Új stratégiai szövetségre lépne az EU Latin-Amerikával

A befektetések további ösztönzése, az akadálymentes kereskedelem és a kkv-k támogatása állt a kétnapos EU-CELAC csúcs keretében folytatott tárgyalások középpontjában. Az EU határait átlépő tőkebefektetések szempontjából Latin-Amerika a korábbi években is jelentős célpont volt, az európai gazdaságok napjainkban tapasztalható lassulása, illetve recessziója miatt most az eddigieknél is kiemeltebb figyelem irányul a tavaly átlagosan 3,1 százalékos GDP-növekedést elérő latin-amerikai és karibi térségre, amely akár Ázsia felé újabb kapukat nyithat meg Európa számára.

Chile volt a házigazdája az első ízben megrendezett EU-CELAC találkozónak, természetesen az 1999 óta fennálló stratégiai partnerség keretében már több alkalommal szerveztek bilaterális egyeztetéseket a felek között EU-LAC csúcs megnevezéssel. 2011 decemberében a III. Latin-Amerikai és Karibi Csúcs (LAC) azonban a részes államok úgy döntöttek, hogy a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) keretein belül folytatják együttműködésüket.

„Üdv egy jobb világban”

„Isten hozott a déli féltekén, a nyárban, egy jobb világban” – ilyen köszöntővel fogadta Sebastián Pińera chilei elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt a csúcstalálkozón, utalva nem csak az ilyenkor az európainál sokkal kellemesebb dél-amerikai időjárásra, hanem a két régió gazdasági növekedése közötti különbségekre is. Az ENSZ Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottsága (CEPAL) előrejelzése szerint ugyanis amíg a latin-amerikai térség idén 4 százalékos átlagnövekedésre számíthat, addig az eurózóna csupán 0,3 százalékosra.

A rendkívül nehéz gazdasági helyezet ellenére a Latin-Amerikába irányuló uniós befektetések 2011-ben rekordot döntöttek: a CELAC országaiba áramló közvetlen külföldi befektetések (FDI) 43 százaléka Európából származik, így ebből a szempontból jelentősebb partner, mint Kína, India és Oroszország együttesen. Az EU képviselői felhívták arra is a figyelmet, hogy beruházóként nem csupán a mennyiségre, hanem a befektetések minőségére – így például a környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok pontos betartására – is komoly figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődés érdekében.

Franciaország például jelentős beruházásokat eszközölt már Brazíliában (ezek volumene duplájára rúg a kínai beruházásoknak), s további tervei vannak a nukleáris energiát és a légi ipart illetően. A német befektetők számára pedig Mexikó bír nagy jelentőséggel, főként annak köszönhetően, hogy az utóbbi időben jelentősen ledolgozta versenyképességi hátrányát Kínával szemben. Spanyolország érdekei pedig vitathatatlanok: több vállalat is itt keres menedéket az európai válság elől.

Az uniós országok üdvözölték azon adatokat, amelyek szerint az utóbbi években a latin-amerikai befektetések volumene is megnőtt az öreg kontinens országaiban. Azonban nem csupán a beruházásokat, de a két régió közötti kereskedelmet is szeretnék fellendíteni, amely több fórumon keresztül is lehetséges.

Az EU mérlege a szabadkereskedelem felé billen

Az Európai Uniónak szabadkereskedelmi egyezménye van már Chilével és Mexikóval, s hamarosan hatályba léphetnek a Kolumbiával, Peruval és Közép-Amerika országaival megkötött egyezmények is, sőt az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy nagyon bizakodó a Mercosurral kötendő szerződést illetően is.

A Peruval és Kolumbiával kötött ún. többoldalú kereskedelmi megállapodást már ratifikálta a perui Kongresszus és az Európai Parlament is, s nem csupán az árucsere fokozását várják tőle a felek, hanem a technológia-transzfer növekedését is, amely igencsak fontos Latin-Amerika számára – persze, ennek feltétele az is, hogy végre megvalósuljon a technológiai megújulás Európában is.

A többoldalú kereskedelmi megállapodásnak és a korábban Mexikóval és Chilével megkötött szerződéseknek köszönhetően az EU immár a Csendes-óceáni Szövetség mind a négy tagjánál kedvezményes kereskedelmi feltétételekkel bír, így Kelet-Ázsia feltörekvő országainak piacait is könnyebben elérheti. Spanyolország már megfigyelő státuszért folyamodott, Mariano Rajoy miniszterelnök erről így beszélt a csúcstalálkozó alkalmával: „Egyformán érdekel a Csendes-óceáni térség és Latin-Amerika, mert a Csendes-óceán országaiban befektetéseket valósíthatunk meg, ahogyan ugyanezt megtehetik azok az országok is nálunk, Európában, s olyan országokba tudnánk exportálni, amelyek feltörekvőben vannak”.

A Mercosur (Déli Közös Piac: Argentína, Brazília, Uruguay, Paraguay és Venezuela) már nehezebb eset. A kétoldalú tárgyalások 2004-ben és 2010-ben is megfeneklettek. Ennek fő oka az volt, hogy az európai fél a mezőgazdasági, a dél-amerikai fél pedig az ipari szektort érintően nem volt hajlandó további engedmények megadására. Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök szerint a tárgyalásokat nem lehet azon a szálon folytatni, ahol a korábbiakban megszakadtak, s nem csupán Venezuela Mercosur-hoz való csatlakozása és Paraguay tagságának ideiglenes felfüggesztése miatt. Az argentin vezető új feltételrendszer kidolgozásáról beszélt, amelyet az EU legkésőbb októberre meg szeretne kapni, de ismerve az ellentéteket (pl. a leendő megállapodás iparra és a mezőgazdaságra gyakorolt eltérő hatásai, Brazília és Argentína protekcionista gazdaságpolitikáját, Venezuela „államosítási gyakorlatát”) ez még tovább is elhúzódhat.

Az EU által lefektetett célok elérése érdekében új kereteket kell adni a Latin-Amerikával fenntartott stratégiai szövetségének – ahogyan a chilei elnök, Sebastián Pińera is utalt rá: „kevesebb vertikális, több horizontális kapcsolódási pontra van szükség, amely az egyszerű segítségnyújtástól elvezet a valós együttműködésig”. Ennek alapfeltétele a koherens uniós szintű elképzelés, ami hiányzott például a legutóbbi, madridi EU-LAC csúcson.

Főszerepben a kkv-k

A CEPAL és az EuroChambres (Európai Kamarák Szövetsége) úgy véli, hogy az EU-CELAC kapcsolatok megújításában rendkívül kiemelt szerephez jutnak a jövőben mindkét régió kis-és középvállalkozásai (kkv-i), akiknek együttműködését jelenleg az AL-INVEST IV fejlesztési program projektjeinek keretében finanszírozza az EU.

Az EuroChambres főtitkára, Arnaldo Abruzzini szerint „elképzelhetetlen a növekedés és a munkahelyteremtés a kisvállalatok nélkül, ezért növelni kell versenyképességüket, ösztönözni a nemzetközi piacokra való kilépésüket”. Ehhez azonban olyan eszközöket kell alkotni a biregionális együttműködés keretében, amelyek ösztönzik az innovációt, s növelik a termelékenységet, valamint a finanszírozási oldalon is új lehetőségeket kell biztosítani.

Az EU-CELAC csúcs egyik kísérő rendezvényeként megtartott üzleti fórum (EU-CELAC Business Summit 2013) résztvevői is a kkv-k szerepét hangsúlyozták a fenntartható fejlődés, a humán tőke és a demokratikus értékek fontossága mellett a találkozó végén kiadott nyilatkozatukban. Véleményük szerint olyan állami és támogatási politikákat kell megalkotni a jövőben, amelyek a kkv-k valódi céljait támogatják.

Új stratégiai szövetség

A fórum vasárnapi zárásaként kiadott közös nyilatkozatban egy új kétoldalú stratégiai szövetség kialakítását tűzték ki célul a felek a kereskedelem és a „minőségi beruházások” ösztönzése érdekében, valamint elítélték a Kuba elleni embargót – igaz nem explicit módon.

Pińera szerint ez az új szövetség egy, a korábbinál sokkal szimmetrikusabb kapcsolat felé mozdítja el a két régiót, valamint hozzátette, hogy „ha a világ egyik fele recesszióban van, a másik fele sem tud előrelépni a fejlődésben”, ezért „egyesíteniük kell erőiket”.

EU számára fontos, hogy a latin-amerikai országok garantálják, hogy befektetéseik biztonságban lesznek a jövőben; ugyanis az elmúlt hónapokban, illetve években számos európai befektető látta kárát az argentin, bolíviai és venezuelai államosításoknak. Ezért nem is meglepő, hogy sokkal nagyobb érdeklődést mutatnak Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru iránt, akik a Csendes-óceáni Szövetség keretében március 31-ig szabadkereskedelmi övezetet alakítanak ki maguk között.

Az EU-CELAC csúcsot követően kezdődött meg a CELAC megalakulása óta első alkalommal megrendezett csúcstalálkozója, ahol Kuba átvette az ideiglenes elnökséget Chilétől. Ecuador és Paraguay vezetői azonban erről is hiányoztak: Rafael Correa a közelgő választásokra készül, így most a belpolitikai eseményekre és a kampányra koncentrál, Federico Franco pedig azért nem volt jelen, mert tavaly nyáron felfüggesztették Paraguay tagságát a Mercosurban és az Unasurban is, miután Fernando Lugo leváltását puccsként értelmezték a latin-amerikai országok, így nem ismerik el az új kormányt a választásokig.

Magyar szálak

Hazánkat a biregionális találkozón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte, aki a csúcs alkalmával egyeztetéseket folytatott a brazil és chilei külügyminiszterekkel. Antonio Patriota brazil külügyér hivatalos meghívást kapott hazánkba, míg chilei kollégájával, Alfredo Morenóval Semjén Zsolt már az EU és Chile közötti szabadkereskedelmi egyezmény nyújtotta lehetőségeket szeretné a jövőben megvitatni – tudta meg az MTI.