Az erőszak gúzsba köti Latin-Amerikát

Januárban egy, az Amerika-közi Fejlesztési Bank (BID) által támogatott washingtoni konferencián vitatták meg a latin-amerikai országokban tapasztalható erőszak gazdasági hatásait, és a hatékonyabb kormányzati fellépés módozatait.

Számos kutatás szerint a latin-amerikai országok társadalmi és gazdasági fejlődésének legfőbb gátja az erőszak és a bűnözés, amelyben az elmúlt évek kivételes gazdasági fellendülése sem hozott változást. Az ENSZ Kábitószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának adatai is rávilágítanak arra, hogy a világ bűnözéssel leginkább fertőzött területei Latin-Amerikában vannak.

Hiába a növekedés?

A közbiztonság kérdése – a munkanélküliség és egészségügy mellett – nem csupán a polgárok egyik legfőbb aggodalma, de annak javítása jelentős erőforrásokat és erőfeszítést igényel a térség kormányaitól: egyes kimutatások szerint Latin-Amerika nemzeti össztermékének mintegy két százalékát fordítja a bűnözés és erőszak megfékezésére.

A bűnözésnek vannak közvetlenül kimutatható költségei, ilyen például a megerősített rendőri és biztonsági erők fenntartása, ugyanakkor a társadalmi hatások nehezebben számszerűsíthetők. Az áldozattá válástól való lakossági félelmeknek, vagy a közintézmények iránti bizalmatlanságnak szintén súlyos gazdasági következményei vannak. „Fontos hogy felismerjük ezeket, és a közbiztonság javítása érdekében tett kormányzati lépéseket ezekhez igazítsuk” – hangsúlyozta Gustavo Beliz, a BID Közbiztonsági Platformjának koordinátora.

A BID adatai szerint évente Latin-Amerika állampolgárainak 12 százaléka válik erőszakos cselekmény áldozatává (Afrikában, ahol a legmagasabb a bűnözési arány, ez 13%), és a latin-amerikai vállalatok 32 százaléka szenved gazdasági károkat rablás vagy vandalizmus miatt, amely a legmagasabb érték a világon.

Gustavo Beliz szerint az erőszak sok latin-amerikai ország gazdasági növekedési potenciáljára kedvezőtlen hatással van. Mexikó egyik legerőszakosabb időszakában, Felipe Calderón elnöksége alatt, 2006 és 2012 között, több mint 50.000 áldozatot követelt az ún. drogháború, és ez idő alatt az átlagos éves gazdasagi növekedés 1,84% volt, ami az elmúlt négy kormányzati időszak legalacsonyabb értéke.

A GDP emelkedése nem jár az erőszak csökkenésével

Egy most bemutatott tanulmány szerint, például Mexikó azon városaiban, amelyeket leginkább érintenek a drogkartellek erőszakos cselekményei, az éves villamosenergia-felhasználás 5,7%-kal csökkent; Brazíliában – amely a közép-amerikai Salvador után a térség legmagasabb emberölési mutatójával rendelkezik (21 gyilkosság 100.000 lakosra vetítve) –  a közbiztonság javulása a városokban a lakások értékének átlagosan 1153 dolláros növekedését hozta magával; Kolumbiában pedig, azok a fiatalkorúak, akik bűncselekmények miatt nevelőintézetbe kerülnek, 15%-kal kevesebb esélyük van arra, hogy visszakerüljenek az iskolarendszerbe.

Miközben Latin-Amerika egy főre eső GDP-je meredeken emelkedik, nem érvényesül az a világ más részeire jellemző trend, hogy a gazdagabb országokban csökken a bűnözés mértéke. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának adatai szerint, Latin-Amerikában a bűnözés aránya 6 százalékkal meghaladja Ázsiáét. Beliz szerint nem elég csupán a gazdasági növekedés hajszolása, emellett fontos a minőségi növekedés garantálása, vagyis a közbiztonság és az életminőség javítása is.