Gulyásleves, szép nők és haldokló demokrácia

Magyarország az utóbbi hónapokban a külföldi sajtó sztárja. Csak sajnos nem a jó értelemben. Egy olyan állam számára, amelyről egyébként nem különösebben tájékozottabbak az emberek, különösen hátrányos, ha a média kereszttüzébe kerül. Így történhetett meg, hogy a „gulásleves”, a „pusta” és a Balaton mellett az omladozó demokrácia országa is lettünk.

A saarlandi egyetem európai jogi master szakának hallgatói között Brazíliától, Európán át, Új-Zélandig rengeteg náció képviselteti magát.

A dél- amerikaiak és az ausztrálok legjobb esetben is csak hallottak  Magyarországról, ellenben a  japánok lelkesen mesélnek a csodálatos fővárosunkról, ahol legalább már kétszer jártak.

Az európai uniós tagállamokból érkezők jobban képben vannak. Válaszaik alapján az eredmény röviden így foglalható össze: aggódnak a magyarokért, mert Orbán Viktor, a diktátor, sanyargatja az országot, és sárba tiporja az európai értékeket. Ha pedig a demokrácia már tényleg veszve lesz, egy tál gazdag gulyásleves felett nosztalgiázhatunk a régi szép időkről, és egy kupica pálinkával vigasztalhatjuk magunkat.

Egy kazahsztáni fiú azért megjegyzi, hogy szerinte nem feltétlenül Orbán miatt olyan nehéz megférnünk az Unióban, hanem azért, mert a magyarok Ázsiából jönnek, a Kazahsztánnal szomszédos Ujgurok Följéről, és a virtusunk egyszerűen nem fér össze az őshonos európai mentalitással.

A külföldi újságírók aktivitásának, mint látszik, megvan az eredménye.

Az már csak hab a tortán, hogy az egyik legismertebb német európai jogi tankönyv, az Akademia Iuris sorozat legújabb, 2012-es kiadása több oldalon keresztül elemzi meglehetősen kritikusan Orbán Viktor politikáját. A tankönyv szerzője, a kölni egyetem professzora, többek között Martin Winternek a Süddeutsche Zeitung online újságban megjelent cikke alapján dolgozott, melynek címe sok mindent elárul: „Mit kell tennünk Orbán ellen, aki Bonaparte vírusával fertőzte meg az Európai Uniót”.

A tankönyvben pedig a következő olvasható: „Az Európai Unióban az emberi jogok garanciájának alapja az Európai Unió Alapjogi Chartája. A Chartában foglalt értékek érvényesülését biztosítania kell minden egyes európai uniós tagállamnak, és azoknak is, akik a jövőben szeretnének csatlakozni. Magyarország jelenlegi politikai irányvonala azonban komoly aggodalmat kelt Európában. A Fidesz számos olyan új törvényt hozott, valamint úgy módosította az alkotmányt, hogy a kormánynak meghatározó szerepe legyen az igazságszolgáltatás és a média területén. A Központi Bank függetlensége is megkérdőjelezhetővé vált. Ezek a rendelkezések végső soron az emberi jogok csorbulásához vezethetnek, és különösen a sajtószabadság van veszélyben.”

Martin Winter még keményebben fogalmaz: „Ha nyolc éve lett volna ilyen a helyzet, biztosan nem csatlakozhatott volna az Unióhoz. Hamarabb fog náluk összeomlani a jogállamiság, mint az amúgyis romokban heverő gazdaságuk. Magyarország ezzel a magatartásával nem csak a saját állampolgárai jogait, hanem az egész Európai Unió értékeit és hitelét veszélyezteti. Orbán politikája jó táptalaja annak, hogy hatalmas vita robbanjon ki az olyan értékekről, mint a demokrácia,a szabadság, valamint az államhatalom korlátok között tartása. Ha továbbra sem lesz változás, akkor az EU-nak nem csak joga, hanem kötelezettsége lesz, hogy megvonja Magyarország szavazati jogát ez Európai Tanácsban. Merkelnek és Sárközynek mellre kéne vennie barátjukat, Orbán Viktort, és végre jól elmagyarázni neki, hogy ha el kíván távolodni az uniós irányvonalaktól, annak nagyon nem lesz jó vége”.

Függetlenül attól, hogy a sajtó állításai  mennyire vannak szinkronban a valósággal, általánosságban elmondható, hogy Magyarország jelenlegi megítélése a nemzetközi színtéren rendkívül negatív, és kissé elfogult.

Ennél még talán az is jobb lenne, ha a külfödieknek tényleg csak a gulyásleves jutna eszébe hazánkról…