Németország szigorítaná a bevándorlás feltételeit

A német önkormányzatokat tömörítő Staedtetag figyelmeztetését követően a német belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich úgy nyilatkozott: szigorítani kívánják a bevándorlás, a letelepedés és a szociális juttatások igénybevételének feltételeit. A román és bolgár állampolgárok 2014 január 1-étől szabadon vállalhatnak munkát Németországban, a hatóságok a bevándorlók számának drasztikus emelkedésétől tartanak.

A Staedtetag, a német önkormányzatok közös érdekképviseleti szervezete február közepén tett közzé egy jelentést a Romániában és Bulgáriában tapasztalható szegénység elől Németországba menekülő bevándorlók helyzetéről. A jelentés alapján több politikus felszólította a szövetségi kormányzatot és Brüsszelt, hogy tegyenek lépéseket a bevándorlás visszaszorítására, mivel az országba érkező emberek egy jelentős része nem akar vagy nem tud munkát vállalni, a szociális juttatásokat azonban igénybe veszi, amellyel komoly anyagi terhet ró a helyi önkormányzatokra.

Hans-Peter Friedrich belügyminiszter és Ursula von der Leyen szociális ügyekért felelős miniszter biztosították az érintett önkormányzatokat arról, hogy „nagyon komolyan” veszik a problémát. Úgy vélik azonban, a bevándorlókkal kapcsolatos helyzetet (beleértve a prostitúciót, a kéregetést és a fekete munkát) az önkormányzatoknak a rendőrség és a vámhivatal segítségével maguknak kell kezelniük, emellett célzott integrációs és iskoláztatási programokat kell indítaniuk. A leginkább érintett városok (például Dortmund, Mannheim, München, Frankfurt) önkormányzati politikusai közben évek óta arra panaszkodnak, hogy Berlin figyelmen kívül hagyja őket. Leyla Özmal, a duisburgi Integrációs Bizottság vezetője azt nyilatkozta, „Úgy érezzük, a tartomány, az ország és az unió is cserbenhagyott minket”.

Később Friedrich belügyminiszter a ZDF televíziónak adott interjúban már arról beszélt: meg kell teremteni a jogi lehetőséget arra, hogy a német állam kiutasíthassa azokat a román és bolgár állampolgárokat, akik nem munkavállalási céllal, csupán a jobb szociális ellátások miatt érkeznek az országba. Ha az így kiutasított személyek visszatérnének Németországba, akkor beutazási jogukat teljesen fel kellene függeszteni. Friedrich szerint a problémát a kiindulási országokban, Romániában és Bulgáriában kell kezelni, a szóban forgó államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy polgáraik normális viszonyok közt élhessenek, és ne legyen okuk Németországba költözni. Az interjúban rámutatott arra, hogy Berlin az Európai Unió nettó befizetőjeként tekintélyes összegekkel támogatja a kelet-európai tagországok felzárkóztatását. „Nem fogunk kétszer fizetni. Nem fizetünk egyszer az Európai Unión és egyszer az itteni szociális szolgáltatásokon keresztül” – fogalmazott.

Észak-Rajna-Vesztfália munka- és integrációügyi minisztere, Guntram Schneider a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban arra figyelmeztet, hogy a keleti EU-tagállamokból, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkező bevándorlók száma 2014 január 1-e után ugrásszerűen emelkedhet, akkortól ugyanis megszűnik minden, ezen országokat jelenleg sújtó bevándorlással kapcsolatos korlátozás. Schneider szerint az érkező bevándorlóknak csak kis része fog munkát találni alacsony képzettségük és rossz egészségügyi állapotuk miatt. Ezek az emberek gyakran Németországban is katasztrofális körülmények közé kerülnek, a legnagyobb gondot a lakhatás jelenti számukra, sokszor túlzsúfolt szállásokon alszanak, ahol borzasztó a higénia és éjszakáról-éjszakára bérelnek egyetlen matracot. A helyzet kezelése, a szükséges szociális programok fenntartása hatalmas anyagi terhet ró az érintett önkormányzatokra, Duisburg városa például az elkövetkező évben 15 millió eurós többletkiadással számol.

Schneider támogatja azt a felvetést, miszerint a német szövetségi kormányzatnak nyomást kellene gyakorolnia az unióra, hogy Brüsszel küldjön „integrációs felügyelőket” a kelet-európai tagállamokba, akik például a román és bolgár romák felzárkóztatására szánt uniós pénzek elosztását ellenőriznék. „Erre ugyanis van pénz európai forrásokból. Csak éppen a pénz eltűnik. Mindannyian tudunk a Dél-Kelet-Európában uralkodó korrupcióról” – mondja Schneider. A folyamat azonban hosszadalmas, eredmények csak évek múltán várhatóak, mind a kiindulási, mind a befogadó országokban.

A lap azon kérdésére, miszerint ezen országok esetében korlátozni kellene-e a munkaerő szabad áramlását a miniszter azt válaszolta, hogy ez egyrészt már nem megoldható, másrészt az unió minden polgárát azonos jogok illetik meg, nem szabad „többsebességes” Európát létrehozni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Németország sokat profitál a bevándorlókból, példaként a Romániából érkezett orvosokat és ápolónőket említette, akik nem csak munkájukat végzik tisztességesen, de önmagukról is képesek gondoskodni. A megoldást az jelentené, ha az EU már középtávon képes lenne tényleges szociális unióvá válni – hangsúlyozta a politikus.

Kovács Gábor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás