Küszöbön a kurd-török megbékélés

Fegyverszünetre szólított fel az iráni újév megünneplésére írt levelében a Kurdisztáni Munkáspárt vezetője, Abdullah Öcalan. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök pozitív fejleménynek nevezte Öcalan lépését, és ígéretet tett az alkotmány módosítására. Törökországnak több okból is érdeke, hogy mielőbb megoldódjon a huszonkilenc éve dúló konfliktus, akadnak azonban akik úgy tartják, Erdogan saját politikai karrierje miatt támogatja a kurdokat.

A kurdok által is ünnepelt iráni újév (Nevroz) első napja a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetője, a jelenleg is börtönbüntetését töltő Abdullah Öcalan levelétől volt hangos. Öcalan levelét, amelyet mind török, mint kurd oldalon fegyverszünetnek tekintenek, a kurdokat támogató Béke és Demokrácia Párt (BDP) két parlamenti képviselője, Pervin Buldan és Sirri Süreyya Önder olvasták fel, először kurd, majd török nyelven. 

Öcalan a fegyverek elhallgattatására és a politika dominanciájára hívta fel az embereket levelében. „Egy olyan ponthoz értünk, amikor a fegyveres erőinknek vissza kell vonulniuk a határok mögé… Ez nem a vég. Ez egy új korszak kezdete”, hangzott el a törökországi kurdok fővárosaként számon tartott Diyarbakirban csütörtökön, Novruz ünnepén, több százezer összegyűlt előtt. 

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök éppen Hollandiában tartózkodott az események alatt. Nyilatkozatában pozitív fejleménynek nevezte a tűzszünetre való felhívást, valamint kijelentette, hogy „vannak olyan csoportok az országunkban, amelyeket a terror táplál. Ez a folyamat véget fog vetni játékaiknak.”

Erdogan ugyanakkor sérelmezte, hogy míg a levél felolvasásának idején a város utcái kurd zászlók tengerévé vált, egyetlen török zászlót sem lehetett látni. „Ez egy provokáció azoktól a köröktől, akik negatív irányba szeretnék mozdítani a folyamatokat”, nyilatkozta a miniszterelnök. 

A tűzszünet végre pontot tehet a közel harminc éve dúló konfliktus végére, amely körülbelül negyvenezer, főként kurd áldozatott szedett Törökországban. 

Kurd törvényhozók szerint valószínűsíthető, hogy Öcalan kérvényezni fogja egy bizottság felállítását, amelynek a tűzszünet felügyelete, valamint a Törökországot elhagyni kívánó harcosok biztonságának biztosítása lesz. Sokakban felmerült azonban a kérdés, hogy mennyire lesz sikeres Öcalan fegyverszünete, hiszen a kurdok valószínűleg nem fogják engedmények nélkül letenni a fegyvert. 

A követelések között szerepel, hogy a kurdot vezessék be mint hivatalos nyelv a kormányzati hivatalokban és iskolákban, engedjék el a több, mint nyolcezer politikai aktivistát, valamint engedjék ki a börtönből Öcalant. A törvénytervezetet, amely magába foglalja a változtatásokat, a következő hetekben fogják a parlament elé terjeszteni.

A legfontosabb változtatást azonban az alkotmányban szeretnék a kurdok, a jelenlegit ugyanis az 1980-as utolsó közvetlen beavatkozás után írták tábornokok, és az ország állampolgárait egyöntetűen törököknek nevezi, pedig mintegy tizenötmillió kurd él Törökország területén. A kurdok ennek módosítását, valamint azon akadályok eltörlését követelik, amelyek nem engedélyezik a kurd nyelven történő oktatást. A miniszterelnök megígérte, hogy hamarosan egy új, demokratikus alkotmánnyal fog rendelkezni Törökország, amelynek tervezetét októberig kell benyújtani.

A Jazeera szerint Erdogan nyilvánvalóan politikai célból, hatalomvágyból ül le tárgyalni a kurdokkal. Erdogan az elnöki pozíció felé kacsintgat, és a bejelentett alkotmánymódosítás során nem csak a kurdoknak járó jogok körét bővítené, hanem az elnöki pozíciót is megerősítené. Ahhoz azonban, hogy átvigye a tervezetet, a BDP támogatására is szüksége van.