Nem közelednek az álláspontok az adóemelésről

A tét nagy: ha nem sikerül a közeljövőben kompromisszumra jutni, jövő év januárjában életbe lép a mintegy 600 milliárd dolláros költségvetési intézkedéscsomag. A republikánusok azonban a végletekig ragaszkodnak utolsó védőbástyájukhoz, a képviselőházi többséghez, megnehezítve ezzel az egyezség létrejöttét.

Egyre sürgeti az idő a demokratákat és a republikánusokat, hogy megtalálják a közös nevezőt abban a kérdésben, hogy hogyan lehet növelni a szövetségi kormányzat bevételeit, elkerülve ezzel a megszorító csomag életbe lépését.

Tárgyalások

A hivatalos tárgyalások tíz nappal ezelőtt kezdődtek Obama és a kongresszusi vezetők találkozójával a Fehér Házban. Az elnök ekkor John Boehnerrel, a képviselőház elnökével; Harry Reiddel, a szenátus demokrata többségének vezetőjével, valamint a képviselőház demokrata- és a szenátus republikánus többségének vezetőjével, Nancy Pelosival és Mitch McConnellel találkozott. Ez a tanácskozás azzal végződött, hogy mind a négy kongresszusi vezető egymással egyetértésben fejezte ki optimizmusát egy potenciális megállapodás reményében. Háttércsapataik Hálaadás hétvégéjén folytatott folyamatos munkája sem volt azonban elég arra, hogy Obama és a kongresszusi vezetők a közeljövőben újból hivatalosan tanácskozzanak egymással.

Obama egyre erőteljesebben próbálja meggyőzni a republikánusokat arról, hogy szükség van az adóemelésekre. Az álláspontok azonban igen nehezen közelednek egymáshoz. Paul Ryan, aki az elnökválasztási kampánysorozat után visszatért Washingtonba, a kongresszus költségvetési bizottságának elnökeként azt nyilatkozta, hogy az elnöknek egyáltalán nincs joga az adóemelésekhez, mivel ehhez a képviselőház egyetértésére is szükség van – az amerikaiak ott pedig megtartották a republikánus többséget. A privát tárgyalásokon kívül az elnök fontosnak tartja, hogy nyilvános rendezvényeket is szervezzenek Washingtonban és egyéb városokban is, ahol az emberekkel megvitathatják a megszorító csomag életbe lépése esetén rájuk vonatkozó eshetőségeket.

Eközben a republikánusok sem tétlenkednek és megpróbálnak olyan javaslattal előállni, amely számukra és reményeik szerint a demokraták számára is elfogadható lenne. Vezető republikánus politikusok például a napokban találkoznak Erskine Bowles-szal – aki a Clinton-adminisztráció vezérkari főnöke volt és Obamával is szoros kapcsolatot ápol –, akivel alternatív költségvetési tervekről tanácskoznak majd.

Honnan és mennyit?

Bowles már a múlt évben olyan adósságcsökkentő tervezet elfogadását szorgalmazta, amelynek főbb pontjai a republikánus elképzelésekkel is összhangban állnak. Bowles javaslata mintegy 800 milliárd dolláros bevétellel számolna például a Medicare-ben és egyéb szövetségi egészségügyi programokban történő jelentős változtatások, valamint kiadáscsökkentő intézkedések és az adótörvény reformja segítségével. A képviselőház elnöke, John Boehner szerint a párt olyan megoldást szeretne találni a költségvetési szakadék elkerülésére, amely például nem sújtja a kisvállalkozásokat még több adóemeléssel és ami nem szüntet meg további munkahelyeket.

A legnagyobb ellentét a két párt között abban a kérdésben van, hogy hogyan növeljék a szövetségi kormányzat bevételeit. A republikánusok eddig csak kiadáscsökkentő intézkedéseket tartottak elfogadhatónak, az adóemelésekről pedig hallani sem akartak – ez az álláspontjuk azonban egyre inkább puhulni látszik. Az elmúlt napokban ugyanis több republikánus politikus ment szembe a pártban eddig szinte egyeduralkodó nézettel az adóemelések elutasítását illetően. Mindazonáltal még mindig hatalmas szakadék van Obama és a republikánusok között a közterhek megítélésében, mivel az elnök mindenképpen ragaszkodik a gazdagokat érintő adóemeléshez.

Hétfőn a Fehér Ház sajtótitkára, Jay Carney pedig világossá tette, hogy az elnök fenntartja álláspontját. „Obama elnök szerint egy megállapodás elérése érdekében mindenkinek meg kell hoznia néhány kemény döntést” – mondta el Carney.  A republikánusok ugyanakkor azzal próbálnak visszavágni, hogy a költségvetés helyzetéért leginkább az elnök olyan intézkedései okolhatóak, mint például a kiterjesztett egészségbiztosítási rendszer.

A fogyasztás a lényeg

A Fehér Ház nagy erőkkel kampányol a megegyezés szükségessége mellett: hétfőn kiadtak egy jelentést, amelyben a „fiscal cliff” eshetőségeit veszik számításba. Figyelmeztetnek rá, hogy ha a Kongresszus nem jut egyezségre, akkor a jövő évben egy amerikai család átlagosan 2200 dollárral fizet több adót a bekövetkező adóemelések miatt. Ha a jövő januárban életbe lépő megszorító csomag elkerülhetetlennek tűnik majd, akkor az amerikai háztartások már idén drámaian visszavághatják olyan kiadásaikat, mint például az ünnepi bevásárlás. A csökkenő fogyasztás pedig az egyik legrosszabb, ami az amerikai gazdasággal jelen helyzetben történhet.

A fogyasztói kiadások képviselik ugyanis az amerikai gazdasági aktivitás oroszlánrészét, a jövő évi növekvő adóterhek miatti félelem pedig átragadhat az idei ünnepi szezonra is, ami a gazdaság szempontjából igen kedvezőtlen lenne. Idén ugyanis úgy tűnik, az amerikaiak néhány év „válság után óvatosságot” követően végre ismét megnyitották pénztárcájukat az ünnepek előtt. Csak az elmúlt ünnepi hétvégén – hagyományosan Hálaadást követő napon kezdődik az Egyesült Államokban az ünnepi bevásárló szezon – 59,1 milliárd dollárt költöttek az amerikaiak az ünnepi készülődésre, ami 13 százalékkal több, mint az elmúlt évben.

Ha életbe lép a megszorító csomag és megtörténnek az adóemelések, akkor a csökkenő fogyasztás miatt a gazdaság mintegy 200 milliárd dolláros bevételtől eshet el – mondja a fehér házi jelentés. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Iroda és a Független Adópolitikai Központ elemzői is ugyanerre a következtetésre jutottak. Az adóemelések miatt a 2013-as évben a fogyasztói kiadások 1,7 százalékkal is csökkenhetnének, ez pedig a gazdasági növekedést 1,4 százalékra lassítaná – ez pedig ismét komoly akadályok elé állítaná az Egyesült Államokat.