MOL vs. INA újra – avagy mennyit bír el a jószomszédi viszony?

A múlt héten bombaként robbant a hír, miszerint Hernádi Zsolt felkerült az Interpol körözési listájára. Az európai elfogatóparancsról a horvát hírügynökség számolt be, s az értesülést a horvát rendőrség is megerősítette a Reuters megkeresésére. Az esetet nem hagyta szó nélkül a MOL és a magyar kormány sem, s rögtön megindultak a találgatások a politikai színezettel igencsak átitatott ügy kapcsán.

Az elmúlt napok egyik vezető híre volt a magyar sajtóban a MOL elnöke ellen kezdeményezett eljárás, a történet azonban korántsem nevezhető újnak. Több éves huzavona övezi a két olajtársaság kapcsolatát, amely most egy újabb fejezetéhez érkezett. A lavina azzal indult meg, amikor a horvát bíróság letartóztatási parancsot adott ki a MOL elnöke, Hernádi Zsolt ellen. Ezzel egyúttal a találgatások is beindultak, s rengeteg féle szcenárióról kaphattunk képet a MOL-vezér helyzetével kapcsolatban.

Hogyan is működik a nemzetközi bűnüldözés?

Ahhoz, hogy az elmúlt napok eseményei könnyebben értelmezhetőek legyenek, érdemes áttekinteni az Interpol és az európai elfogatóparancs legfontosabb alapelveit. Az Interpol (Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete) a világ legnagyobb nemzetközi rendőri szervezete, amelynek jelenleg 190 ország tagja. A lyoni székhelyű szervezete célja, hogy elősegítse a rendőrségek együttműködését, akár olyan országok között is, ahol hiányoznak a diplomáciai kapcsolatok. Hernádi múlt hét szerdán került fel az nemzetközi szervezet honlapjára, s egyenesen a vörös körözési listára került, amely a legmagasabb fokozatot jelenti. Ilyen esetekben az Interpol szerepe kimerül abban, hogy segítséget nyújt a nemzeti rendőrségeknek abban, hogy megtalálják a keresett személyeket. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó Valki László nemzetközi jogász véleménye szerint az Interpol elfogatóparancs a kiadatás előkészítésére hivatott, de általában az országok nem szokták kiadni saját állampolgáraikat és nem is kötelezi őket semmi ezen lépésre.

Ennél azonban sokkal konkrétabb intézkedéseket ír elő az EU berkein belül alkalmazandó európai elfogatóparancs. A 2004 óta érvényben lévő határozat értelmében „valamennyi nemzeti igazságügyi hatóság számára kötelező, hogy a valamely személyre vonatkozóan egy másik tagállam igazságügyi hatósága által kiállított átadási kérelmet minimális ellenőrzéssel elismerje”. Általában a kibocsátó hatóság közvetlenül továbbítja az európai elfogatóparancsot a végrehajtó igazságügyi hatóságnak, de a határozat előírja a Schengeni Információs Rendszerrel és a már fent említett Interpollal történő együttműködést. Egy tagállam megtagadhatja a végrehajtást olyan esetekben, ha életkor miatt nem vonható felelősség alá az érintett személy, esetleg az adott bűncselekmény közkegyelem alá esik a végrehajtó tagállamban. Esetünkben sokkal relevánsabbnak tűnhet a harmadik kivételt képező szabály, miszerint megtagadható a végrehajtás, ha egy tagállam ugyanazon személy ellen ugyanazon bűncselekményért korábban jogerős ítéletet hozott. Mint az ismeretes a magyar illetékes hatságok már kivizsgálták az ügyet és sem a magyar olajtáraságot, sem annak vezetőjét nem találták bűnösnek.

Mi lesz a horvát-magyar kapcsolatokkal?

Az eset azonban nem értelmezhető csupán egy egyszerű jogi esetnek, hiszen az olajtársaságok jelentős stratégiai szereppel bírnak, s igen komoly állami részesedéssel az irányításban. Éppen ezért szinte az összes érintett fél megszólalt az ügy kapcsán. A MOL szerint az EU jogi normáival nem harmonizálnak Horvátország lépései, s a magyar olajtársaság kijelentette, hogy meg fogja magát védeni az igazságtalan támadással szemben. Nem sokkal később a magyar kormány, amely egyben a MOL legnagyobb részvényese is, hivatalos közleményt adott ki, melyben azt lebegteti meg, hogy a társaságnak el kellene adni az INA részvényeit, mivel Zágráb lépéseit elfogadhatatlannak tartja. Ezután nem sokkal Martonyi János, külügyminiszter lemondta horvátországi látogatását, azonban Orbán Viktor, miniszterelnök véleménye szerint az ügyet szigorúan üzleti konfliktusnak kellene tekinteni.  A horvát kormány ezidáig nem adott ki hivatalos közleményt, csupán sajtóhírek keringenek az esettel kapcsolatban, de a múlt hét végén a horvát miniszterelnök egy kormányülásen a magyarokhoz fűződő baráti kapcsolatokról beszélt.

Az elemzők szerint egyre inkább elképzelhetőnek tűnik az a forgatókönyv, mely szerint a MOL eladja tulajdonrészét, de még nyitott a kérdés a vásárló személyéről. Természetesen a horvát állam az egyik potenciális jelölt, de nem zárható ki az sem, hogy orosz befektetők érkeznek majd a legújabb uniós tagállamba. A két olajtársaság körüli huzavona a befektetői hangulatnak sem tett jót, mindkét cég rosszul szerepelt a múlt hét folyamán a tőzsdéken. Az INA tulajdonosi vitájában és a korrupciós vádakkal kapcsolatban úgy tűnik tehát fordulóponthoz érkeztünk, de még mindig rengeteg kérdés maradt megválaszolatlan az eset kapcsán.