Feledésből a Virágházba: meghalt Tito özvegye

Október 20-án meghalt Jovanka Broz. Tito marsall utolsó felesége 33 éve élt a nyilvánosságtól elszigetelve. Vele Jugoszlávia utolsó szemtanúja is távozott az élők sorából, nyilatkozta Ivica Dacic, az özvegy utolsó vágya is teljesült, férje mellé temessék a híres Virágházba.

Az egykori Jugoszlávia első asszonyának életét számtalan kérdés szövi körül, főleg azért, mert máig nem tisztázott miért is élt 2009-ig gyakorlatilag papírok nélkül, házi őrizetben. Az 1924-ben született Jovanka 1952-ben ment férjez Titóhoz, és a politikus haláláig, 1980-ig volt a társa, bár az utolsó három évben már nem éltek együtt.

1974-1978 között 69 alkalommal vizsgálat indult ügyében, mely talán oka és indítéka lehetett a férje halálát követő „száműzetésének”. Rögtön a marsall halála után, 1980 májusában kiköltöztették az asszonyta az elnöki rezidenciáról, és a kormány egyik vendégházában jelöltek ki számára ideiglenes lakóhelyet, ahol az óta is lakott. A dedinjei Bor villa egy 19. század végén épült, kb. 750 négyzetméter alapterületű, borzasztóan elhanyagolt épület. Ezt utoljára 1961-ben renoválták. Jovanka Broznak 2000-ben sikerült elérnie, hogy kisebb felújításokat végezzenek el otthonán, akkor vezették be nála a fűtést.

Jovanka 1985-ben nyílt levélben fordult a szövetségi parlament képviselőihez, amelyben leírta, hogy kilakoltatáskor valamennyi iratát, ruhái zömét, leveleit, archívumát, összes ékszerét elkobozták, illetve a házaspár vagyontárgyait államosították. 2006-ig nem volt sem saját jogú, sem özvegyi nyugdíja. Rendszertelenül kapott valamiféle juttatást, amelynek az összege állandóan változott. Az özvegy állítása szerint azt sem tudta, hogy honnan, mely állami szervtől, kapta ezt az összeget. Anyagi helyzete az után vált stabillá, hogy Rasim Ljajic szociális ügyi miniszter felkereste. A szerb kormány 2006-ban engedélyezte a Munka- Foglalkoztatási- és Népjóléti Minisztériumnak, hogy a költségvetési tartalékból folyósítson Tito özvegyének kivételes juttatást. Ezt 2006 májusától kapta meg. Akkor ez az összeg 91279 dinár volt, mit a minisztériumi határozattal 2007 januárjától hathavonta összehangolnak a keresetek elmúlt hat havi alakulásával. De ezt nem nyugdíjnak tekintették, hanem „kivételes és különleges kárpótlásnak”. Ez azonban azért volt aggályos, mert az akkori kormány adta számára és ebben az esetben a következő kormányoknak nem kötelessége ezt tovább folyósítani.

Az özvegy évek óta perben állt a Jugoszlávia jogutódjának számító szerb állammal. A nyolcvanas években egy kormánydöntés kapcsán visszakapott néhány ékszert, de Josip Broz hagyatékát 1988-ban államosították. Ezt a törvényt később, 2000-ben az Alkotmánybíróság megsemmisítette. 1983-tól Jovanka Broz jogi úton kérte a férje után járó örökséget, ám ennek a bírósági ügynek haláláig nem sikerült a végére jutni.

Helyzetében változást Ivica Dacic, akkori szocialista pártelnök, (jelenlegi miniszterelnök) miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter május közepi látogatása hozott 2006-ban. Ekkor a politikus ígéretet tett az asszonynak a dokumentumai elkészítésére. Erre 2009-ben került sor, mikor az özvegy útlevelet és személyi igazolványt kapott.A következő időszakokban sem javult az asszony helyzete. A Milošević-rezsim is egyfajta házi őrizetben tartotta, de a rendszerváltás után is még sokáig tabutémának számított róla beszélni. A volt elnök asszony tagadta, hogy komoly politikai jövőt tervezett volna elszigetelését férje betegségével hozta összefüggésbe. Akivel ebben az időszakban csupán egyszer beszélhetett akkor, amikor Titót a ljubljanai kórházban kezelték. Jovanka Broz  azokat vádolta későbbi sorsáért, akik Titót élete utolsó éveiben körülvették: Stane Dolancot, Mitja Ribičičet, valamint Nikola Ljubičić tábornokot.

Jovanka Brozzal még a Wikileaks dokumentumok is foglalkoznak, melyeket a szerb Blic napilap közölt le. Jó pár tisztázatlan kérdésre hívva fel a közvélemény figyelmét. Az elnök asszony sorsát a papírok szerint az pecsételhette meg, hogy túlságosan is beleszólt a politikába. Őt jóval keményvonalasabbnak tartották férjénél. Tito környezete azzal vádolta az asszonyt, hogy orosz kém. Emellett gyanús szerb katonai vezetőkkel tart fenn szoros kapcsolatot, mely veszélyes lehet a haza számára. Ezek a feltételezések nem nyertek bizonyságot, de tény hogy vizsgálatok indultak Jovanka ellen. Feltételezések szerint a marsallt felesége ellen akarták hangolni valószínűleg azért, mert attól féltek, hogy esetleg az asszony lép majd férje örökébe. Ezt követően került háziőrizetbe, és legközelebb a nyilvánosság előtt csak Tito temetésén jelent meg.

Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Bizottság elnöke Jovanka Broz halálakor azt nyilatkozta, hogy az egykori elnökfeleség életének mozzanatai közül még számos dolog vár magyarázatra az elkövetkezendő időszakban.