Hitelességi kérdés is a magyarok felmentő ítélete

Alapvetően a 2014-es folyamatok megítélésétől függ majd, hogy az Európai Bizottság legkorábban májusban javasolni fogja-e a Magyarországgal szemben folyó deficiteljárás megszüntetését. Ha nem is kell már sok a „szégyenpadról” való felálláshoz, a szabályok szigorítása miatt könnyebb is lesz oda visszakerülni.

Február 22-én hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság soron következő, téli gazdasági előrejelzését, amiből a BruxInfónak nyilatkozó források szerint még nem lehet majd messzemenő következtetéseket levonni a túlzott mértékű hiány miatt még 2004-ben Magyarország ellen indult eljárás megszüntetésére vonatkozóan.

A pénteken bemutatandó prognózisból elsősorban a 2013-as költségvetési folyamatokról lehet majd pontosabb képet alkotni, a deficiteljárás leállítása szempontjából legalább ennyire perdöntőnek számító 2014-es folyamatokról viszont még nem, ehhez meg kell várni a következő, májusi előrejelzést – vélik bennfentesek.

A májusi „randevún” már a Bizottság rendelkezésére állnak majd a 2012-es hiányra vonatkozó végleges statisztikai adatok is, és a testület addigra jobban képben lesz arról is, hogy bizonyos, általa ellenjavallott konszolidációs intézkedéseknek (például az ágazati adóknak) milyen hatásuk lesz a növekedésre és ezzel párhuzamosan a 2014-ben várható államháztartási hiányra. Brüsszel ugyanis szinte bizonyosan csak akkor ad zöld jelzést a magyar kormánynak, ha a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiányt célzó fiskális kiigazítás tartós lesz, vagyis közép- és hosszú távon is fenntartható államháztartást eredményez. A deficit 3 százalékos szint alá kerülésével ugyanis a költségvetési konszolidáció még nem ér véget, az áprilisban benyújtandó konvergencia-programban feltüntetett módon tovább kell majd közelednie a hiánynak az egyensúly felé a következő években.

Ez a megközelítés némileg eltér attól, amit január végi brüsszeli látogatásakor a magyar miniszterelnök ismertetett azzal kapcsolatban, hogy szerinte mikor teljesülnek a feltételek ahhoz, hogy a Bizottság a deficiteljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszteri tanácsnak. Orbán Viktor szerint ugyanis, ha három egymást követő évben, 2011 és 2013 között a referenciaszint alatt van a hiány, akkor teljesül a fenntarthatóság kritériuma. 2012-ben a Bizottság várakozásai szerint is teljesült tavaly ez az elvárás, akárcsak 2011-ben (bár akkor Brüsszel nem javasolta az eljárás leállítását, mert nem volt meg a strukturális hiánycsökkentés és a célok alapvetően egyszeri intézkedéseknek – magánnyugdíj-pénztári vagyon és ideiglenes különadók – köszönhetően teljesültek).

Brüsszelt még meg kell győzni arról, hogy 2013-ban és 2014-ben is jóval a határérték alatt lesz a hiány. „Üdvözlendő, hogy a magyar kormány a hiányeljárás lezárása és az államadósság csökkentése érdekében elkötelezett a fiskális kiigazítás folytatása mellett. Az erőfeszítések első eredményei a 2012-es költségvetési adatokban már látszanak. Ezzel együtt további lépéseket igényel, hogy a Tanács ajánlásaival összhangban az államháztartási hiány tartósan és kiegyensúlyozott módon a 3 százalékos referenciaérték alatt maradjon” – állt a januárban hazánkban járt bizottsági felülvizsgálati misszió által január 30-án kiadott közleményben.

Ami 2013-at illeti, a kormány szerint az idei költségvetés végrehajtása a válasz, amiben az a két tétel is benne van, amelyek hiányára a január végi közlemény utalt: az elektronikus útdíjrendszer létrehozására és a pénztárgépek adóhatósághoz való bekötésére, amelyekből további bevételekre számítanak.

Háttérbeszélgetéseink alapján jó okkal feltételezhető, hogy amennyiben a 2013-as és a 2014-es számok hitelesek lesznek, akkor a Bizottság májusban a sorompó felengedését javasolja majd. Ehhez forrásaink szerint mindenekelőtt az a nyitottság és konstruktivitás szükséges, amivel egy rövid nyári szünettől eltekintve tavaly tavasz óta reagál a kormány Brüsszel észrevételeire.

A Bizottságnál kedvező visszhangja van annak, hogy Orbán Viktor beállt azon európai vezetők közé, akik politikai prioritásnak tekintik a költségvetési konszolidációt és a magas államadósság elleni harcot. Ha az alapvető célokat illetően nincs is eltérés, a módszerekben ugyanakkor nagyon távol áll egymástól Budapest és Brüsszel álláspontja. A Bizottság többször is értésre adta, legutóbb január 30-án, hogy nem ért egyet a költségvetési konszolidáció magyar kormány által választott módjával, jelesül azzal, hogy – becslésük szerint – a kiigazítás kétharmadrészt a bevételek növelésén alapul, és csak egyharmadrészt a kiadások csökkentésén, holott éppen fordítva kellene lennie.

Brüsszel érvelése szerint a kiadások csökkentése ugyan rövid távon negatív hatással van a növekedésre, de középtávon már pozitívba fordul a mérleg. A bevételek (főleg adók) növelése, különösen az ágazati különadók elburjánzásával ugyanakkor elriasztja a befektetőket és ezzel rövid- és hosszú távon is gátolja a növekedést, ahogy azt a jelenlegi helyzet is mutatja.

Ez a felfogásbeli különbség ugyanakkor nem kell, hogy megakadályozza a Bizottságot a Magyarország számára kedvező javaslat megtételében. Bár a már említett január 30-i közlemény mintha arra utalna, hogy a Bizottságnál összefüggést látnának a kiigazítás minősége és a hazánkkal szemben a deficiteljárásban támasztott feltételeknek való megfelelés között. Eszerint a kormánynak a költségvetési intézkedések minőségére is figyelmet kellene fordítania, hogy „biztosítható legyen a túlzott mértékű hiány korrekciójának fenntarthatósága a növekedés és a bizalom támogatása érdekében”.

Forrásaink szerint ugyanakkor a Bizottság meglévő elvi fenntartásai ellenére a minőség nem lehet az a banánhéj, amin elcsúszhat Budapest. A szabályokban ugyanis nincs ilyen kimondott feltétel, jóllehet a Bizottságnak mindig van mérlegelési jogköre. Ha azonban egy ország nem csak szavakban együttműködő, de éveken át teljesíti a hiánycélokat, a kiigazításon belül hozza az elvárt strukturális mutatókat, és ami ebből következik, eltekint az egyszeri intézkedésektől, akkor nem igazán lehet kikosarazni. A minőségi felvetés ilyen szempontból inkább figyelmeztetés arra nézve, hogy ugyan lehet, hogy most teljesülnek a feltételek, közép- és hosszú távon ugyanakkor a helyzet rosszabbodására kell számítani, hiszen – a Bizottság feltevése szerint – a magyar modell a növekedés hiánya miatt fenntarthatatlan. És ebben az esetben nem kizárt, hogy bár most megkapja „az elbocsátó szép üzenetet”, hamarosan újra a célkeresztbe kerülhet.

Brüsszelben továbbra is úgy tekintenek a magyar gazdaságra, hogy nagyon törékeny helyzetben van és a piacok eddig kegyesnek bizonyultak vele szemben, főleg azért, mert számos déli EU-tagállamtól eltérően nem kellett sok pénzt felvennie. Az EU-nál beszédes jelek szerint ilyen optikán keresztül nézik a végérvényesen megakadni látszó hiteltárgyalásokat is. Tisztában vannak azzal, hogy a tárgyalások lebegtetésének ugyanolyan kedvező hatása van a magyar pénzügyekre, mintha létrejönne a megállapodás egy készenléti hitelkeretről, igaz ezt a látszatot sem lehet a végtelenségig fenntartani. De ha ez jó a magyar gazdaságnak, akkor az EU-nak sincs problémája vele.

A legerősebb érv a Magyarországgal szemben 2004-óta folyó deficiteljárás megszüntetése mellett mégis az lehet, hogy a Bizottságnak tekintettel kell lennie a folyamat hitelességére is, még a látszatát is elkerülve annak, hogy egy országot fegyelmez, ha a körülmények indokolják, de nem jutalmazza, amikor egyébként megérdemelné.

Brüsszelben úgy vélik, hogy minden látszat ellenére nem egy Magyarország elleni „büntetőhadjárat” része volt tavaly márciusban a 2013-tól esedékes kohéziós források befagyasztásáról hozott döntés (amit később júniusban visszavontak). Mert bár igaz, hogy ez az ügy szerencsétlenül egybeesett a többi vitával, a Bizottság számára mindenekelőtt az éppen csak hatályba lépett új költségvetési szabályok (az úgynevezett hatos jogszabályi csomag) hitelességéről volt szó.

Most egyesek szerint ugyanolyan hitelességi kérdés lehet, hogy ha egy ország reagált a kritikákra és a figyelmeztetésekre, és állampolgáraitól áldozatokat követelő intézkedéseket hozott, akkor ezért nyerje is el a méltó jutalmát.

Mindez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ha egyszer kint van a vízből, egy tagország újra gond nélkül költekezhet – mutatnak rá források. Ezen megközelítés szerint a költségvetési fegyelemre vonatkozó új szabályok szinte azonnali beavatkozási lehetőséget adnak a Bizottságnak arra, hogy beavatkozzon, mihelyt egy kormány részéről nagyfokú eltávolodást észlel a konvergencia-programban és az országspecifikus ajánlásokban (európai szemeszter) is rögzített kiigazítási pályától. Példának okáért, ha egy kormány a GDP 0,5 százalékát meghaladó mértékű költekezésbe kezd, veszélybe sodorva az egyensúlyi célokat, akkor forrásaink szerint a Bizottság akár azonnal is javasolhatja a deficiteljárás újraindítását, függetlenül attól, hogy néhány hónappal korábban még az ellenkezőjét javasolta. És ezzel meg sem kell várnia az őszi gazdasági előrejelzéseit.

Hasonlóra azonban még nem volt példa a még zsenge korban lévő új stabilitási és növekedési szabályok bevezetése óta, ezért nehéz lenne megjósolni, hogy a gyakorlatban így is lesz. Hiszen végül is mindig tere lesz politikai megfontolásoknak, ha kevesebb is, mint a sokat bírált korábbi időszakban.

Felkapott hírek

Friss hírek

Ausztria: ezen a télen elmarad a partisíelés

A koronavírus-járvány miatt elrendelt teljes zárlat után is szigorú korlátozásokkal kell számolni Ausztriában - közölte Sebastian Kurz osztrák kancellár a Kleine Zeitung napilap vasárnapi számának adott interjúban. A kormányfő szerdára ígért cselekvési tervet a sípályák nyitásáról kialakult vitát illetően.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás