Földönkívüli fenyegetés ellen fegyverkezne az USA

Az oroszországi meteor becsapódást követően az Egyesült Államok bejelentette, hogy lépéseket tervez a Földet megközelítő aszteroidák ellen. Mégis mennyire vagyunk veszélyben?

Alig több, mint egy hete történt, hogy Oroszország légterében Cseljabinszk városa fölött a városlakók mindennapjait egy föld felé száguldó izzó meteorit zilálta szét, mikor robbanásával több milliós kárt és ezres sérültlistát hagyott maga után. A modern idők egyik legjobban dokumentált csillagászati eseményének titulált jelenségre nem csak az amatőr csillagászok, hanem az Egyesült Államok is felfigyelt.

Az amerikai Kongresszus alsóházának Tudományügyi, és Űrkutatási Bizottsága (Science, Space and Technology Committee) az elkövetkezendő hetekben meghallgatásokat szervez a témában, hogy megvizsgálják miként lehetne a bolygó számára veszélyt jelentő aszteroidákat időben azonosítani, és eltéríteni – áll a Mashable oldalán.

A múlt hét pénteki cseljabinszki meteorit incidens nem mondható egyedi esetnek. Az űrből a Föld légterébe számtalan kisebb meteorit érkezik évente, azonban mielőtt becsapódhatnának, a nagy súrlódási erő és a magas sebesség miatt elégnek több 10 ezer kilométerrel a fejünk fölött. Azonban óhatatlanul előfordulhatnak olyan alkalmak, amikor egy-egy égitest túl nagy, és bekövetkezik a katasztrófa. Ez történt például az 1908. június 30-án a szibériai Tunguska közelében is, ahol a becsapódás ereje a hirosimai atomrobbanás 1000-szeresével ért fel. A tunguskai meteorit hatalmas detonációt idézett elő, mely 60 milliót fát döntött ki környezetében,  lökéshulláma még a transzszibériai expresszt is felborította.

Az aktuális oroszországi eseményből úgy tűnhet, hogy hiába rendelkeznek napjainkban a nagyhatalmak rakéta elhárító rendszerekkel, még sem tudnak időben cselekedni. „A válasz erre maga a fizika. Az aszteroidák épp úgy keringenek a Nap körül, akár a Föld. Néha letérnek a pályájukról, ekkor pedig más égitestek útját keresztezik. Ezek nem egyszerű repülőgépek, amiket légvédelmi rendszerrel meg lehet semmisíteni. A földi légtérbe belépő meteoritok röppályáját és sebességét a gravitációs vonzás miatt nem lehet megváltoztatni lövedékekkel. Ha pedig mégis sikerülne eltalálni, akkor több, kisebb darab csapódna be, növelve ezzel az áldozatok számát” – nyilatkozta a Wired-nek Brian Weeden lövedék és rakéta szakértő.

Továbbá, az űrügynökségek (például a NASA, vagy az Európai Űrügynökség) a csillagászokkal egyetemben csak a bolygóra jelentős veszélyként azonosított kisbolygókat és aszteroidák után pásztázzák a horizontot. Ebből következik, hogy a kisebb, jelentéktelenebb égitestek elkerülik a szakemberek figyelmét és átcsúsznak a rostán. A kivédésük pedig igen nehézkes, tekintve csak azt az egyszerű tényt, hogy a cseljabinszki aszteroida több, mint 60 ezer km/h sebességgel haladt. Ha viszont mégis egy nagyobb, a földi életet veszélybe sodró meteorit haladna felénk, mit tehetnénk ma?

A cseljabinszki eseményt követő napon keresztezte a föld pályáját és haladt el mellettünk a 2012 DA14-re keresztelt aszteroida. Bár végül nem csapódott be, előzetes számítások szerint 2020-ban újból feltűnik majd, ám ekkor már jóval nagyobb esélyt adnak tudósok az összeütközésre. Milyen alternatívák vannak hát? Az eddigi egyik legismertebb hollywoodi adu a nukleáris rakéták alkalmazása bizonyult, azonban sem ezt, sem a lézersugarakkal alkalmazó módszert nem támasztották még valós tesztekkel alá. A B612 csillagászattal foglalkozó amerikai alapítvány, aki az orosz meteor hatására egy új távcső  fejlesztésébe kezdett, egy hordozó űrhajó segítségével tudnák elképzelni a veszélyes égitest pálya eltérítését.

Weeden szerint azonban nincs ok az aggodalomra. Érvelése szerint mivel a Föld nagyrészét víz borítja és az emberek a bolygón viszonylag kis területen élnek, így kevés esélye van annak, hogy pont lakott terület környékén robbanjon fel egy meteor. Szemléltésképp még hozzátette: „1000-szer nagyobb az esélye annak, hogy úton a munkába menet az autójában hal meg valaki, mint egy meteor robbanásától.”

A nyugtató szavakra szükség lehet majd 2020-ban, mikor visszatér a 2012 D14. Addig is a hátralévő 7 évben van az Egyesült Államoknak ideje kifejleszteni egy katasztrófát megakadályozó alternatívát.

Varga-Tóth Tamás

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »