Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A napokban tették közzé a Bertelsmann-Stiftung elöregedő társadalommal kapcsolatos tanulmányát, mely szerint komoly gondokkal kell majd szembe néznie a német szociális rendszernek, ha nem változtatnak a nyugdíjjal kapcsolatos szabályaikon. Drasztikus reformok előtt áll a német nyugdíjrendszer.
A németek nem könnyű választás előtt állnak: vagy hetente minimum öt órával többet és években is hosszabb ideig fognak dolgozni, vagy jóval magasabb nyugdíjjárulékot kell majd fizetnük, és ennek ellenére is kevesebb lesz a nyugdíjuk, mint a mostani. Ez az egyenes következménye annak, hogy már évtizedek óta növekszik a nyugdíjasok aránya az akítv munkavállalókkal szemben.
Németországban utoljára 1955 és 1970 között volt nagyon magas a születések száma. Az ún. babyboom generáció azonban hamarosan nyugdíjba vonul. Amíg a 65 év felettiek a nyugati ország társadalmának ma még csak a 30 százalékát teszi ki, addig ez az arány 2030-ig 49 százalékra, 2060-ra pedig akár 63 százalékra is ugorhat.
A Bertelsmann-Intézet egyik munkatársa, Juliane Landmann szerint csak egy igazán hatékony és hosszú távú megoldás van: a nyugdíjkorhatár megemelése, több szakaszban, 2060-ig egészen a 69. életévig, olvasható a Die Welt internetes kiadásában. Ennek megfelelően egy ma 40 éves személynek kb. 68, a ma 30 év körülieknek pedig 69 évesen kellene nyugdíjba vonulniuk.
Az már egy másik kérdés, hogy a gyakorlatban is van-e reális esélye a tervezett reformoknak. A legtöbb munkáltató ugyanis erősen kételkedik abban, hogy a munkavállalók még 67-69 évesen is aktívan és érdemben tudnának dolgozni. Sőt, igazság szerint a legtöbb németet már jóval 65 éves kora előtt nyugdíjazzák valamilyen betegség, vagy fizikai állapotuk általános romlása miatt. A Bundesagentur für Arbeit (Német Munkaügyi Hivatal) adatai szerint az elmúlt évben a 60-64 év közöttiek megközelítőleg 30 százaléka fejezte be munkáját véglegesen.
A tanulmányból egyébként úgy tűnik, hogy a németek az időskori élteszínvonal-csökkenés maitt sokkal jobban aggódnak, mint az elérhetetlennek tűnő nyugdíjkorhatártól: a megkérdezettek 52 százaléka, tehát több mint a fele elképzelhetőnek és vállalhatónak tartaná, hogy 69 évesen vonuljon vissza.
Bár egyértelműen Németországot tartják Európa „idősek otthonának”, az elöregedő társadalom az egész EU-ban általános jelenség, így a német tanulmány jóslataiból sok minden érvényes lehet majd Magyarországra is. Hazánkban már az I. világháború után megindult a népesség kezdetben lassú, majd egyre növekvő elöregedése. Bár Németországhoz hasonlóan az 50-es években az abortusz-törvénynek megfelelően volt egy fellendülés, az ún. Ratkó-gyerekek korszaka, a törvényt 1956-ben eltörölték, és folytatódott a korábbi tendencia.
Az előrejelzési modellek szerint az idősek aránya Magyarországon is folyamatosan és jelentősen emelkedni fog. A most még középkorosztályba tartozó Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulása pedig – hasonlóan a németek babyboom-generációjához – még látványosabban fog változtatni az amúgy sem bíztató arányokon. Arról nem is beszélve, hogy milyen kihatása lesz a nyugdíjra a magyarok nagy számú kivándorlásának és külföldi letelepedésének…
A reformjavaslatokkal kapcsolatban még nagyon sok megválaszolatlan kérdés. Egy azonban biztos, ahogy Eric Thode, a Bertelsmann-Stiftung projektvezetője is nyilatkozott: növekvő bevételek nélkül a nyugdíjrendszer nem lesz életképes egy elöregedő és fogyatkozó társadalomban.
Magyar Zsuzsa
