Megkérdőjeleződött a vallásszabadság Németországban

Hatalmas felháborodást váltott ki a német közvéleményben, amikor a kölni tartományi bíróság egy június végi ítéletében testi sértésnek nyilvánította a körülmetélést. Az ítélet ellen mind a zsidó, mind a muszlim vallási közösségek tiltakoznak, amit kultúrájuk és a vallásszabadság elleni támadásnak vélnek

A kölni tartományi bíróság június 26-án mondta ki ítéletében, hogy az orvos a körülmetélés végrehajtásával testi sértést követ el a fiatal fiún, még abban az esetben is ha az a szülő beleegyezésével történik. A döntés egy négyéves muszlim kisfiú esetében született. A fiún szülei kérésére hajtották végre a beavatkozást a kölni kórházban, ahova azonban két nappal később erős vérzés miatt visszakerült. Az eljárás ezt követően vette kezdetét.

A másodfokon kimondott ítélet azzal érvel, hogy a beavatkozással sérül a gyermek önrendelkezési joga. Felmerül azonban, hogy mi történik akkor a szülők alapvető jogaival, és hogyan érinti mindez a vallásszabadságot?

Támadás a vallási közösségek ellen?

Az ítéletnek elsősorban a vallási közösségekben lett mind nagyobb visszhangja. Zsidó vallási vezetők felháborodottan reagáltak, úgy vélik ezáltal sérül a vallásszabadsághoz való jog. Pinchas Goldschmidt, az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke a legsúlyosabb támadásnak nevezte az ítéletet holokauszt óta, és felvetette, hogy a zsidóknak el kell hagyniuk Németországot, amennyiben az ország nem tudja biztosítani, hogy a szokás a jövőben is éljen.

Az ítélet nincs hatással más jogesetekre, de félő, hogy precedenssé válik. Dieter Graumann a Zsidók Központi Tanácsának elnöke ezért a zavaros jogi helyzet tisztázását kérte a szövetségi kormánytól, hozzátette továbbá, hogy „ellehetetlenülne a zsidók élete az országban, ha az ítélet jogalapot nyerne„. Henry G. Brandt az Általános Rabbikonferencia elnöke pedig határozottan felszólította a kormányt, hogy mielőbb  rögzítse törvényben a körülmetéléshez való jogot, mely a „zsidó vallás alapköve”. Úgy véli, csak ekkor állítható majd teljes bizonyossággal, hogy érvényesül a vallásszabadság Németországban.

Ali Demir, az Iszlám Vallási Közösség elnöke a szülők és az orvosok kriminalizálására figyelmeztetett. „Ez egy ártalmatlan beavatkozás, több ezer éves tradíció és szimbolikus jelentőségű.” Az ítéletet diszkriminatívnak tartja, ami gátolja a muszlimok integrációját Németországban.

Törvény készül

A szövetségi kormány részéről, Steffen Seibert kormányszóvivő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a körülmetélés továbbra is szabadon elvégezhető. „Szívesen látjuk mind a zsidó, mind a muszlim vallási közösségeket Németországban.” Az igazságügyi miniszter szintén állást foglalt, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, aki kezdetben még arról beszélt, hogy a szövetségi törvényszéknek vagy az alkotmánybíróságnak kellene rendelkezni a kérdésben, most szintén gyors jogi szabályozást sürgetett.

A kérdésben végül Angela Merkel is megszólalt, aki engedve a nyomásnak a körülmetélés jogi szabályozására tett ígéretet. Mint mondta, nem szeretné, ha Németország lenne az egyetlen állam a világon, ahol a zsidók nem gyakorolhatják vallási szokásukat.

Az eset kapcsán a vallási vezetők részéről felmerült, hogy ez egy újabb megnyilvánulása a vallási közösségeket érő kirekesztésnek, mely Európában tendenciává vált az utóbbi időben. Így beilleszthető az olyan rendelkezések sorába, mint a svájci minaretépítés tiltása, a burka viselésének tiltása Franciaországban, vagy a vallási célú állatölés tiltása Hollandiában. A vallási közösségek különösen érzékenyek, és minden kisebb jogkorlátozást támadásként élhetnek meg.