Felelősségre vonják a haiti vérengzőt

Haitiről sajnos még ma is elmondható, hogy a karibi térség földi pokla: európai szemmel elképzelhetetlen nyomor, elmaradottság és káosz jellemzi, a véres kezű diktátorok számára viszont maga a paradicsom. Úgy tűnik azonban, hogy a múlt és a bűnök itt sem merülnek feledésbe, példázza ezt a Jean-Claude Duvalier volt elnök ellen előző hónapban indított bírósági eljárás is.

Azóta, hogy Jean-Claude Duvalier 2011-ben, száműzetése után 25 évvel visszatért Haitire, látták már elegáns éttermekben vacsorázni, s megszállni Puerto Príncipe legelegánsabb szállodáiban. Ám azóta sem sikerült bíróság elé állítani, hogy ott feleljen azokért az emberiesség elleni bűnökért és korrupciós vádakért, amelyek a nevével fémjelzett diktatúrájához (1971-1986) kötődnek.

Az idén 61 éves Jean-Claude Duvalier diktátor apját, Francois „Papa Doc” Duvalier-t követte Haiti élén, ami az ország életében 19 éven át tartó brutális és korrupt rémálmot jelentett. A  “Baby Doc”-ként emlegetett diktátor kezében lévő biztonsági erők könyörtelensége miatt ezrek haltak meg, tűntek el, vagy estek kínzás áldozatául. Nem mellesleg Duvalier kormányzása alatt a közpénzek körülbelül 300-800 millió dollárja tűnt el rejtélyes körülmények között.

A fiatalabb Duvalier uralmát 1986-ban döntötték meg egy polgárháború során. Az elkövetkező 25 évet Franciaországban töltötte száműzetésben, egészen 2011. januári Haitire történő visszaérkezéséig. Történt mindez az elnökválasztások előestéjén, egy évvel a tragikus földrengést követően, amely több mint 300 ezer ember életét követelte a Puerto Príncipe térségben. 

Visszatérését követően Jean-Claude Duvalier vallomást tett az ügyész és az emberi jogaikban sértett áldozatok előtt, akik bizonyítékokkal támasztották alá az egykori diktátor felelősségét a bűntettekben.

2012 februárjában az elsőfokú bíróság a vádpontok közül kivette az emberiség elleni bűnöket, és csak a sikkasztást hagyta meg. A bíró érvelésében, illetve a volt elnök védője a beszédében is arra hivatkozott, hogy a haiti törvények értelmében a vádiratban szereplő bűncselekmények elévültek.

A rezsim áldozatai és az emberi jogi szervezetek azonban nem hagyták ennyiben a döntést, és kérték az emberiség elleni bűncselekmények kivizsgálását. Tavaly harminc áldozat fordult ügyével a bíróságokhoz.

Jean-Claude Duvalier-t háromszor is beidézték a különböző esetekben, aki azonban nem volt hajlandó megjelenni, ügyvédei képviselték a bírósági tárgyalásokon.

Az Amnesty International helyi képviselője attól is tartott, hogy a volt elnök elmenekül az országból az újonnan kapott diplomata útlevelével.

“Amennyiben nem sikerülne Duvalier-t a bíróság elé citálni, az annak lenne köszönhető, hogy az emberek félnek, az egykori áldozatok nem bíznak az igazságszolgáltatásban, és nem fognak eljönni vallomást tenni” – nyilatkozta Robert Duval, az áldozatok egyike, aki korábban híres futballista volt a karibi szigetországban.

A focista 17 hónapot töltött a Fort Dimanche börtönben (a “Halál erődítményében”), ahol ez idő alatt minimum 180 embert látott meghalni. “Az egyetlen reményem az volt, hogy egy bíró el fogja ítélni ezt az embert, mert ez egy bűnöző. Elnöksége alatt emberek ezrei pusztultak el, nincs olyan haiti család, amelyet közvetlenül ne ért volna valamilyen csapás. Egy konkrét büntetés üzenet lenne az összes diktátornak a jövőre nézve, hogy bűneiket nem felejtjük.” – tette hozzá Duval.

Érdekesség, hogy a hasonló nevű amerikai színész, Robert Duvall karitatív tevékenységének keretében pedig létrehozott egy alapítványt is a hátrányos helyzetű haiti gyermekekért és emberekért, hogy lelki, oktatási és gazdasági segítséget nyújtson. 

Duvalier belföldi és külföldi megítélése

Duvalier olyannyira nem vette komolyan az ellene indított eljárást, hogy például 2012-ben egy bírósági végzés ellenére elhagyta Puerto Príncipét, hogy a 100 kilométerre lévő Gonaivesben részt vegyen egy megemlékezésen a 2010-es földrengés második évfordulója alkalmából. Olyan személyek mellett foglalt helyet az első sorban, mint Prosper Avril ex-diktátor, akit szintén emberiség elleni bűncselekményekkel vádoltak, illetve olyanokkal fogott kezet, mint a volt amerikai elnök, Bill Clinton.

Az amerikai kormányról szólva, Haitin sokan kritizálták, amiért az nem képviselt keményebb álláspontot. Az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) és  az emberi jogi csoportokkal szemben Washington vagy nem nyilatkozott, vagy úgy gondolta, hogy egy volt diktátor bíróság elé állítása nem tartozik a prioritásai közé.

2011-ben Hillary Clinton azt az álláspontot képviselte, hogy Haiti kormánya és népe az, amelynek döntenie kell a volt elnökének a sorsáról, akinek „amnéziája” van, amikor az elnyomásról esik a szó.

„Az úgynevezett Haiti-barátok is túlságosan toleránsak voltak” – mondja Duvall. – „Ez más nemzetekkel nem történt volna meg. Ez tiszteletlenség a haiti néppel szemben. Nagyon sok ember meghalt a Duvalier-korszakban.”

Élet Haitin három évvel a földrengés után

Egy rövid periódust leszámítva, az Egyesült Államok 29 éven keresztül katonailag és az élelmezésben is támogatta a Duvalier diktatúrát. Emellett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is nem kevés millió dollárral járult hozzá az országban zajló fejlesztésekhez.

Duvalier országon belüli megítélése is ellentmondásos. 2011-es Haitire történő hirtelen és gyanús visszatérését követően – útlevél nélkül érkezett -, a jelenlegi elnök, Michel Martelly elismerte, hogy ő is részt vett az előző rezsim magánhadseregében. Martelly egy szenzációhajhász, nagy nyilvánosság előtt lezajlott „békülő” látogatás során a kormány nevében átadta Duvalier-nek – a már említett – diplomata útlevelet.

Haiti: Duvalier család és ami utána jött…

Francois Duvalier azon kevés haiti gyermek közé tartozott, aki tanulhatott (10 százalékra tehető az arányuk). Újságírói munkáját követően a Haiti Orvosi Egyetem diákja lett, majd a Saint Francois de Sales kórházban dolgozott medikusként, itt ragadt rá a „Papa Doc” becenév. Egy ápolónővel kötött nem túl idillikus házasságából négy gyermek született.

Papa Doc a szegények emberséges orvosaként hamar hírnevet szerzett, aminek köszönhetően 1946-tól négy évig a Nemzeti Közegészségügyi Szolgálat főigazgatói posztját tölthette be. Ezt követően nevezték ki közegészségügyi és munkaügyi miniszternek. Közben csatlakozott egy írói csoporthoz, akik a haiti kultúra fő forrásának a nacionalizmust és a voodoo vallást tartották.

Haiti elnökének 1957-ben választották meg. Bár hangzatosan a szegénység megszüntetését hirdette, ez azonban annyiban mutatkozott meg, hogy az ország vállalatait sorra kifosztotta, az ellenállókat pedig börtönbe vetetette. Papa Doc elsődleges célja a vudu kultúra minél szélesebb körben való terjesztése volt, mellyel Haiti-t a sötétségbe, félelembe és erőszakba taszította.

Az ellene megkísérelt 1958-as katonai puccsot követően megszervezte saját magánhadseregét, ami mellett nemzeti önkéntes milíciák tartották „mumusként” rettegésben a népet. Ezt a becenevet embertelen gyilkosságaik miatt kapták, illetve annak köszönhetően is, hogy sok tagjuk gyakorolta a vudu vallást, így azt gondolták róluk, hogy támogatják őket a sötét erők is.

Papa Doc 1959-ben szívrohamot kapott, majd kómába esett. Az őt helyettesítő Clément Barbot-ot később letartóztatta, aki szabadulása után megpróbálta Duvalier-t lemondásra kényszeríteni azzal, hogy gyermekei elrablását tervezte.

Barbot a sikertelen terve után újabb merényletet szervezett az elnök ellen, ám 1963-ban Duvalier emberei keze által lelte halálát.

Barbot mellett jónéhányan próbálták megdönteni Papa Doc uralmát, 1967-re egyre sűrűbbé váltak ezek az akciók, ám mind kudarcot vallott.

Amikor 1961-ben Francois Duvalier-t a szavazatok 100 százalékával újraválasztották, az Amerikai Egyesült Államok beszüntette az ország segélyezését, s ennek következtében három év alatt történelmi mélypontra zuhant az ország egy főre eső nemzeti jövedelme.

1971-ben érte utol a végzet, amikor is egy újabb szívrohamban elhunyt, több hónapig tartó betegeskedést követően. Temetése példátlan pompa közepette zajlott hat órán keresztül, 101 ágyúlövés kíséretében.

A hatalmat fia, Jean-Claude Duvalier vette át, akit 15 év után széleskörű tiltakozáshullám és felkelés űzött el az országból. Kicsit sem meglepő módon újabb alkotmány került hatályba, Haiti ismételten évekre katonai puccsokkal, mészárlásokkal és pusztulással tarkított káoszba süllyedt.

Baby Doc Duvalier Franciaországból 2011-ben tért vissza Haitira, az országot megrázó földrengést követően.