Utolsó szakaszához ért a kínai hatalomátadás

Ven Csia-pao beszédével március 5-én megkezdődött Pekingben az Országos Népi Kongresszus, amely a kínai vezetőség tavaly novemberben kezdődött XVIII. Pártkongresszusának hatalomátadási procedúrájának befejező szakaszát képezi, a kormánytagok hivatalos leváltása és a kormányszervek átszervezése mellett a 2013-as év költségvetéséről is határoznak.

Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kormányfő beszédével március 5-én megkezdődött Pekingben az Országos Népi Kongresszus, amely a kínai vezetőség tavaly novemberben kezdődött XVIII. Pártkongresszusának hatalomátadási procedúrájának befejező szakaszát képezi.

A novemberben kijelölt Hszi Csin-ping (Xi Jinping) ezennel átveszi az államelnöki pozíciót is Hu Csin-taótól (Hu Jintao), míg a leköszönő miniszterelnököt Li Kö-csiang (Li Keqiang) váltja az elkövetkező tíz évre. Közel háromezer képviselő érkezett kínai fővárosba, a népi gyűlés évenként megtartott teljes üléséhez az elmúlt hónapok reformokat hirdető propagandája miatt nagy elvárások fűződnek. Hszi Csin-ping hatalmának valódi forrása a Kommunista Párton belül betöltött főtitkári pozíciója, ugyanakkor az ország elnökévé való kinevezése egyértelművé teszi vezetői státuszát.  

A mintegy tíz napos Országos Népi Kongresszus során az ország különböző pontjairól érkezetek képviselők a párt két kulcspozícióinak, illetve a korábban kijelölt vezetőtestületi tagok, miniszterek és egyéb kormányhivatalnokok, katonai elöljárók formális kinevezése mellett az elmúlt év értékelését végzik, valamint a jövőbeli gazdasági irányelvekről, az ország költségvetésről határoznak. A kormány éléről távozó Ven Csia-pao a kongresszust megnyitó beszédében számos gazdasági célkitűzést fogalmazott meg, köztük a gazdaság növekedési ütemének 7.5%-os fenntartását, valamint az infláció 3,5%-ra állítását, továbbá kilencmillió új városi munkahely teremtését irányozta elő az új kormány számára. A kétórás beszédben elhangzott párton belüli korrupció felszámolása, a környezetszennyezés és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a kínai polgárok életszínvonalának emelése – mely megbízatása alatt nem sikerült – szintén utódaira marad.

Ven továbbá Kína „területi egységének” megvédését hangsúlyozta, a világ egyik legnagyobb állományú hadseregének modernizálására egy külön költségvetési beszámolóban a kormány a 2013-as év védelmi kiadásainak 10,7%-os emeléséről határozott, 720 milliárd jüanra (26,5 ezer milliárd forint) emelve a Japánnal és egyéb szomszédos államokkal való állandóvá vált feszültségekből adódóan. Jóllehet Fu Jing (Fu Ying) kínai külügyminiszter-helyettes, az idei Országos Népi Kongresszus szóvivője tagadta az agresszív külpolitika irányába tett lépéseket. „Védelmi erőinket önvédelmünk érdekében erősítjük, továbbá a biztonság és béke miatt semmint más országok fenyegetésére” – mondta Fu.

A haderő fejlesztésén kívül az egyre növekvő közelégedetlenség okából Ven szerint mindenekelőtt az emberek jólétét, a társadalom megerősítését kell a kormány törekvéseinek kiindulópontjául, illetve céljául tennie. Ennek értelmében az egészségügyi kiadások 27%-os emeléséről határoztak, a társadalombiztosításra és a foglalkoztatásra 13,9%-kal költenek többet 2013-as évben, míg az energia-megtakarításra  és környezetvédelemre a költségvetés 18,8%-os növekedést ígér.

Csang Hszin (Zhang Xin), a pekingi Népi Egyetem politikatudományi professzora értékelésében viszont Ven beszédét teljesen átlagosnak mondható, mely nem tartalmazott fontos reformokra vonatkozó bejelentéseket, s jobbára csak az elmúlt év eredményeinek összefoglalásáról és méltatásáról szólt.

A március 17-én véget érő plenáris ülés elviekben a nevenkénti szavazáson alapuló törvényhozó testületként funkcionál, tényleges szerepük azonban pusztán az egyes határozatok ratifikálására korlátozódik: az Országos Népi Kongresszus eddigi működése ritkán utasított vissza előterjesztést, manapság sem merült feledésbe 1988-ból a tajvani képviselő akkoriban általános meghökkenésként kiváltó első nemmel való szavazata. Az első nagyobb mértékű vétózásra 1992-ben került sor a meglehetősen ellentmondásos Háromszurdok-gát megépítésének tervezete kapcsán, mikor mindössze 1767-en szavaztak a gát megépítése mellett, 177-en ellene, 644 tartózkodás mellett.

Egyéb esetekben, amennyiben a képviselők 75%-nak kevesebbje támogat egy javaslatot, az a vezetőség nyílt bírálatának minősül. A szigorú ellenőrzés alatt tartott eseményen viszont aligha történhetnek váratlan események, gyengesége miatt ezáltal a Népi Kongresszus plenáris ülésére gyakorta csak mint a „gumibélyegzőre” hivatkoznak. Ettől függetlenül mégsem teljesen jelentéktelen szervként tartják számon, a professzionális képviselők számának folyamatos növekedése miatt – egyes kínai és külföldi politikai elemzők véleményében egyaránt – az elkövetkező évtizedekben a kínai politikai rendszer egyik meghatározó politikai szervévé válhat.