Lengyel után magyar elnökség a V4-ben

12 hónap eredményes lengyel irányítás után Magyarország lesz a visegrádi országok vezetője. Eredmények és további célkitűzések a wislai elnöki találkozóról.

Július 2-án ünnepélyes keretek között nyitották meg Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország államfőinek kétnapos találkozóját a lengyelországi Wislában. A visegrádi csúcs második napján Viktor Janukovics ukrán elnökkel kiegészülve egy második plenáris ülésen is részt vettek a felek, hogy megvitassák az lengyel elnökség egy évének eredményeit, illetve a további célkitűzéseket.

Kedden a wislai elnöki rezidencián tanácskozott Milos Zeman cseh, Ivan Gasparovic szlovák, Bronislaw Komorowski lengyel és Áder János magyar államfő. A visegrádi együttműködésben június 30-án ért véget Lengyelország egyéves elnöksége, amelyről mind a négy elnök elégedetten nyilatkozott. Bronislaw Komorowski szerint mind a regionális, mind az általános európai politikában egyre nagyobb jelentősége van a négyeknek. Az egy évvel korábban megnevezett célokról itt olvashatnak.

A lengyel elnökség értékelése mellett a felek összegezték a közös energiapolitika (villamosenergia- és gázipar) és a katonai együttműködés terén tett előremutató lépéseket. Utóbbi esetében a legfőbb cél az, hogy az Európai Unió biztonságpolitikai elvárásainak is megfeleljenek (a katonai erők összehangolásáról korábban itt írtunk). Az elmúlt egy évben megkezdődött a közös haderő létrehozása, amely 2016-ra jelentős erőt képviselhet.

Villamosenergia-hálózatát Csehország, Szlovákia és Magyarország már összekötötte, a jövőben pedig Lengyelország is csatlakozhat a rendszerhez. A jövő feladatai között szerepel egy közös gázszállítási rendszer létrehozása, valamint a gáztározók kapacitásának összehangolása a térség energiabiztonságának érdekében.

Az államfők az infrastruktúrát, azon belül is főként a már említett energetikai hálózat és a közlekedés fejlesztését kiemelten fontos területként tartják számon, elsősorban a köz- és vasúti halózat korszerűsítését szeretnék megcélozni a tagországok. Az első plenáris ülésen Horvátország uniós csatlakozása is napirendre került.

Július elsejétől Magyarország látja el a V4 soros elnöki tisztét – Áder János elmondta, a célok között szerepel az eddig is sikeres energetikai együttműködés folytatása, mely a későbbiekben akár Bulgáriára és Romániára is kiterjedhetne. A magyar államfő partnerei elé tárta egy olyan pénzügyi alapra vonatkozó elképzelését, melyet az Európai Unió országai katasztrófák megelőzéséhez és elhárításához vehetnének igénybe úgy, hogy a költségek ne képezzék az államadósság részét. A tervezet számára már több államban talált támogatókat a magyar államfő, így Bulgáriában és Észtországban is, Wislában szintén pozitív volt a fogadtatás.

Az ötödik résztvevő Viktor Janukovics ukrán elnök a szerdai plenáris ülésen kiemelte, fontosnak tartja a visegrádi csoport támogatását Ukrajna európai intergrációjában, amihez már meg is tették az első törvényi lépéseket az országban, melyeket ősszel az alkotmány módosítása követhet. Komorowski a visegrádi országok nevében támogatásáról biztosította az ukrán elnököt, valamint kifejezte bizakodását a szükséges feltételek mihamarabbi teljesítését illetően.