A német nyelvű sajtó a magyar Alaptörvény módosításáról

Kiemelt helyen foglalkozott a német nyelvű sajtó a magyar Alaptörvény negyedik módosításával. Összességében elmondható, hogy a német nyelvű elektronikus sajtó (politikai hovatartozástól függetlenül) igen elítélő volt az Alaptörvényt érintő újabb módosításokkal kapcsolatban.

„Európa közepén van egy állam, amely feladja a jogállamiság elveit”- fogalmazott hétfői cikkében a Spiegel Online, reflektálva arra, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta a 2012 januárjában hatályba lépett Alaptörvény negyedik módosítását. A „Magyarország elbúcsúzik a jogállamtól” című cikkben Keno Verseck (a cikk szerzője) kiemeli, hogy amíg Áder János Berlinben próbálja építeni a két ország közti kapcsolatokat, addig párttársa, Orbán Viktor azon fáradozik, hogy hatalma kiszélesítésével korlátozza az Alkotmánybíróság, a „jogállamiság utolsó védelmezőjének” jogkörét.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén elítélően fogalmazott az Alaptörvény módosításával kapcsolatban. A lap szerint a múltban az alkotmánybírák számos, „demokratikus szempontból aggályos törvényt és alkotmány-kiegészítést” blokkoltak. A módosítás után azonban erre már nem lesz lehetőségük. Az FAZ ezen felül ismerteti a módosítás részleteit, többek között az egyházi státusz kormánytöbbségi részről való „önkényes eldöntését”, vagy a hajléktalanok megbüntetéséről szóló kiegészítést. A balliberális Süddeutsche Zeitung is az Alkotmánybíróság jogkörének megnyírbálásával kezdi cikkét: „állami beavatkozás a felsőoktatásban és az igazságszolgáltatásban, mindemellett kevesebb jogkör az Alkotmánybíróságnak”. A baloldali napilap ezen felül szót ejt a módosítások miatti tüntetésekről, megmozdulásokról.

„Orbán lerombolja a jogállam kultúráját”- fogalmaz a konzervatív Die Welt. A német napilap szerint az Alkotmánybíróság jogkörét annyira korlátozták, hogy „az teljesen elveszítette kompetenciáit”. Az újság így folytatja elemzését: „Orbán az 1989-es átalakulásban egyik napról a másikra a szabadság karizmatikus hírnöke lett, méghozzá egy liberális szabadságé, ami a hatalommegosztás elve nélkül nem áll meg a lábán.  Bármilyen okok indították is rá, Orbán már rég letért erről az útról. Már nem bízik a demokratikus erők szabad játékában, mivel a korlátlan hatalom mellett tette le voksát”.

Az osztrák konzervatív napilap, a Die Presse a következőket írja: „Orbán nemzeti-konzervatív kormánya ellenállásba ütközött, amire kevésbé finom eszközzel reagált. Nem ritkán egyenesen a feszítővashoz nyúlt. A hétfői, a kormánytöbbség által keresztülerőszakolt alkotmánymódosításokat is a kategóriájába lehet sorolni”. A liberális Der Standard írásában

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »