Egyre kíváncsibb az amerikai kormány

Egyre több adatok kérnek ki az internetes óriáscégektől az amerikai és nemzetközi hatóságok. Egy mai szenátusi meghallgatáson kiderült: 2009 óta megduplázódott azoknak a kéréseknek a száma, amikor egy amerikai hatóság kér érzékeny személyes adatokat a Google-től. Ráadásul vannak olyan számok is, amiket törvénysértés lenne akár csak megmutatni is. Ezen kívül: európai hírszerző szolgálatról beszélt Viviane Reding, horvát összefoglalónkban az INA lehetséges jövőjét járjuk körbe, Németországban pedig az ipari kémkedés okozta károkat becsüljük meg.

A Nagy Testvér mindent látni akar

Minden eddigi rekordot megdöntött a kormányok kíváncsisága – áll a Google által kiadott éves jelentésben. 2009 óta megduplázódott azoknak a kéréseknek száma, amikor egy-egy ország kormánya különböző érzékeny vagy személyes adatok kér ki a nagy internetes cégektől, akik nem sokat tudnak tenni az ilyen megkeresések ellen: nem igazán van ugyanis jogi alapja annak, hogy elutasítsák a megkereséseket. 2013 első hat hónapjában például az amerikai kormány 10 918 alkalommal fordult csak a Google-höz, szemben az előző év megfelelő időszakában beadott 7 969 kérelemmel. „Ez annak is köszönhető, hogy egyre többen használják a szolgáltatásainkat, de a kormány is egyre kíváncsibb” – idézi Richard Salgado, a Google jogi igazgatójának megállapítását az ABC. A második legkíváncsibb kormány Indiáé, őket követi Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság.

Szintén érdekes adat, hogy a világhírű netes óriás a kérések 83 százalékának eleget is tett.

Az előbb bemutatott számok nem tartalmazzák viszont az NSA-nek kiadott adatokat, ezek közlésére ugyanis a cégeknek jelenleg nincsen jogi lehetőségük, hiszen a részletek államtitoknak minősülnek. Éppen ezért indított pert a Google, a Yahoo és a Microsoft a szövetségi kormány ellen, szeretnék ugyanis elérni, hogy a bíróság tegye lehetővé ezeknek az adatoknak a közlését is. „A Google természetesen elismeri azokat a veszélyeket, amik az Egyesült Államokat és más országokat érnek napjainkban. Ugyanakkor az átláthatóság hiánya aláássa azokat a szabadságjogokat, amiket minden demokratikus polgár nagyra tart” – mondta Salgado egy mai szenátusi meghallgatáson. A nagy techcégek már korábban is többször kérték a kormányt, hadd közöljenek több adatot a kormányzati információigényről, azonban a hivatalos válaszok is annyira titkosak voltak, hogy szinte az egész szöveget kifeketítette bennük a nemzetbiztonság vigyázó cenzora.

A külföldi kormányoktól egyébként idén 14 961 kérést kapott a Google idén, szemben a tavalyi 12 969 kérelemmel.

Lesznek-e uniós James Bondok?

Viviane Reding igazságügyi biztos a múlt héten azt nyilatkozta, hogy 2020-ra az Európai Uniónak létre kell hoznia a saját hírszerző szolgálatát. Véleménye szerint szükség van arra, hogy ezen a téren is megerősítsék az együttműködést az unióban, és megosszák a játékteret az Egyesült Államokkal.

Viviane Reding november 4-én azt nyilatkozta, hogy a titkosszolgálatok együttműködésének erősítéséről szóló tárgyalásokat kezdeményez az Unió tagállamai között, hogy azok megfelelő ellensúlyt képezzenek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) szemben.

„A javaslatom hosszú távon az Európai Hírszerző Szolgálat felállítása 2020-ra” – nyilatkozta az amerikai lehallgatási botrány nyomán Reding. 

Azeri kézbe is kerülhet a MOL horvát pakettje

Az Ina sorsáról múlt pénteken egyeztettek a fő részvényesek, azaz a horvát állam és a magyar olajtársaság képviselői. A sikeresnek aligha nevezhető tárgyalásokat követően a MOL még aznap este megszellőztette a horvát partnerében birtokolt részvényei értékesítését. Zoran Milanović – nyilván tekintettel országa anyagi helyzetére – akkor veszélyes kalandnak minősítette a részvénycsomagok esetleges visszavásárlását, ám egyúttal azt is kizárta, hogy a magyarok eladási szándéka csak a nyomásgyakorlás eszköze volna.

A mosolydiplomácia bevetése ellenére ma már aligha kétséges, hogy kicsit sem közeledtek a MOL és a horvát állam álláspontjai a múlt pénteken tartott egyeztetések során. Úgy fest a horvát olajtársaság irányítási jogkörei felett folytatott vita lehetetlenné teszi a két főrészvényes megegyezését. Ennek legfőbb bizonyítéka pedig épp a MOL – még a tárgyalások napján tett –bejelentése lehet.

Talán ezért is kémkedik az NSA a németek ellen

A német hatóságok szerint több tízmilliárd eurós nagyságrendű kárt okoz a német vállalkozásoknak az informatikai módszerekkel végzett ipari kémkedés. A cégek az úgynevezett informatikai ipari kémkedés miatt „legkevesebb 50 milliárd eurót veszítenek évente, de a teljes nemzetgazdasági kár ennél jóval nagyobb is lehet” – mondta Hans-Georg Maassen, a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke egy szerdán megjelent interjúban.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) és a Deutsche Telekom is arra figyelmeztet, hogy egyre több német cég ellen intéznek támadást külföldi állami vagy bűnözői szervezeteknek dolgozó hackerek. A BKA szerint a nemzetközi terrorizmus figyelme mindinkább a létfontosságú, úgynevezett kritikus infrastruktúra felé fordul, és ez mutatkozik meg az informatikai bűnözésben is. A Deutsche Telekom Cyber Security Report 2013 című, kedden megjelent felmérése szerint pedig a megkérdezett vállalatok csupán 13 százalékát nem érte eddig informatikai támadás.