A mérsékeltek bukása

Az idei kongresszusi választások nagy változást hozhatnak az amerikai politikai életben. A demokrata és republikánus mérsékeltek száma várhatóan jelentősen csökkeni fog. Ez a későbbiekben lehetetlenné teheti a fontosabb országos ügyekben való együttműködést, ami az Egyesült Államok történetének eddig fontos része volt.

Idén novemberben az elnökkel együtt a Képviselőház összes tagját és a Szenátus harmadát is megválasztják. A leendő elnök számára természetesen létfontosságú, hogy vele azonos pártból kerüljön ki a Kongresszus mindkét házának többsége. A történelem során azonban sokszor fordult elő, hogy a Kongresszusban az elnök politikai ellenfelei voltak többségben. Ez sok országban a politikai élet megbénulásához szokott vezetni, de az Egyesült Államokban a mérsékelt politizálás hagyományainak köszönhetően a legfontosabb kérdésekben eddig mindig sikerült megakadályozni a káoszt.

Az elnöki rendszer egyik fontos tulajdonsága, hogy a törvényhozásban ülő képviselők nem tartoznak szoros párthűséggel a velük azonos pártból kikerülő elnöknek, a végrehajtó hatalom fejének. Ezzel szemben a parlamentális rendszerben, mint Európa nagy részében, a képviselők párthűsége a miniszterelnök, a végrehajtó feje iránt, nemcsak elvárt, hanem kötelező is. Míg Európában egy „kiszavazás” sokszor a pártból való kizárással jár, addig az Egyesült Államokban a fontosabb kérdésekben (háború, társadalom-biztosítás, stb.) esetén való „kiszavazás” teljesen megszokott esemény.

Abban az esetben, ha például egy béke-párti demokrata elnök a háború-párti republikánus Kongresszussal találja magát szemben, akkor néhány tucat mérsékelt republikánus támogatásával például megakadályozhatja egy háború kiprovokálását. A nagy jelentőségű ügyekben a mérsékeltek szavazataival sikerült már több politikai válságot megoldani, ez pedig a politikai rendszer működésképességét mutatta. A mérsékeltek szerepe tehát mindeddig fontos volt az amerikai politikai életben – de az idei választások ebben fordultat hozhatnak.

Fordulat az idei választásokon

A mérsékelt politikusok számának csökkenése több okra is visszavezethető.

Az első ok a képviselőházi körzetek újrarajzolása a tízévente megrendezett népszámlálások alapján. A módosult körzethatárok miatt előfordulhat, hogy egy eddig stabilan republikánus körzet mérsékelt képviselője egy demokrata többségű körzet élén találja magát, ahol kevés az esélye a győzelemre. Idén a mérsékelt demokraták, a „kék kutyák” több vezéralakja küzd ilyen körülmények között az újraválasztásért.

A második ok az előválasztások, ahol a képviselőknek először saját pártjukon belüli kihívóikat kell legyőzniük. Egy mérsékelt republikánus ilyenkor könnyen veszíthet egy Tea Party-szimpatizáns, konzervatívabb jelöltettel szemben. Az ilyen helyzetek elkerülése a mérsékelteket radikálisabb irányba terelheti, ez szintén csökkenti a számukat.

A harmadik ok a visszavonulás: egyre több nem nem radikális politikus gondolja úgy, hogy nem indul újra a választásokon, egyrészt a csekély esélyeik, másrészt elvbarátainak korábbi bukásai miatt.

Nehéz helyzetbe kerülhet a leendő elnök egy szélsőségesebb Kongresszus miatt. Obama egy várhatóan republikánus többségű Képviselőházat képtelen lehet meggyőzni egy békésebb külpolitika folytatásáról. Romney egy várhatóan demokrata többségű Szenátust képtelen lehet meggyőzni a társadalom-biztosítási rendszer, az Obamacare megváltoztatásáról. Kutatók szerint a leendő Kongresszus lesz a legmegosztottabb az elmúlt egy évszázadban.

Javaslat a várható válság megoldására

Nem újkeletűek a szélsőséges Kongresszus miatt félelmek, hiszen az elmúlt egy évtizedben is egyre inkább csökkent a mérsékelt politikusok száma. Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzó javaslata az előző évtizedben sokáig volt vita tárgya.

A javaslat szerint nem külön-külön mérkőznének meg a demokraták és a republikánusok a saját előválasztásaikon, hanem együtt, és az első két helyezett küzdene meg egymással a választásokon. Ez elősegíthetné a szélsőségesebb politikusok helyett a mérsékeltebbek győzelmét. „A pártoskodás az első számú ellenség. Nem tudunk előrelépni a legfontosabb kérdésekben, amelyek megfertőzik az országunkat.”

A volt kormányzónak nem sikerült az elképzelését keresztülvinnie. Hasonlóan jártak más, nemcsak politikai, hanem gazdasági reformelképzelések is, amelyek felborították volna a demokrata-republikánus duopóliumot: idén a Bowles-Simpson-bizottság javaslatát söpörték le az asztalról. Általános egyetértés van abban, hogy bárki is lesz a következő elnök, a legfontosabb feladata a Kongresszuson belüli ellentétek kibékítése lesz.

Csaba Zsolt Márton

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »