Áttörés Berlinben: újra itt a nagykoalíció

Szerda hajnali ötkor véget ért a másfél hónapja tartó nagykoalíciós tárgyalássorozat, mivel az Uniópártok és az SPD megegyezésre jutott a jövőbeni koalíció főbb irányvonalairól. A 185 oldalas szerződésanyag első ránézésre igazi kívánságlistának tűnik. Lesz minden: minimálbér, női kvóta, nyugdíjemelés, autópályadíj külföldieknek, több pénz infrastruktúrára és oktatásra, és még sorolhatnánk. De ki fogja mindezt kifizetni?

Tizenhét százalék, azaz nagyjából hétmillió voks. Ennyivel ért el jobb eredményt szeptember 22-én CDU/CSU az SPD-nél a parlamenti választáson. Merkelnek 5 parlamenti képviselőn múlott az abszolút többség, és miután a kisebbségi kormányzást nem vállalták be, úgy döntöttek, 2005 után megint megpróbálják a szocdemekkel a kormányzást. Hosszas koalíciós tárgyalásokat követően végül szerda hajnalban fehér füst szállt fel Berlinben, ugyanis megállapodásra jutott az Uniópárt az SPD-vel. Hiába szerepeltek le a szociáldemokraták a választáson, a koalíciós megállapodás alapvetően az ő érdekeiket tükrözi, a CDU elképzelései közül túl sok mindent nem tudott keresztülvinni.

Kicsi a bors, de nagy a hangja

Elsőként itt van a minimálbér. Németországban idáig szövetségi szinten nem volt kötelező jelleggel megszabva, mennyinek kell lennie a minimális fizetésnek. Az SPD legnagyobb sikerére azonban a helyzet 2015-től változni fog, ugyanis akkortól 8,50 eurós óránkénti minimálbér fizetésére lesznek kötelezve a munkáltatók. A minimálbér bevezetése körül azért akadnak bőven kérdőjelek, így például a koalíciós szerződés szövege alapján bőven elképzelhető, hogy lesznek olyan szakmák, ahol majd eltekintenek az országos minimumtól. De ez a majd csak a jövő zenéje lesz.

Jövőre bevezetésre kerül a német vállalatok felügyelőbizottságában egy 30 százalékos női kvóta. A nemi egyenjogúság felé tett lépés körül viszonylag hamar kialakult a konszenzus a két tárgyaló fél között. Jelenleg a német vállalatok felügyelőbizottságában alkalmazott személyek mindössze 12 százaléka nő, ez a szám valamivel magasabb (22 százalék) a DAX-30-nál, azaz a top 30 német vállalatnál.

Az SPD a migránsok ügyében is áttörést ért el. Németországban a migráns szülők gyermekeinek 23 éves korukban választani kellett, hogy vagy a szülők állampolgárságát veszik fel (ill. ha vegyes, akkor választhat), vagy a németet tartja meg. 2014-től új jogi szabályozás lép hatályba, melynek eredményeképp eltörlik a választási kényszert, így az illető mind a kettő állampolgárságát megtarthatja. Szintén SPD-s siker, hogy a jövőben a közszolgálati állások betöltésénél törekedni fognak a migránsok magasabb arányú felvételére.

Végezetül pedig itt van az energiafordulat, ahol – szintén SPD-s kezdeményezésre – figyelembe vették az energiaárak utóbbi időben bekövetkezett óriási mértékű emelkedését, ezért a német kormány a jövőben lassítani fog a zöldenergiára való átállás gyorsaságán. „Összhangba hozni a környezettudatosságot a finanszírozhatósággal”- szól az adott fejezet első mondata.

Átment a bajorok „sörsátor-ötlete”

Ünnepel München, hiszen akár jövőtől is bevezetésre kerülhet a külföldi autósokra bevezetett autópályadíj. A külföldiekre kirótt matrica Horst Seehofer CSU-jától származik, mely már a választási kampány során komolyan felkavarta a német belpolitikai állóvizet. Akkor Angela Merkel a kancellári televíziós vitában tett ígéretet arra, hogy megválasztása esetén nem fogják bevezetni az autópályadíjat. És mégis. Egy reálpolitikustól ne vegyünk semmit se készpénznek.

A bajor indoklás egyébként úgy szól, hogy a külföldi autósoknak igenis fizetniük kell a német autópálya használatáért, ha már egyszer igénybe veszik a német infrastruktúra kínálta lehetőségeket. Természetesen felmerül a kérdés, miért csak a külföldiek, és ez hogy egyeztethető össze az uniós joggal? Nos, az Európai Bizottságtól november elején kiszivárgott belső jelentés szerint a csak külföldiekre kivetett autópályadíj nem ütközik össze az érvényes uniós joggal, így érkezik a sokak által csak „Bierzeltidee”-nek nevezett bajor javaslat.

Merkel részsikere

A kompromisszumok kancellárjaként ismert Angela Merkel majdhogynem üres kézzel térhetett haza a berlini maratoni tárgyalássorozatról. A CDU-nak sikerült több pénzt kivívni a családok támogatására, így jöhet a bölcsőde-bővítés, emellett a nyugdíjasok is jobban fognak járni, ugyanis 63 éves korra fogják lecsökkenteni azoknak a nyugdíjkorhatárt, akik 45 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, tehát lényegében, akik 18 éves koruk óta folyamatosan dolgoznak. Emelni is fogják a nyugdíjat az „anyasági nyugdíjon” keresztül, ez azokat érinti, akiknek a gyermekük 1992 előtt született, ők minimum havi 850 eurós nyugdíjra lesznek jogosultak.

Mindezek mellett komoly pénzek jutnak majd a kutatás-fejlesztésre, az infrastruktúrára, valamint a szakmunkásképzés erősítésére. Az euróválság okozta turbulenciák kezelésre szánt összegek úgy ahogy vannak kimaradtak a 185 oldalas dokumentumból, így kérdés, hogy egy újabb görög csomagnál mit fognak lépni Berlinben.

A németeknek kéne egy svájci nagybácsi

Ha a koalíciós szerződés minden egyes pontja a jelenlegi formában valósulna meg, úgy a német költségvetés kiadási oldala a következő évtől egy jó 23 milliárd eurós összeggel emelkedne meg. Adott a kérdés, hogy Merkelék mit fognak tudni kezdeni a megemelkedett kiadásokkal, hiszen egyrészt a szerződésben vállalták, hogy 2015-től törekednek a nullszaldós költségvetésre, másrészt – a CDU kampányprogramjaként – a harmadik Merkel-kormány nem tervez újabb adókkal. Legalábbis most még így áll a helyzet, egyébként maga a koalíciós szerződés sem fogalmaz egyértelműen a jövőbeli adókról, hiszen „előre nem látott kiadások esetén, a közszolgáltatások és a jólét garantálásáért” megváltozhat az alapkoncepció.

A koalíciós szerződést a közel 470.000 fős SPD-tagságnak még jóvá kell hagynia, viszont bolondok lennének azt nem aláírni, lévén legnagyobb kampányprogramjaik megvalósultak. Merkelnek ideális karácsonyi ajándék lehet az, hogy nagy valószínűséggel december 17-én fogja őt megválasztani kancellárnak az újraválasztott német Bundestag. Összességében elmondható, hogy egy igen kényelmes megállapodás született a két fél között, hogy hol lesznek megszorítások, illetve hogy ki melyik tárcát fogja megkapni, az majd az elkövetkezendő hónapokban fog kiderülni.

Molnár Tamás Levente

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »