizottság is osztja: Andor László foglalkoztatásért felelős biztos az EB uniós munkavállalási ügyekben eligazító új kézikönyvének bemutatásakor úgy nyilatkozott, hogy a kelet-európai munkások kiegészítik „és többnyire nem veszik el a befogadó ország lakosai elől a munkát”.

Quo vadis?

Románia és Bulgária a közelmúltban élesen kritizálta a brit félelmeket, és állampolgáraik negatív színben való feltüntetését. Hivatalos források cáfolják, hogy január elseje után bevándorlási hullám indulna meg Nagy-Britannia felé, hiszen az ott dolgozni vágyók nagy része már ott él, és a románok számára sokkal vonzóbb célország Olaszország vagy Spanyolország, ahol a helyi nyelv elsajátítása könnyebb. Az Egyesült Királyságban 2012. júliusában 94 ezer román és 47 ezer bolgár állampolgár tartózkodott. Óvatos becslések szerint 13 ezer, a Migration Watch szerint évi 50 ezer bevándorló érkezhet az országba. Bárhogy is legyen, úgy tűnik, hogy a brit politikusok tovább tervezik korlátozni az uniós állampolgárok munkához jutását.