Húsz éves az európai polgár(ság)

A polgárok egyre inkább tisztában vannak az Unió által garantált jogaikkal, de még többet akarnak tudni. Ennek érdekében tájékoztató és vita fórumokat rendez az Európai Bizottság.

Az 1993-ban, a Maastrichti Szerződéssel bevezetett és idén fennállásának 20. évfordulóját ünneplő uniós polgárság intézményének köszönhetően állampolgári jogain felül az uniós tagállamok valamennyi állampolgára további jogokkal is rendelkezik. Az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb Eurobarométer felmérés alapján az európai polgárok többnyire tisztában vannak jogaik létével, ám nem mindig tudják pontosan, mit is foglalnak magukban e jogok.

A felmérés során megkérdezettek 81%-a tudja, hogy saját állampolgársága mellett egyúttal uniós polgár is, azonban a válaszadóknak csupán 36%-a érzi magát jól tájékozottnak azt illetően, hogy mit foglalnak magukban az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok. A legtöbb európai polgár a szabad mozgáshoz való joggal (88%), valamint azon jogával van tisztában, hogy kérelemmel fordulhat az uniós intézményekhez (89%). A válaszadók két harmada (67%) véli úgy, hogy a személyek Unión belüli szabad mozgása gazdasági hasznot hoz országának.

A megkérdezettek szintén tisztában voltak az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmával (82%), konzuli védelemmel (79%) és a polgári kezdeményezésekben való részvétel jogával (73%). A válaszadók több mint egy harmada (36%) véli úgy, hogy megfelelő tájékoztatást kap e jogokról – ez 5 százalékponttal magasabb a 2007. évi aránynál. Mindazonáltal csupán 24% van azon a véleményen, hogy megfelelő tájékoztatást kapott arról, mi a teendő, ha uniós jogait nem tartják tiszteletben.

A felmérés az Európai Parlament és az Európai Bizottság által közösen tartott meghallgatás apropóján készült, a meghallgatás keretében az európai polgárok jogait vitatják meg. A vita az uniós polgárságról szóló következő bizottsági jelentéshez szolgáltat alapanyagot – e jelentés célja azon akadályok megszüntetése, amelyekkel az uniós polgárok jogaik gyakorlása során szembesülnek.

2013 a polgárok európai éve, a május 8-án megjelenő jelentés ennek részeként számos olyan kezdeményezést fog javasolni, amelyek segítségével e jogok valósággá válhatnak. A jelentés egyúttal nyomon követi az uniós polgárságról szóló első, 2010. évi jelentésben bejelentett 25 intézkedést is, és megvizsgálja, hogy az uniós polgárok előtt álló akadályok közül melyeket sikerült felszámolni az elmúlt három évben.

2013 folyamán uniós biztosok – nemzeti és helyi politikusokkal együtt – egész Európában a polgárok részvételével zajló vitákat fognak tartani annak érdekében, hogy meghallgassák a polgárokat, és választ adjanak kérdéseikre. 2013-ban Unió-szerte számos európai településen rendeznek vitákat az európai és helyi politikai döntéshozók, valamint a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű polgárok részvételével a gazdasági válság hatásairól, az uniós polgárok jogairól és Európa jövőjéről.