Németország: a drónok támadása

A Der Spiegel német hetilap birtokába jutott dokumentum szerint, a német kormány fegyveres drónok bevetését tervezi a külföldi katonai hadműveletek során. A tervek ellentmondásos reakciókat váltottak ki a német politikában. A támogatók üdvözlik a döntést, az ellenzéki politikusok viszont felháborodtak, többen ezeknek a pilóta nélküli járműveknek a jogi és etikai tisztázatlanságára mutattak rá.

Úgy tűnik, hogy a kormány a német hadsereg, a Bundeswehr nyomásának engedve pilóta nélküli, fegyveres drónok bevetésére készül a külföldi konfliktusok kezelésében. Ez derült ki a Spiegel Online által megszerzett dokumentumból, amelyet a kormány küldött a Baloldali Párt hivatalos megkeresésére válaszolva. A német kormány szerint, a külföldi hadműveletekből származó tapasztalatok tették egyértelművé, hogy be kell vetni ezeket a felderítő járműveket „azzal a céllal, hogy a körülmények hirtelen és komolyabb változása ellenére is biztosítva legyen a védelem”- írja a német hetilap internetes változata.

Szemben a fegyver nélküli, elsősorban felderítési feladatokat ellátó drónokkal, ezek a repülők képesek lennének „gyors, precíz és kiszámítható” csapást mérni ismert célpontokra – állítja a dokumentum. „Ezen kívül az új tulajdonságoknak köszönhetően az ellenséges erők folyamatos és megjósolhatatlan fenyegetéssel találnák szemben magukat, amely korlátozná a cselekvőképességüket.” Úgy folytatták, hogy a fegyverek a hiteles elrettentés eszközével fokoznák a biztonságot, rámutatva az Egyesült Államok által már 1995 óta használt „Predator”-drónokra.

A német kormány ezzel a lépéssel egy érzékeny területre tévedt,  a kérdés ugyanis igencsak megosztja az alapvetően pacifista pilléreken nyugvó német belpolitikát. Már a fegyver nélküli, felderítő drónok használata is heves vitákat eredményezett Berlinben. A harci drónokkal szembeni bírálat azonban még kiélezetebb, a politikusok igencsak megosztottak a kérdés kapcsán.

Míg Angela Merkel kancellár konzervatív Kereszténydemokrata Uniója (CDU), illetve a balközép Német Szociáldemokrata Párt (SDP) egyaránt elfogadhatónak tekinti ezeknek a fegyveres járműveknek a használatát (a biztonságpolitika szükséges rossz elemének tekintik), addig a Zöld Párt , a Baloldali Párt és a kormánykoalíció kisebb pártjának, a Német Szabaddemokrata Pártnak számos tagja pedig ellenzi a drón hadviselés terjedését.

A Honvédelmi Minisztérium szóvivője ezzel összefüggésben kijelentette, Németország afganisztáni missziója mutatja: „bizonyára van értelme”, hogy hadseregnek fegyveres drónok álljanak a rendelkezésére. Thomas de Maiziére honvédelmi miniszter mindig is nyitott volt a harci drónok használatára, már 2010 áprilisában támogatásáról biztosította az elképzelést, most pedig így nyilatkozott a Die Weltnek: „Egy repülőgép esetében megengedett, hogy fegyvereket vigyen, így egy pilóta nélküli jármű miért nem tehetné meg ezt? Az új fegyvereknek van egy hatalmas előnye: sokkal célzottabbak. És ha jobban tudnak célozni, akkor kisebb a kár, amit okoznak.”

Karl Müllner, a légierő parancsnoka és más vezető katonai tisztviselők szintjén egyetértenek. Ezenkívül Merkel szóvivője, Steffen Seibert újságíróknak elmondta: a kancellár úgy gondolja „fontos, hogy a hadsereg megkapja azokat a felszereléseket,  amelyek szükségesek  a küldetések teljesítéséhez.”

A Baloldali Párt részéről Andrej Hunko nyilatkozott az üggyel kapcsolatban: „Én teljes mértékben ellenzem a Bundeswehr drón-stratégiáját. És kritikus vagyok a felderítő drónok használata kapcsán is.” Hunko, másokkal együtt, attól is tart, hogy ezeket a légi járműveket nem csak külföldön vetnék be, hanem az országon belül is felhasználnák.  A zöld párti tisztviselők is tiltakozásukat fejezték ki, a lépést illetően.

„A kormányzati tervek, hogy fegyveres drónokat rendeljenek a bizonyítékai a fejlődő katonai technológia vak és felelőtlen kezelésének” – mondta a frakcióvezető Jürgen Trittin a Spiegelnek. „Nem értünk egyet a kormány terveivel. (…) A fegyveres drónok beszerzése csak akkor folytatható, ha egyáltalán folytatható, ha az etikai problémákat és kérdéseket a nemzetközi jog sikeresen tisztázza.” A szociáldemokraták frakcióvezetője, Thomas Opperman pedig óva intette a kormányt az elhamarkodott döntéstől és a színfalak mögötti döntés helyett egy széleskörű társadalmi és parlamenti vitát követel az etikai és jogi korlátokról a fegyveres drónok használatával kapcsolatban. „Az teljeséggel helytelen, hogy a közvélemény és a parlament csak többé-kevésbé véletlenül értesül ezekről a tervekről”- nyilatkozta Oppermnan.

A kormány kitart amellett, hogy ezeket a harci drónokat „kizárólag az alkotmányos kereteken belül és felügyelt akciók” alkalmával vetnék be. A döntést a kérdést illetően még nem született, ez az év első felére várható, a Honvédelmi Minisztérium szerint.

Időközben az ENSZ csütörtökön bejelentette, hogy vizsgálatot indít a fegyveres drónok használatáról a terrorizmus elleni harcban, különösen tekintettel arra, hogy ezek a szerkezetek számos civilt megöltek. A vizsgálat célja az, hogy huszonöt drón-támadást tanulmányozzanak, amelyek Pakisztán, Jemen, Szomália, Afganisztán és Palesztin területeken lettek indítva – olvasható a Spiegel összefoglalójában.

Lukács Tamás

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »