Hollandia egész jó mérleggel zárt a brüsszeli csúcson

Bár a többéves költségvetési tervezet szempontjából kudarc volt az Európai Tanács múlt heti kétnapos csúcstalálkozója, az jól rávilágított a közösségi erőviszonyok alakulására. Mark Rutte holland kormányfő konkrét célokkal érkezett Brüsszelbe; egyrészt a fiskális politikai kiadások csökkentését várta a csúcstól, másrészt harcolt a holland költségvetési visszatérítés fenntartásáért. A legtöbb tagállammal ellentétben Hollandiának nem kellett csalódnia Brüsszelben, hiszen az ország egymilliárd eurós visszafizetése 2014 után is folytatódhat.

Mark Rutte kormányfő a találkozóra érkezve elmondta, hogy a jövőben megfontolt uniós költségvetést akar, amely tükrözi a gazdasági válság sújtotta államok helyzetét, épp ezért nem engedheti, hogy az országának jutatott visszafizetés csökkenjen.  A költségvetési „ rebate” létrejöttét az indokolta, hogy Hollandia a közösség egyik meghatározó befizetője, ehhez képest nem arányos az uniós előnyökből  való részesedése, ezért az ország egymilliárd eurós költségvetési visszatérítésben részesül. A holland parlament közvetlenül az uniós csúcs előtt meghatározta a képviselendő álláspontot, amelynek értelmében az ország nem engedheti meg magának, hogy visszafizetés összege 2014-től csökkenjen.

A brüsszeli csúcson a tagállamok egy része hangsúlyozta, hogy nem lenne igazságos a közösségi költségvetést növelni, miközben az állami kiadások folyamatosan csökkennek. David Cameron brit miniszterelnök szerint amennyiben a tagállamoknak takarékoskodniuk kell, az Európai Uniónak is hasonlóan kéne cselekednie. Cameron véleményét Rutte is osztotta, ugyanakkor a holland miniszterelnök nem tartotta szerencsésnek a költségvetési vétóval való fenyegetést. Szerinte „jobb a töltött fegyvert a zsebben, és nem az asztalon tartani”.

A költségvetési vita megosztotta a Benelux-államokat, míg Hollandia kitart a brit álláspont mellett, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök szerint a költségvetési tervezetet elutasító államokat meg kell győzni a véleményük helytelenségéről. Junckerrel együtt összesen 15 kormányfő szorgalmazza a kiadások növelését.  A regionális feszültségek kedvezőtlen hatása miatt Rutte azonnal kijelentette, hogy az összetett kérdés ellenére nem tölthetnek majd hónapokat a tagállami viszályok rendezésével, így minél hamarabb ki kell alakítani a közös álláspontot.

Hollandia szempontjából akár sikeresnek tekinthető a brüsszeli találkozó, hiszen Rutte elérte egyik célját, és várhatóan 2014 után sem csökken a költségvetési visszafizetés összege – ennek ugyanakkor ára van. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kötelezettséget vállalt a holland „rebate” fenntartására, de csak abban az esetben, ha a tagállami befizetés növekszik és Hollandia lemond a vámuniós bevételek egy részéről.

Bár Rutte elhatárolódott a kérdés további tárgyalásától, és reménykedve várja, hogy mielőbb költségvetési döntés szülessen. A miniszterelnök fontosnak tartaná az innováció- és kutatásfejlesztés fokozott támogatását, hiszen” itt legalább megtérülhetnek a befizetések”. A holland vezetés nem elégedett a brüsszeli eredményekkel, ugyanakkor a kormányfő szerint az ország továbbra is kedvező pozícióból várja a vita folytatását.