A családi pótlék nem elég az analfabetizmus ellen

Jelenleg 1,5 százalékos az írástudatlanság Kovászna megyében. A családi pótlék az egyetlen olyan szociális juttatás, amelyet az iskolalátogatástól tesznek függővé. Azonban a jogosultak mintegy tíz százaléka nem törődött a gyereke hiányzásával, ezért egy félévig kevesebb támogatást kap, vagy ez időre teljesen megvonták tőle a juttatást.

2431 család kap jelenleg családi pótlékot Háromszéken – tudtuk meg Támpa Ödöntől. A Kovászna Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség igazgatója elmondta: összesen 4557 gyerek van ezekben a családokban. Ez az egyetlen juttatás, amelyet a gyerekek iskolába járásától tettek függővé. A tanfelügyelőség által összesített hiányzások alapján a tanév első félévében 115 családnál csökkent 20, illetve 50 százalékkal a családi pótlék a hiányzások miatt. 87 esetben a 20 vagy több igazolatlan hiányzás miatt, felfüggesztették folyósítását. A családi pótlék az egy főre eső 200 alatti jövedelem esetén 40 és 60 lej közötti összeget jelent egy gyerek után, de az egyedül nevelt négy, vagy ennél is több gyerek esetében elérhetik a 260 lejt.

Az igazgató szerint a legtöbb családi pótlékot a gelenceiek igényelték, összesen 174-en. A legtöbb – hiányzások miatti – csökkentést Előpatakon alkalmazták, 16 esetben, valamint Bacon községben, ahol 15 család gyerekei hiányoztak legalább húsz tanóráról igazolatlanul. A több mint 20 hiányzás miatt Baconban hat esetben félévre teljesen felfüggesztették a juttatások folyósítását.

Támpa Ödön szerint olyan közösségekről beszélünk, ahol a szülők sem tudnak írni-olvasni, nem is nevelik a gyereket olyan szellemben, hogy iskolaszeretővé váljon.

„Annak oka, hogy az írástudatlanság és az iskolakerülés a roma közösségekben jelen van, egyrészt a jelenlegi tanügyi törvényben keresendő. Csak kétszeri bukás lehetséges, ha harmadszorra sem sikerül elvégezniük az elemi valamelyik osztályát, kiesnek a rendszerből. Számukra a második esély programot működtetjük” – mondtaKeresztély Irma főtanfelügyelő. Leszögezte, bár a prioritás a gyerekek beiskolázása, igyekeznek a felnőttek oktatását is megoldani. A rendszer visszássága azonban abban mutatkozik meg, hogy bár a munkanélkülieket továbbképzésekre kötelezik, az írástudatlanok elsősorban az elemi oktatásban kellene részt vegyenek, de erre nincsenek keretek. Elvileg ingyenes kell legyen ez a típusú oktatás, de egyszerűen nincs elég pedagógusállás. A tanügyi rendszer statisztikákat vesz figyelembe, ez szerint ebben a tanévben 805 diákkal kevesebb jár iskolába, mint tavaly, tehát a feltételezésük szerint sok pedagógus átirányítható lenne a felnőttképzésre. Ez a valóságban azonban egész máshogy van, mert például a létszám alatti osztályokba is ugyanúgy kellenek a pedagógusok – hangsúlyozta a főtanfelügyelő.

Egy tavalyi felmérés szerint, amelyet a Kovászna megyei foglalkoztatási ügynökség végzett, mintegy ezer olyan munkanélküli van, aki írástudatlan és szüksége lenne egy második esélyre. Ha nem végez el egy tanfolyamot, megfosztják a szociális segélyektől, de mivel írástudatlan, nem képes elvégezni a képzést.

Az iskolalátogatást különböző romasegítő programokkal igyekeznek szorgalmazni a tanügyi szervek, a Második esély, a Mentsétek meg a gyerekeket és a csökkentett óraszámú iskolalátogatás is ezek közé tartozik – mondta Bokor Attila. A Kovászna megyei speciális oktatásért felelős tanfelügyelőnek ismerős a helyzet: olyan szociálisan hátrányos közösségek gyerekei nem járnak iskolába, amelyekre jellemző az analfabetizmus. A tanfelügyelő elmondása szerint mintegy félszáz túlkoros diák végzi az elemi osztályt Háromszéken a Második esély elnevezésű programban. Hídvégen, Árapatakon, Bereckben, Baróton és Kézdivásárhelyen indultak idén osztályok a beiskolázási kort legkevesebb 4 évvel meghaladott diákok számára. Nem ritka az sem, amikor az anya és a gyermek padtársak, még 40 éves diákjuk is van.

„A sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskolában újraindult a Mentsétek meg a gyerekeket programunk, amely finanszírozás hiányában 2012 februárjától volt felfüggesztve” – mondja Albert Andrea programfelelős. Szerinte a 2010-től működő program sikeres, mert az iskolához köti a gyerekeket. Még azok közül is visszajárnak segíteni, akik három éve még a délutáni oktatásban voltak. Eddig összesen mintegy 100 gyereket iskoláztattak be a programnak köszönhetően. Jelenleg 51 gyerek van beiratkozva. Az előkészítőtől  8. osztályosig minden korosztály rendszeresen bejár, ráadásul 20 gyerek jár óvodába, akik a tapasztalatok szerint beiratkoznak majd előkészítőbe – tette hozzá.

Az Ady Endre iskolában csökkentett látogatású oktatás folyik. Jelenleg 57-en tanulnak az 5-8. osztályban. Köztük munkások, családosok és olyan gyerekek, akik legkevesebb 4 évvel meghaladták beiskolázási korukat, mondta Grüman Rózália iskolaigazgató. Hozzátette, az első félév tanulmányait a november 4. és december 13 közötti hat hétben végzik el.

Közben egész közösségek is vannak, ahol a gyerekek nem járnak iskolába. „Például Szászfaluban 12 olyan 13 és 16 év közötti gyerekről tudunk, akik feltételezéseink szerint soha nem jártak iskolába. Elértük, hogy négy kamasz részt vegyen a közeli Kézdivásárhelyen a Második esély programban, de a többi egyelőre beiskolázatlan maradt. Egyetlen olyan esetet sem ismerek, ahol a gyerekek iskolai hiányzásai miatt megvonták volna a gyerekpénzt, ez már nem motiválja őket iskolába járásra” – mondta Bokor Attila, a Kovászna megyei speciális oktatásért felelős tanfelügyelő.

Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a szászfalusiak esete azért visszás, mert a számukra biztosított Második esély programban legtöbben azért nem vesznek részt, mert az Kézdivásárhelyen zajlik. Az ottani romák csak abban az esetben jártak volna iskolába, ha a tanfelügyelőség vagy az iskola megoldotta volna a szállításukat. Ez azonban nem lehetséges, mert abba az osztályba Gelencéről és más településekről is járnak és jogosan ők is igényt tarthattak volna a szállítatásra. Ezt nem tudták vállalni.