Kormányválság a „nevenincs” országban

Kormányválság alakult ki a Balkán egyik országában, Macedóniában. A két pártból álló kormánykoalíciót éles konfliktusok rázták meg, miután nem sikerült megegyezniük a veterán harcosok különleges jogairól, valamint arról, hogy mely személyek tartozzanak ebbe a csoportba. Új, előrehozott választásokra készüljenek a külpolitikai vitáktól fuldokló országban? A kormánypártnak ideje lenne nem csak külföldön hangoztatni a macedón sikereket.

A macedón állampolgárok tavasszal akár két alkalommal is az urnák elé vonulhatnak, ugyanis az esedékes önkormányzati választásokon kívül akár az új parlamenti összetételről is szavazhatnak. Az egy éve kormányon lévő új Gruevszki-kabinet erősen megingott augusztus 22-én, amikor a két kormánypárt, a VMRO-DPMNE és a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) közötti viszony rendkívül feszültté vált. Ali Ahmeti DUI-elnök hevesen bírálta a kormánypártot amiatt, hogy az új, veteránokkal kapcsolatos törvényben szándékosan kihagyták a tervezők az egykori UCK harcosokat. Macedóniában a veteránok különleges kedvezményeket és jogköröket élveznek. Az albán politikus viszont sérelmezi, hogy a nagyobbik kormánypárt megszegné a törvény által 2001-ben megkötött Ohridi keretegyezményt, amely valamennyire rendezte a macedóniai albán kisebbség helyzetét a rövid ideig tartó polgárháborút követően.

A benyújtott törvénytervezet világosan határozza meg, hogy kik esnek bele a veterán kategóriába: mindenki, aki harcolt a fegyveres szélsőséges csoportok ellen 2000 és 2001 között. A különleges jogkörök közé esnek például a saját költségek alól mentes egészségügyi ellátás és bizonyos oktatási kedvezmények is. Szakértők szerint az új törvény, ha a macedón képviselők elfogadják, jelentős lyukat nyitna az idei költségvetésben. Ez a tény azért is különösen érdekes, mert 2008-ban a VMRO egyszer már leszavazta az ehhez hasonló indítványt, azzal a kifogással, hogy 300 millió euróba kerülne az államnak.

A DUI az elmúlt hónapokban kemény nyomásnak volt kitéve, ugyanis a VMRO nacionalista politikája hátrányosan érintett bizonyos albán érdekeket, viszont a parlamenti szavazásoknál rendre meg kellett szavazni koalíciós partnerük beadványait. Ennek hatására a közvélemény-kutatások szerint a nem csekély számú albán lakosság (az ország lakosságának több mint 30 százaléka) elfordult a baloldali párttól és az ellenzékben lévő Albánok Demokratikus Pártjához (DPA) pártolt át. Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök 2012-ben többször bírálta koalíciós partnereit amiatt, hogy engednek a külső nyomásnak és ezzel eddigi, pozitív kapcsolatukat lerombolják. Gruevszki élesen kritizálta Fatmir Beszimi (DUI) védelmi minisztert, aki augusztus közepén Szlupcsinóban megkoszorúzta az UCK harcosok emlékművét. Ahmeti és Gruevszki augusztus 25-én két és fél órás zárt ajtós találkozás keretén belül tárgyaltak a kialakult helyzetről. Gruevszki újra szemére vetette koalíciós partnerének, hogy a megemlékezéssel a DUI képviselők megsértették a macedónok nemzeti büszkeségét. A tárgyalást követően sem sikerült közös nevezőt találni a vitás kérdésben. „Fel vagyunk készülve az előrehozott választásokra, ha a DUI úgy tartja megfelelőnek.” – nyilatkozta a szemmel láthatóan dühös miniszterelnök. Gruevszki szerint a kialakult helyzetért teljes mértékben a DUI pártvezetősége a felelős. 

Ahmeti kijelentése gyorsan felrázta a nyári kánikulából a lakosságot és a politikai pártokat. Az albán ellenzéki pártok, a DPA és az NDP is azonnal támogatásáról biztosította a DUI-t és új választások kiírását szorgalmazták. Menduh Tacsi DPA-elnök szerint az albán érdekeket minden áron meg kell védeni és pártja hajlandó lenne támogatni egy ideiglenes kormány felállítását, amíg ki nem írják az előrehozott választásokat. Tacsi szerint addig nem szabad konkrétabb tervekről szót ejteni, amíg a DUI el nem dönti, hogy mik a végleges céljai. A többi ellenzéki párt is üdvözölte a kormányon belüli feszültségeket. A liberális LDP vezetője Andrej Zsernovszki szerint az nem megoldás, hogy csak Gruevszki távozik posztjáról, hanem új, demokratikus kormányra lenne szüksége Macedóniának. Zsernovszki szerint a kormánypárt sorozatos választási csalással nyerte az elmúlt két országgyűlési választást és az ellenzéknek össze kell fogni annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg az elmúlt évek eseményei. A politikus szerint a VMRO szavazatokat vásárolt és a 2011-es végeredmények is azt mutatták, hogy több szavazat érkezet be, mint amennyi választó lehetett Macedóniában.

A legvalószínűbb forgatókönyv nagy valószínűséggel az lesz, hogy a DUI és a VMRO is félreteszi az ellentéteket és úgy módosítják a kérdéses törvényt, hogy az semleges pozíciót képviseljen. Jelen pillanatban egyik kormánypártnak sem lenne érdeke felbontani a 2008 óta fennálló együttműködést, ugyanis azzal az ellenzék, azon belül is a DPA nyerne legtöbbet. A törvénytervezetet augusztus 24-én nyújtották be a parlament elé, viszont még nincs arról döntés, hogy mikor szavaznak a honatyák róla. A törvénytervezetet már a benyújtást követően 46 kormánypárti politikus írta alá, viszont a DUI és a többi albán párt részéről senki sem támogatta. A kormányválság komolyságát viszont megkérdőjelezi az, hogy Gruevszki és egy gazdasági szakemberekből álló küldöttség a vita kellős közepén több napos gazdasági körútra indul augusztus 28-án az Egyesült Államokba és Kanadába annak érdekében, hogy friss tőkét hozzon Macedóniába. A VMRO-hoz közeli belső információk szerint észak-amerikai utazásával Gruevszki időt és teret kíván biztosítani Ahmetinek, hogy józanul döntsön a koalíció jövőjét illetően.

A kérdésre a válasz, hogy menyire van szüksége a macedón kormánynak egy ilyen belpolitikai csatározásra egyszerű: semennyire! Jelen pillanatban a macedónoknak sokkal nagyobb gondokkal kell szembenézniük, az immáron öröknek tűnő névvita megoldása mindig volt és mindig is ott lesz Szkopje napirendjén. Az év során Nikola Gruevszki négy időpontot ajánlott fel görög kollégájának, Antonisz Szamarasznak annak érdekében, hogy megvitassák a lehetséges megoldásokat. Görög részről érthetően nagy csend övezi a macedón indítványt – Athén nem kíván válaszolni, viszont hajlandó tárgyalni a nemzetközi mediátorral, Matthew Nimetz-cel. A nemzetközi megfigyelők egyöntetűen azt állapították meg, hogy az elmúlt hónapokban újra holtpontra jutott a két fél közötti tárgyalás és ez nagy valószínűséggel radikálisabb lépésekre késztetheti a macedón kormányt.

Neve nincs, lehet a közeljövőben már kormánya sem lesz Macedóniának.