Az EP is bírálja a magyar alkotmánymódosítást

Aggályosnak tartja az alkotmányhoz benyújtott legutóbbi módosítást az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának több képviselője is. A zöldpárti Rui Tavares azt mondta, áprilisra elkészül a Magyarországról szóló állásfoglalás tervezete, előtte viszont elemezni fogják a negyedik módosítást.

Az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának (LIBE) több képviselője is bírálta csütörtökön a magyar alaptörvényhez február 8-án benyújtott negyedik módosítási javaslatot. Ez a vélemény tükröződik abban a munkadokumentumban is, amelyet Rui Tavares, a Magyarországról szóló majdani állásfoglalást készítő zöldpárti képviselő mutatott be az ülésen a magyar alkotmányosság helyzetéről. Jelezte ugyanakkor, hogy a terjedelmes alkotmánymódosítást még nem tudták részletesen elemezni, így arról egy kiegészítő értékelést készítenek majd áprilisra.

Ugyancsak áprilisban lehet majd kész maga az állásfoglalás is – jelentette be Tavares, amelybe az igazságszolgáltatásról, az alapvető jogokról, a médiatörvényről és az alkotmányosságról készült munkadokumentum megállapításait, valamint a LIBE képviselői delegációjának magyarországi tapasztalatait is beleszövi majd a képviselő.

A közel egy hónapja benyújtott alkotmánymódosítás viszont különös aktualitást adott a csütörtök délelőtti szakbizottsági vitának, ahol a jól ismert érvek ütköztek ismét egymásnak.

A román Renate Weber szerint aggodalomra ad okot a módosítás több eleme is. Kiemelte azt, amivel szerinte már a magyarországi látogatáson is szembesültek, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogában állna dönteni a bírósági ügyek áthelyezéséről már bíróságokra, ez a módosítással az alkotmányba is bekerülne. Ugyanezt emelte ki a LIBE spanyol elnöke is, aki szerint az alkotmánymódosítás, és az ezen alapuló törvény nem definiálja kellő precizitással az áthelyezés szabályait, így a szocialista Juan Fernando Lopez Aguilar szerint lehetőség van az igazságszolgáltatás politikai befolyásolására.

A spanyol és a román képviselő is hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács főtitkára a módosítási javaslat jövő hétfőre tervezett zárószavazásának elhalasztását kérte, hogy addig a Velencei Bizottság megvizsgálhassa a tervezetet.

A szocialista Göncz Kinga felidézte, hogy amikor a LIBE-delegáció Budapesten járt, akkor az Országos Bírósági Hivatal elnöke ingerülten tagadta, hogy joga lenne áthelyezni az ügyeket, a tervezett alkotmánymódosítás viszont ezt meg is erősítené. A képviselő abszurdnak nevezte az alaptörvény módosításának folyamatát, és szerinte nemcsak az állampolgárok, de még jogászok sem tudják követni a törvénykezés munkáját.

Göncz Kinga elmondta, „a kormány kőbe kíván vésni egy sor olyan rendelkezést, amit az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek minősített”, az alaptörvény részeként viszont a taláros testület már nem vizsgálhatná annak alkotmányosságát. Ezek közé sorolta a hajléktalanság büntethetőségét és a politikai hirdetések megtiltását a kereskedelmi médiában. Felvetette azt is, hogy az alkotmánymódosítást nem a kormány, hanem egyéni képviselők indítványozták, így arról nem is kell konzultálni.

A néppárti Gál Kinga szerint a LIBE bizottság baloldali képviselői kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben. A politikus szerint a szakbizottság és az Európai Unió „más tagállamokban igazán komoly emberi jogi sértésekkel nem foglalkozik, nálunk viszont mindenért farkast kiált, és mindent látni vél”.

Gál Kinga szerint a bírálók teljesen félreértik az alkotmánymódosítást, az ugyanis nem szól másról mint az Alkotmánybíróság ítéletének megfelelésről, szerinte ugyanis a taláros testület mondta ki tavaly decemberben, hogy az átmeneti rendelkezések egy része nem átmeneti, ezért azok jogi státuszát rendezni kell, a kormány pedig éppen ezt teszi azok alaptörvénybe emelésével. Hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság nem kritizálta ezen rendelkezések tartalmát.

A képviselő elmondta, a Klubrádió ügye is azt mutatja, hogy a magyar igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság is működik, méghozzá a politikától teljesen függetlenül.

Az ugyancsak néppárti Bauer Edit is a kettős mérce problémáját boncolgatta. Hazájában, Szlovákiában például az igazságszolgáltatási rendszer és a kisebbségek nyelve is olyan ügy, amit szerinte vizsgálhatna a LIBE. Az Európa Tanács kérésével összefüggésben feltette a kérdést, „el tudják képzelni, hogy egy tagállami parlament folyamatosan az Európa Tanács jóváhagyását kérje egy-egy törvény elfogadásához?”.

A francia néppárti Véronique Mathieu szerint a baloldali képviselőknek leginkább a magyar kormánypárt kétharmados parlamenti többsége szúr szemet.

A liberális Sarah Ludford visszautasította a kettős mérce vádját, szerinte a LIBE ugyanígy foglalkozott a romániai belpolitikai eseményekkel, a romák franciaországi kitoloncolásával, az olasz média helyzetével, a Nagy-Britanniában elkövetett kínzásokkal, valamint a melegek jogaival Lengyelországban és a balti államokban.