Több botrányt is kirobbanthat a KMKF-ülés

Múlt héten pénteken tartotta meg szokásos évi ülését a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF). A szervezet plenáris ülésének fő témája a magyarság változó helyzete a térségben. Nem csak székely „zászlóháború” került a képviselők látóterébe, állásfoglalásukban a szerbiai magyarok biztonságáért is kiálltak.

Sajátos performansszal indult a múltheti Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) szokásos plenáris ülése. Kövér László az esemény kezdete előtt kitűzette a székely lobogót a Magyar Parlament Kossuth téri homlokzatára. A testület jelenlegi elnöke, ezzel a jelképes gesztussal fejezte ki a fórum szolidaritását a határon túli magyarok iránt. A magyar házelnök nyitóbeszédében – pártállástól függetlenül – összefogásra kérte a magyarság képviselőit. Felhívta a figyelmet a kárpát-medencei régió magyarságának asszimilációjára, mely az utóbbi időben felgyorsuló tendenciát mutat. Kövér meglátása szerint a nemzetpolitikai veszélyből, csak összefogás útján lehet nemzetpolitikai esélyt kovácsolni.

Az elnök köszöntője után, beszédet tartott Semjén Zsolt is. A miniszterelnök helyettese köszönetet mondott a székely zászlót kihelyező önkormányzatoknak, valamint kiemelte, hogy Magyarországnak nem célja a feszültség növelése Romániával szemben. Álláspontja szerint a magyarság megőrzésének legfontosabb módja az anyaország kifejezett és célzott támogatása mind elvi mind anyagi síkon, valamint a magyar állampolgárság szélesebb kiterjesztése.A zárt ülésen elhangzottakról, csak a nyilatkozó képviselők szavaiból informálódhattunk, de ezekből is világosan látszott, nem marginális problémákat tűztek napirendre a képviselők. A zárt ajtós tárgyalások után, a KMKF állásfoglalást adott ki a közelmúlt eseményeire reagálva. – amely teljes terjedelmében az Erdély.ma oldalon olvasható. 

Régiók és szimbólumok

A KMKF ülésén markáns szerepet játszottak a  Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének (RMDSZ) képviselői, akik nem csak óva intettek a szimbólumpolitizálás veszélyeitől, de önmegtartóztatásra is kérték a magyarországi kormányerőket.

Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő időszaknak nem a „szimbólumpolitizálásról” kell szólnia – derül ki a párt honlapján közzétett állásfoglalásból. Elmondása szerint, Romániában 70 százalékos többségű kormánykoalíció van hatalmon, amely az alkotmány módosítása mellett elkötelezte magát a fejlesztési régiók közigazgatási szereppel való felruházására mellett is. Kelemen szerint ma ez a legnagyobb kihívás Székelyföld számára, ugyanis a közigazgatási átszervezéssel lehetőség nyílik a romániai magyarok kiharcolt és kiérdemelt jogainak csorbítására.

A szövetségi elnök bár köszönettel adózott a magyar politikai élet felé szolidaritásuk kimutatásáért, mégis megkérte képviselőtársait, amennyiben ki szeretnének állni a romániai magyarok ügyei mellett, előbb tájékoztassák az RMDSZ-t céljaikról. „Mert azt pontosan látnunk kell, hogy végső soron ezeket a problémákat nekünk kell otthon megoldanunk, és ebben a pillanatban nehezen tudunk olyan román partnereket találni, akik kiállnak mellettünk.” – indokolta tiszteletteljes kérését Kelemen Hunor.

Antal István RMDSZ-es parlamenti képviselő is a régiófelosztás iránti aggodalmainak adott hangot a plenáris ülésen. Véleménye szerint ez a régiósítási elképzelés, kísértetiesen hasonlít az 1968-as kommunista rezsim által véghezvitt átszervezéshez. „Akkor is és most is a parlament és a közvélemény megkérdezése nélkül zajlottak az események. A mostani régiófelosztás ötlete azt követően született meg, hogy Románia elnöke aláírta Washingtonban a rakétaelhárító központ telepítését Olténiába. Egy hónap múlva megjelentek a régiófelosztásról szóló tervek.” – véli Antal. Aki felszólalásának végén a jelenlévőket arra kérte, hogy közös erővel igyekezzenek megoldásokat találni az erdélyi magyarokat érintő problémákra.

Magyarországnak áldozatot kell vállalnia

A romániai magyarok képviselői többször is hangsúlyozták az egységes és szervezett fellépés szükségességét, de nem mulasztották el az anyaország hathatós segítségének kérését sem. Felszólalásaikból egyértelműen kirajzolódott véleményük, a kárpát-medencei magyarság csak Magyarországgal karöltve tud politikai eredményeket elérni. Ehhez pedig nem csak kemény kiállásra és sok munkára, de kompromisszumokra és áldozatokra is szükség lehet.„Magyarország már nem csak politikai szolidaritást kell tanúsítson, hanem a megfelelő alkotmányozási folyamat és a régiófelosztás ügyéért, az 1920. június 4-i mulasztás ellensúlyozásáért kell cselekedjen”  – mondta Korodi Attila, az RMDSZ Hargita megyei képviselője. Felszólalásában azt is kifejtette, hogy az anyaországtól nem csak anyagi támogatást kérnek, hanem inkább megállapodást sürgetnek a román kormánnyal.

Szabó Ödön szerint kemény szavak is elhangoztak a KMKF ülésén. Nyilatkozatában eddig tabuként kezelt ügyek felelevenítéséről beszélt, amelyek hosszútávon is befolyásolják a magyar-magyar kapcsolatokat. Kövér László pedig nyitottnak mutatkozott az elmúlt 23 év téves értékeléseinek és kifogásainak újratárgyalására. – írja a maszol.ro

Az RMDSZ-es politikus kemény kritikákkal illette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) munkáját, valamint világossá kívánta tenni a magyarországi pártok számára, hogy az RMDSZ nem szeretné, ha a határon túliakat bevonnák az anyaországi választási kampányokba.

Tehát az RMDSZ az elvi segítségnyújtás mellett, konkrét tetteket is látni szeretne. Ami pedig a legfontosabb, nem nézik jó szemmel a magyar kormány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szoros együttműködését. Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, az EMNT rendezvényein feltűntek már fideszes politikusok is. Ez pedig az RMDSZ számára különösen érzékeny pont lehet, hiszen az EMNT-vel szorosan együttműködik az Erdélyi Magyar Néppárt is, akik az elmúlt évben a szövetség legkomolyabb versenytársai voltak.

Bukarest provokációt kiállt

A román külügynél a Parlamentre kitűzött székely lobogó kelthetett újfent felháborodást. Alig hogy a román média is beszámolt a KMKF üléséről, a román külügyminisztérium közleményt adott ki a történtekről – tájékoztat maszol.ro

A közlemény jelképes gesztusokat említ, melyeket nem részletez, azonban felrója, hogy Magyarország nem tartja magát a román külügyminiszterrel kötött megállapodáshoz. A rövid nyilatkozat kitér arra, hogy a román hatóságok továbbra is megkülönböztetések nélkül fogják használni a nemzeti jelképekre vonatkozó jogszabályokat. A közlemény szerint, a román kormány továbbra is a partnerségen dolgozik, és ezt a magyar kormánytól is elvárja.

A román kormány közleményére reagálva Kaleta Gábor – a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője – úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy Martonyi János külügyminiszter román kollégájának, Titus Corlăteannak küldött levelében személyes találkozó időpontjára tett javaslatot.

Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár a Antena3 televízióban a román-magyar partnerség fontosságát hangsúlyozta. Ugyanakkor nevetségesnek nevezte a kialakult zászlóvitát, mivel szerinte a két államnak inkább a 2011 óta húzódó kisebbségvédelmi megállapodást kellene végre elfogadnia. „Hiányosságok mutatkoznak a magyarországi románok anyanyelvű oktatásában, a román iskolák és kiadványok finanszírozásában: ezeket kellene inkább a magyar félnek megoldania” – véli Aurescu.

Zászló-ügyben időközben érdekes fejlemények is történtek: a román törvényhozás úgy döntött, a parlament elé az ország minden megyéjének zászlaját kitűzik majd. Így ezentúl akár a Hargita és Kovászna megye jelképeként szereplő székely zászló is loboghat a bukaresti épületkolosszus előtt.