Csökkenhet az elhízás Amerikában?

Bár Kína egyértelműen felülmúlni látszik hatalmát a világgazdaságban, az Egyesült Államok mégis évről évre bebizonyítja szó szerinti nagyságát. Az évente egyre több amerikait érintő elhízás népbetegségségi magasságokba szárnyalni látszik. Az ügy viszont fordulóponthoz érhet, ahogy egyre több államban csökken az elhízásban szenvedő gyermekek száma.

Jelentős változásra mutattak rá egy szövetségi felmérés keretei között, ahol az alacsony jövedelmű családokból származó gyerekek egészségi állapotát vizsgálták. A New York Times oldalán is publikált eredmények az évek óta aggasztóan növekedő gyermekkori elhízási statisztikákat meghazudtolva pozitív eredményekről adnak hírt.

Az Egyesült Államokban az ifjúkori elhízás elsődleges áldozatainak a szegény családokban felnövő gyerekek számítanak. A rossz életkörülmények, az olcsó, de tápértékben koránt sem kielégítő ételek évtizedek alatt hozzájárultak ahhoz, hogy mára minden nyolcadik óvodás elhízott legyen. A helyzet csak súlyosbodik, ahogy csökken a családok jövedelme. Minden hetedik óvodás elhízott, aki szerényebb családi körülmények között él. Nem említve azt, hogy az Afro-Amerikaiak gyerekek közül minden ötödik, a Latin-Amerikai felmenőkkel bíróknál pedig minden hatodik gyermek elhízott.

A napjainkban világra hozott szövetségi vizsgálat viszont reményre adhat okot. A 2008-tól 2011-ig tartó időszakban kutatták a rossz anyagi háttérből érkező gyermekek egészségi állapotát. A vizsgálati célcsoportot 12 millió 2 és 4 év közötti szegény gyerekek alkották, akik szövetségi táplálkozási programokban vettek részt. Az adatelemzéshez minden egyes alany testtömeg indexét (BMI) vették alapul, melyet a testsúly és testmagasság alapján számolnak ki. Az eredmények alapján 19 államban csökkent az elhízott gyermekek száma az előző évhez képest. Érdekességre adhat okot, hogy a vizsgálatban résztvevő államok közül csak háromban észleltek növekedést, a fennmaradóakban pedig stagnáltak az értékek.

„Ez az első alkalom, hogy tömeges csökkenést tudtunk kimutatni. Eddig csak elszigetelt esetekről, egy-egy államról beszélhettünk”- nyilatkozta Heidi Blanck, a Betegség Megelőzési és Kezelési Központok (CDC- Centers for Disease Control and Prevention) kutatója.

A tudósok csak találgatni tudnak, hogy mi okozhatta a pozitív változást. Egyesek úgy vélik, hogy a szoptatás elterjedése, a cukros italok kalória csökkenése, és az iskolai menzákon biztosított ételek minőségi változása állhat a háttérben. Mások szerint az állami finanszírozású felvilágosító és étkeztetési programok fejtik ki jótékony hatásukat. Tom Baranowski, a Baylor Főiskola gyermekorvos professzora viszont a géneknek több bizalmat ad, mint az állami programoknak: „Meglehet, hogy talán elértünk valamiféle biológiai határt, ahol már az összes elhízásra hajlamos ember elhízott” – fejtette ki álláspontját.

Az országnak úgy kellett a változás, mint egy falat kenyér. A felnőtt lakosság körében csak tovább nő az elhízottak száma. Tavaly az amerikaiak 26,1%-a volt túlsúlyos, idén ez a szám 27,2%-ra emelkedett, ezzel második helyre csúszva le a világ legkövérebb országa versenyében Mexikó mögött. Ha pedig ilyen ütemben halad a növekedés, akkor a ráta 2030-ra elérheti az államonkénti akár 60%-os értéket is, ami már népegészségügyi katasztrófa lenne.

Ennek elkerülése érdekében az Obama kormány is tett. A Michelle Obama által kezdeményezett „Mozogjunk” törekvéséhez 10 ezer óvoda és napközi csatlakozott. A program bevezeti a napi 1-2 óra testmozgást, és a rendszeres gyümölcs fogyasztást a gyerekek mindennapjaiba. A résztvevő intézmények az étkezések során kötelesek friss vizet szolgáltatni a gyerekeknek, a cukros üdítőitalok teljes mértékben kizárva ezzel. A 4 évesnél idősebbeknek 100%-os gyümölcslét kell biztosítani. 

Bármi is legyen a csökkenés rejtélyes oka, kézzelfogható változás indult el. Ha a szülői egészségtudatosság mellett a First lady is kitart terve mellett, még akadhat lehet esély rá, hogy az elkövetkezendő generációnak sokkal könnyebb sorsa lehessen, és Amerika ne fulladjon meg a saját súlya alatt.

Varga-Tóth Tamás

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »