Szlovénia nem kér segítséget!

Szlovénia első női kormányfője Alenka Bratušek, a baloldali Pozitív Szlovénia párt vezetője, a gazdasági recesszió kapcsán úgy nyilatkozott, hogy országa egyedül is képes megoldani problémáit. Habár a szlovéniai vezetés és az ellenzék állandó konfliktusban áll egymással, mégis egyöntetűen tagadják, hogy a szlovén gazdasági helyzet olyan súlyos lenne, mint a ciprusi.

Szlovénia gazdasági-politikai helyzete az elmúlt évekhez képest romló tendenciát mutat, amely a márciusi, a kormányfőt érintő korrupciós botrányban csúcsosodott ki.  Az akkori kormányfő Janez Janša Szlovén Demokrata Párti politikus a korrupciós vádak után az ellenzék vezére lett, és éles kritikákkal illeti utódját, a politikailag újoncnak számító Alenka Bratušeket.

A Bartušek kormány és koalíciója nem áll igazán szilárd lábakon, hiszen koalíciós partnere a jobboldali liberális Polgári Lista (DL) belső problémák miatt meggyengült és további problémát okoz az is, hogy nem illeszkedik a másik két koalíciós társ, a Pozitív Szlovénia (PS) és a szociáldemokraták (SD) programjához. A Dnevnik értesülései szerint, pedig a koalíció tagjai nem értenek egyet a bankok megmentésének módjában sem.

Szlovéniában a gazdasági világválság elsősorban a bankszektort érinti. Ám a bankok elhúzódó fizetési problémái ellenére Bratušek kormánya nem akar segítséget kérni az uniótól. A vezetés továbbra is ragaszkodik azon álláspontjához, hogy a költségvetés kiigazításával önállóan képes megoldani a financiális gondjait. A helyzet megoldására 1,2 milliárd eurót különítettek el a 2014-es költségvetésben.

A három legnagyobb bank hiányát 7,5 milliárd euróra becsüli a jegybank. Ehhez képest a pénzintézeteknek csupán 4,47 milliárd eurónyi tartalékja volt. Ez a hiány az éves megtermelt szlovén GDP több mint egyötödének felel meg.

Janez Janša szerint a mostani költségvetés nem hozhat sikert. A kormánynak ezért a nemzetközi intézményekhez kellene fordulnia a probléma megoldásához. A két évre tervező költségvetés az ellenzék véleménye szerint nem reális, hiszen az, 2014-re 1,01 milliárd euró deficittel számol. De ez az összeg 103 millióval nagyobb az előzetes terveknél. A deficit így eléri a GDP 2,9 százalékát, így az idei büdzsé hiánya 7,9 százalék körül mozog. Az ellenzék az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) segítségét kérné a helyzet megoldására.

A kormány szerint ahhoz, hogy bármilyen reformba bele kezdhessenek először meg kell várni azoknak a stressz teszteknek az eredményét, melyeket az Európai Bizottság kérésére készítenek el. Ezek eredményei november végére várhatóak, melyet Janšáék időhúzásnak aposztrofáltak. Kritikájukban megfogalmazták, hogy szerintük a kormány nem tudja, miként hozza rendbe a bankszektort. Emellett további problémát jelent az is, hogy ragaszkodnak a veszteséges állami vállalatokhoz, melyeket inkább magánkézbe kellene adnia.

Habár a bankszektor problémája egyre nyilvánvalóbb, az euró övezeti pénzügyminiszterek tanácsának az Eurogroupnak legutóbbi tanácskozásán a szlovén politikusok továbbra is kitartottak amellett, hogy a hiányt képesek lesznek önerőből pótolni. Európai gazdasági elemzők szerint ez egyre kevésbé látszik kivitelezhetőnek.  A politikai csatározás mellett a két fél abban mégis egyetért, hogy országuk helyzete koránt sem olyan súlyos, mint amilyen Ciprusé.