Ukrán miniszterelnök: „taktikai és nem stratégiai” döntés volt a társulás leállítása

„Taktikai, nem pedig stratégiai” döntés volt az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási folyamat leállítása – jelentette ki pénteken Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a parlament ülésén.

A kormányfő szavai szerint ez „nehéz, de az egyetlen lehetséges” döntés volt az ország jelenlegi helyzetében. Leszögezte, hogy a lépést kizárólag a gazdasági körülmények indokolták, s ezzel nem változtak az ország stratégiai célkitűzései.

Azarov kijelentette, hogy a teendők között az első helyre most Oroszország és Ukrajna kapcsolatainak helyreállítása, a két ország közötti vitás kérdések rendezése kerül. Hozzáfűzte, hogy a Kijev által kezdeményezet háromoldalú, EU-ukrán-orosz tárgyalások lehetőséget nyújtanak arra, hogy „feloldják az ellentmondásokat, és Ukrajna katasztrofális gazdasági veszteségek nélkül haladjon a stratégiája által meghatározott úton”.

A miniszterelnök felszólalását folyamatos bekiabálással zavarta az ellenzék, amelynek tagjai közül többen elhagyták a helyüket és a kormánytagok páholya elé gyűltek. Néhányan közülük papírt dobáltak az ülésen jelen lévő kormánytagok felé.

Azarov beszédét befejezve a kabinet tagjaival együtt elhagyta az üléstermet, Volodimir Ribak házelnök pedig berekesztette az ülést, miután semmilyen megvitatandó előterjesztés nem szerepelt a napirenden.

A törvényhozás így az előző napi előrejelzéssel ellentétben nem tárgyalt a két hátramaradt európai integrációs jogszabályról, az ügyészségről szóló törvény módosításáról és a bebörtönzöttek külföldi gyógykezelését szabályozó, Julija Timosenko volt kormányfő ügyét rendezni hivatott indítványokról sem.

Közben Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögött álló Haza párt frakcióvezetője bejelentette, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen, és megkezdte az aláírásgyűjtést. Az ukrán jogszabályok szerint legalább 150 képviselőnek kell aláírásával támogatnia a határozati javaslat napirendre tűzését.

MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »