Újabb diplomáciai botrány Dél-Korea és Japán között

A dél-koreai elnök meglátogatta a vitatott hovatartozású Dokdo-szigeteket, diplomáciai vihart okozva Dél-Korea és Japán között. Japán „elfogadhatatlannak” nevezte a látogatást, amelynek hatására visszahívta szöuli nagykövetét és „határozott választ” ígért.

Li Mjungbak dél-koreai államfő múlt héten pénteken a vitatott hovatartozású Dokdo-szigetre (japánul Takesima) látogatott, ami komoly diplomáciai feszültséget okozott Dél-Korea és Japán között. A nemzetközileg elfogadott elnevezése szerint Japán-tengeren (koreai elnevezése szerint Keleti-tengeren) található szigeten tett látogatás olyannyira feldühítette Japánt, hogy szöuli nagykövetét is hazarendelte és azzal fenyegetőzött, hogy a Nemzetközi Bírósághoz fog fordulni a sziget birtoklása feletti vita rendezése érdekében. A szigetek hivatalosan Dél-Korea ellenőrzése alatt állnak, azonban Japán is magáénak követeli azokat. Li az első dél-koreai elnök, aki a két távol-keleti ország kapcsolataiban folyamatos feszültséget okozó szigetekre utazott.

A japán miniszterelnök, Noda Josihiko „teljesen elfogadhatatlannak” és „nagyon sajnálatosnak” nevezte a látogatást.Éeszögezte, hogy „történelmileg és a nemzetközi jog szerint a Takesima-szigetek Japánhoz tartoznak”. Gemba Koicsiro japán külügyminiszter korábban „nyomatékosan sürgette” a látogatás elhalasztását, arra figyelmeztetve, hogy az „jelentős hatással” lenne a két ország kapcsolataira. A külügyminiszter azt is kijelentette, hogy Japán „határozott választ fog adni” a látogatásra.

Az újabb dél-koreai-japán diplomáciai feszültség alig több mint egy hónappal az után alakult ki, hogy Szöul a közfelháborodás miatt az utolsó pillanatban elhalasztotta a két ország közti első kétoldalú katonai együttműködési megállapodás aláírását.

Dél-koreai tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy a szigeteken tett látogatás célja azok természeti fontosságának hangsúlyozása volt, nem pedig a diplomáciai botránykeltés. A dél-koreai elnök szóvivője azt nyilatkozta: Japánnak semmi oka a felháborodásra, hiszen nem kérdéses a szigetek feletti fennhatóság. Azt állította, semmi botrányos nincs abban, hogy az elnök ellátogatott a kérdéses szigetre, mert az Dél-Korea részét képezi, annak szuverén területe. 

Annak ellenére, hogy Dél-Korea és Japán gazdasági és kulturális kapcsolatai virágzóak, mindkét ország az Egyesült Államok katonai szövetségese, és számos közös kihívással – például Észak-Korea rakétaprogramjával és a kínai hadsereg növekvő erejével – néznek szembe,a történelmi sérelmek miatt gyakori a diplomáciai ellenségeskedés közöttük.

A két ország partjaitól nagyjából egyenlő távolságra található vulkáni szigetcsoport csupán néhány sziklából áll, területe mindössze 0,18 négyzetkilométer, azonban fontos, halban gazdag halászati területek találhatók körülötte. Feltételezések szerint a környéken gázlelőhelyek is lehetnek. A szigeteken 1954 óta állomásozik a dél-koreai parti őrség különítménye, és a hatósági személyeken kívül két koreai lakója – egy halász és felesége – van.Szöul világítótornyot, helikopter-leszállóhelyet és két mobiltelefon-adótornyot is épített a szigeteken.

A diplomáciai huzavona hatására egy civil koreai kezdeményezés is Szöul a szigetek feletti szuverenitását szeretné hangsúlyozni. Hétfőn több mint 40 dél-koreai állampolgár indult el egy kelet-koreai kikötőből úszva a szigetek felé. Az úszók várhatóan augusztus 15-én, Korea Japántól való függetlenné válásának napján fognak partot érni.

A botrány hullámai a londoni olimpiáig is elértek, ahol az elnöki látogatás utáni órákban játszott bronzmérkőzést Japán és Dél-Korea futballbálogatottja. A 2-0-ás koreai sikerrel végződött találkozót követően az egyik koreai játékos „Dokdo dél-koreai terület” feliratú táblával ünnepelt, ami miatt eltiltották az éremátadási ceremóbián való részvételtől, mivel az olimpiai szabályzat tilt mindennemű politikai állásfoglalást a játékokon.