Szamarasz: már nem vagyunk a leggyengébb láncszem

Megköszönte az Európai Unió népeinek és országainak a hazájának nyújtott támogatást szerdán az Európai Parlamentben Antónisz Szamarasz, görög miniszterelnök, aki azt is hangsúlyozta, hogy Athén eleget tett a vállalásainak.

Köszönetet nyilvánított Európa népeinek és kormányainak a görög válság kezelésében nyújtott támogatásért szerdán az EP-ben mondott soros elnökségi „székfoglaló” beszédében az ország kormányfője. Antónisz Szamarasz, aki igen nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben veszi át a május végi EP-választások miatt érdemben egy csonka fél évre a Tanács munkájának irányítását, leszögezte, hogy országa nemrég még az euróövezet leggyengébb láncszeme volt, az EU-elnökséggel is bizonyítani kívánja azonban azt, hogy túllendült a nehezén.

Szamarasz három okot jelölt meg, amiért szerinte a válság indokolatlanul nagy szenvedéseket okozott a görög társadalomnak. Először is önkritikusan elismerte, hogy a görög polgárok azoknak a hibáknak fizetik meg az árát, amelyeket a görög politikusok évtizedeken át elkövettek. A problémák másik okának az egységes valutaövezet strukturális hiányosságait nevezte. Véleménye szerint a hitelezők is hibákat követtek el az első görög programnál, amikor alábecsülték annak a növekedésre és a társadalomra gyakorolt hatásait.

A miniszterelnök szerint országa a legnagyobb kiigazítást kellett, hogy végrehajtsa az 1929-33-as nagy világgazdasági válság óta a hat éven át tartó recesszió ellenére. Athén ennek során négy év alatt 13 százalékkal csökkentette az államháztartás hiányát, de az ország GDP-je 25 százalékkal, a lakosság életszínvonala pedig több mint 30 százalékkal esett vissza.

A görög kormányfő ugyanakkor egy OECD-tanulmányra hivatkozva arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg Görögország az első Európában a strukturális reformok, a szerkezeti kiigazítás terén. Arra is emlékeztetett, hogy 2013-ban a görög költségvetés először zárt elsődleges többlettel (ezt még a hivatalos statisztikáknak is vissza kell igazolniuk), és a görög versenyképesség mostanra elérte a 2002-es szintet.

„Nincsenek illúzióink ugyanakkor afelől, hogy még rengeteg a tennivaló” – célzott Szamarasz arra, hogy a nemzetközi hitelező Trojka és Athén között még számos nézeteltérés van a további intézkedések szükségességével és volumenével kapcsolatban.

A plenáris vita során elsősorban a baloldalról (főleg a szocialisták, a zöldek és az Egyesült Baloldal) bírálták a hitelező trojkát, amelynek Görögországgal szemben támasztott egyes követeléseit a jóléti rendszerre gyakorolt „pusztító hatásuk” miatt elfogadhatatlannak nevezte Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője. Rebecca Harms, a zöldek frakcióvezetője képtelenségnek nevezte, hogy a hellén államban a rákos betegek nem részesülnek megfelelő ellátásban. Úgy vélekedett, hogy a Trojka „áldásos tevékenységének” köszönhetően a görög gazdaság a recesszióból depresszióba került. Gaby Zimmer, az Egyesült Baloldal vezérszónoka pedig leszögezte, hogy az euró kapcsán nem csak konstrukciós hibáról van szó, hanem az EU alapvető irányával van probléma.

Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője a felelősség hiányát nevezte a legnagyobb problémának az EU-ban. A késői reformokért elsősorban a görög politikát hibáztatta, de a legnagyobb hibát szerinte mégis az EU és az euróövezet követte el, amikor 2009 decemberében, a görög válság kezdetén nem volt szolidáris a görögökkel, 2010 januárjában pedig a görögök euróövezetből való kilépéséről kezdett suttogni.

A görög kormány hozzáállását is érték kritikák. Anneli Jaattenmaki, korábbi finn miniszterelnök például nem értette, hogyan fordíthatta még 2011-ben is a GDP 4,6 százalékát a görög kormány a hadügyekre, miközben „a beteg görög állampolgárok ápolására nincs pénz”.

Martin Callanan, az európai konzervatívok és reformerek vezérszónoka szerint „a nagy EU korszaka lejárt, és az emberek nagy változásokat akarnak” a májusi parlamenti választások után. Nigel Farage, a brit függetlenségi párt vezére pedig azt vetette Szamarasz szemére, hogy nem képviseli a görögök érdekét, mert feláldozta a demokráciát. Az európai választások szerinte a nemzeti demokrácia és az állami bürokrácia küzdelmét hozzák majd. „Az EU mítosza idén meg fog rendülni” – jósolta az EP-választások előtt.

Számos képviselő bírálta a Tanács közös álláspontját az egységes bankszanálási mechanizmusról, amely az egységes alap jogi alapját kiveszi a közösségi keretekből és ehelyett egy kormányközi megállapodás tárgyává teszi, ami kizárja a részvételből az Európai Parlamentet. Hannes Swoboda szerint a Tanács javaslata még számos tagállam számára sem elfogadható. Guy Verhofstadt figyelmeztetett, hogy az EP nem fog elfogadni egy kormányközi toldozott-foltozott megoldást.

David Cameron kormányának kelet-európai bevándorlókkal szembeni ellenséges magatartása is szórványos bírálatokat váltott ki a felszólalók többségéből. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fontos értéknek, történelmi eredménynek nevezte a személyek szabad mozgását, és rámutatott, hogy a Bizottság a szerződések őrzőjeként lép fel a témában. „Nem akarunk első és másodosztályú állampolgárokat” – tette hozzá. Az EU munkavállalóinak nem egész 3 százaléka a mobil munkavállaló – emlékeztetett rá Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője.