Választások Jordániában

II. Abdullah ígéretének megfelelően előrehozatta az országgyűlési választásokat. Az uralkodó reformtörekvései ellenére az ellenzék nincs megelégedve a változtatásokkal, ezrek tüntettek a fővárosban. A szavazás eredménye még nem hivatalos, de a részadatok szerint a királypárti jelöltek vannak többségben.

Január 23-án parlamenti választásokat tartottak Jordániában. Az 6,8 milliós országban 3,1 millió állampolgár rendelkezik szavazati joggal.  A részvételi arány 56,5 százalékos volt, a voksolás az eredetileg tervezettnél egy órával tartott tovább. A nem hivatalos eredmények szerint a királyhoz hű jelöltek vannak többségben. Ez az első olyan szavazás, amely során a miniszterelnök személyét nem kizárólag az uralkodó választja ki, hanem az új törvényhozási erőviszonyokat szem előtt tartva a legnagyobb támogatottságot megszerző politikai blokkból kerül ki a parlament és II. Abdullah közös döntése alapján, ami nagy lépés lehet az alkotmányos monarchia kiépítése felé.

Tavaly nyáron II. Abdullah reformokat helyezett kilátásba, hogy csillapítsa a nyugtalan tömegeket, és elkerülje, hogy az arab tavasz következtében a Közel-Kelet egyes országaiban látott, az eddigi politikai rendszerek alapjait megkérdőjelező változások induljanak el.  A királyhoz lojális erők hangsúlyozzák, hogy az elmúlt másfél év alatt sikerült létrehozni egy független választási bizottságot és egy legfőbb alkotmánybíróságot, valamint a választási törvényeket és a parlament összetételének arányait is módosították. Jelenleg a százötven fős gyűlés tagjai közül huszonhét képviselő a pártok országos listájáról, a maradék pedig a választókerületekből kerül be a parlamentbe. A nő képviselők aránya tíz százalék lehet, a mandátumok pedig négy évre szólnak.  

Az ellenzék szerint azonban ez még nem elegendő. Közel 2000 ember vett részt Ammánban január 18-án a 23-i választások bojkottálásáért megszervezett legutóbbi tüntetésen. A demonstrálók nagy része fiatal aktivistákból és a Muszlim Testvériség politikai szárnyából, az Iszlám Akció Front tagjaiból állt, akik a választás demokratikus lebonyolítását és kormányreformokat követeltek. Az Iszlám Akció Front ígéretének megfelelően bojkottálta a 23-i szavazást.

A Testvériség tagjai, akik a jordániai ellenzék legnagyobb egységét képezik, azzal érveltek, hogy ez csak látszólagos változást hoz majd és nem gyökereset, a politikai élet fő irányítói ugyanazok maradnak, továbbá az ország társadalmának jelentős részét képező palesztin származású lakosság érdekeit sem képviselik megfelelően. Véleményük szerint a pártok országos listájáról a jelöltek ötven százalékának kellene bekerülnie és nem tizennyolcnak. Amíg a rossz alapokat nem rombolják le, addig nem tudnak helyettük újakat építeni. Jelmondataikban azt is kiemelik, hogy harcolni kell a korrupció ellen a közigazgatás területén, védeni kell az egyéni szabadságjogokat, az emberi méltóságot, valamint biztosítani kell a társadalmi egyenlőséget.

Az ellenzék elégedetlenségét továbbá az is növeli, hogy Jordánia komoly financiális gondokkal küzd. A világválság okozta problémák itt is éreztették a hatásukat, a gazdasági helyzet erősen romlott. A fiatal korosztály egyre nehezebben tud elhelyezkedni, nőtt a munkanélküliek aránya. Ezzel párhuzamosan a közterhek és az alapvető árucikkek ára is növekedésnek indult. 2012 novemberében a gázárak ötvenhárom, míg a benzinárak tizenkét százalékkal emelkedtek. A folyamat a nagyvállalkozásokat is érzékenyen érintette. Jordánia dollármilliárdos kölcsönöket vett fel az Egyesült Államoktól, a Nemzetközi Valutaalaptól és Szaúd-Arábiától.

Az elmúlt év lassú reformtörekvéseit és a gazdasági visszaesést látva, valószínűleg sok jordán gondolkodott el a Testvériség által képviselt nézetek realitásán, de egyelőre nem merik megkockáztatni azt, hogy hasonló helyzetbe kerüljenek, mint például Szíria, ahol már lassan két éve állandó a feszültség, vagy Egyiptom, ahol a változtatás sem hozott sok javulást.