A világ legbefolyásosabb női

Kancellár, külügyminiszter, elnök. Három rang, ami valaha csak a férfiak kiváltsága volt. Ma a világ legbefolyásosabb nőiről készült lista „dobogósainak” posztjai ezek. Éves pillanatkép a nőkről, akik hatással vannak ránk, és alakítják társadalmunkat.

Nőiség újradefiniálva

Mára minden kétségünket eloszlathatjuk afelett, hogy a nők rosszabb vezetők lennének a férfiaknál, hiszen nem csak a saját és családjuk boldogulását vihetik előrébb, hanem akár egy egész országét is. A Forbes immár 9 éve hagyományszerűen minden nyár végén nyilvánosságra hozza a legnagyobb hatalommal rendelkező 100 nőjének listájáját. Számos olyan állami vezető vagy politikai szerepkörben tevékenykedő személy található köztük, akik minden évben kivívják a maguk helyét. Médiajelenlétüket, befolyásukat, vagyonukat, és az általuk felügyelt pénzösszeg nagyságát tekintik a rangsorolás mindenkori alapjának.

Idén ősszel az élen Angela Merkel német kancellár áll. Nem meglepő módon került ő a dobogó legfelső fokára, hiszen Európa vezető gazdasági hatalmát irányítja, és erős beleszólása van az euróválság kezelésének folyamatába. Egyben ő az első nő, aki országában ezt a magas rangú pozíciót magáénak tudhatja.

Elsők másképpen

Amíg a világ más helyein a nők egyenjogúsága ellen tüntetnek, addig vannak országok, ahol már szerencsésen sikerült elérni azt, hogy ugyanazok a jogok illessék meg a nőket, és akár ugyanolyan vezető pozícióban láthassuk őket, mint férfitársaikat. Remek példa erre Dilma Rousseff, Brazília elnöke; és Helle Thorning-Schmidt, Dánia miniszterelnöke. Mindketten elsőként ülhettek országuk vezető székébe úgy, hogy a „gyengébbik nem” tagjait képviselik.

A szociáldemokrata Helle Thorning-Schmidt ugyan a szóban forgó listára nem került

fel, mégis kiemelkedő karriert tudhat magáénak.  Az Európai Parlament tagjaként kezdte, ahol főként munkaügyi kérdésekkel foglalkozott, majd a Folketing (Dánia parlamentje) tagjává választották. 2011-ben pedig ő kapott kormányalakítási megbízást  II. Margit dán királynőtől, ezzel ő lett országa első női miniszterelnöke. Mindössze három héttel hivatalba lébése után sikerült végetvetnie a Líbiában zíjló NATO-sztrájknak, amelyben Dánia is közreműködött.

A hivatalos lista politika kategóriába:

1. Angela Merkel – német kancellár

2. Hillary Clinton – az Egyesült Államok külügyminisztere

3. Dilma Rousseff – Brazília elnöke

6. Sonia Gandhi – az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt (INC) elnöke

7. Michelle Obama – az Egyesült Államok jelenlegi (sorban a 46.) first ladyje

9. Janet Napolitano – az Egyesült Államok belbiztonsági minisztere

16. Christina Fernandez de Kirchner – Argentína elnöke26. II.Erzsébet angol királynő19. Aung San Suu Kyi – burmai Nobel-békedíjas politikus, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elnöke

27. Julia Gillard – Ausztrália miniszterelnöke

28. Nancy Pelosi – az Egyesült Államok képviselőházának kisebbségi vezetője

30. Yingluck Shinawatra – Thaiföld miniszterelnöke

31. Kathleen Sebelius – az Egyesült Államok egészségügyi minisztere

61. Margaret Hamburg – az Egyesült Államok népegészségügyi biztosa

65. Mary Schapiro – az Egyesült Államok SEC elnöke

71. Joyce Banda – Malawi elnöke

81. Ngozi Okonjo-Iweala – Nigéria pénzügyminisztere

82. Ellen Johnson Sirleaf – Libéria elnöke

92. Sheikha Lubna Al Quasimi – az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi minisztere