Nem tart lépést a kereslettel a digitális piac

A digitális szolgáltatások mennyisége és minősége sem tud lépést tartani Európa egyre gyorsabban növekvő telekommunikációs és internetes igényeivel –állapította meg az Európai Bizottság az éves digitális piaci jelentésében. Brüsszel szerint a megfelelő informatikai ismeretek hiánya, a még mindig magas barangolótarifák, a stagnáló internetes kereskedelem, és a nem kellően nyitott telekommunikációs piac még mindig versenyhátrányba szorítja Európát. Magyarország a legtöbb mutató tekintetében az uniós átlag alatt teljesít.

Alapvetően pozitív trendek figyelhetők meg az Európai Unió digitális piacán, a gyengeségek viszont veszélyeztethetik Európa versenyképességét, és a „Digitális Menetrend” nevű uniós stratégiai kezdeményezés célszámainak a teljesülését. Az Európai Bizottság ezekre a megállapításokra jutott az éves digitális piaci eredménytábla bemutatóján, amellyel pillanatfelvételt kívánt közölni a tagállamok és a közösség együttesének teljesítményéről, összehasonlítva azokat a vállalásokkal és a kívánalmakkal.

A testület örömmel nyugtázta, hogy 2011-ben immár az európai lakosság 95 százalékának volt szélessávú internetes hozzáférése; 15 millióan élték át tavaly első ízben az internetezés élményét; folyamatosan terjed a mobiltelefonos internethasználat, és több ország is 2011-ben kezdett el jobb minőségű elektronikus kormányzati szolgáltatásokat nyújtani.

A számokon túlmenően azonban több strukturális jellegű problémát lát a Bizottság az adatok elemzésekor. Brüsszel úgy látja, hogy a digitális szolgáltatások iránti igény alapján jelentősen lehetne modernizálni az európai digitális piacot, a nyújtott szolgáltatások, a szabályozói környezet, és a megfelelő ismeretek hiánya viszont ezt nem teszi lehetővé.

A témáért felelős EU-biztos szerint mindez a kormányok és az ipar felelőssége. „Szörnyűséges szégyen, amit látunk. A saját lábunkba lövünk bele azzal, hogy nem fektetünk elég pénzt a piacba. Ha nem akarunk lemaradni az egyre élesedő globális versenyben, nem szabad továbbra is ilyen engedékenynek lennünk” – fakadt ki hétfőn Neelie Kroes.

A Bizottság adataiból kitűnik, az uniós lakosság 43 százalékának vannak középfokú, vagy magasabb szintű internetes ismeretei, 25 százalékának viszont egyáltalán nem ért a számítógéphez, még felhasználói szinten sem. Mindez két szempontból is veszélyes: a nem megfelelő internetes ismeretek miatt nehezebb is nekik munkát találni; az informatikusok hiánya pedig azt veszélyezteti, hogy 2015-re nem lehet majd betölteni azt az addigra körülbelül 700 ezerre emelkedő üres munkahelyet, amelyre informatikai szakértőket keresnek a munkáltatók.

A munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatások mellett problémát lát a Bizottság az internetes kereskedelem nem megfelelő volumenében is. Az interneten vásárlók arányának növelése rendre felvetődik, mint a belső piac kiteljesítésének egyik eszköze, hiszen mindezt komoly szabályozói és bizalmi akadályok gátolják. Az internetezők 58 százaléka vásárol rendszeresen az interneten, de csak 10 százalékuk mer külföldről rendelni különböző termékeket.

Brüsszel szerint a kis- és középvállalkozások is csak a saját exportbevételeiket csökkentik azzal, hogy nem ajánlanak nagyobb arányban interneten elérhető termékeket és szolgáltatásokat.

Az Európai Bizottság – mint a múltban már sokszor – ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy felhívja a figyelmet a telekommunikációs piac nem kellő szabadságára. „Belgium, Portugália, Lengyelország és Szlovénia még mindig nem alkotott törvényt a 2009-ben meghozott uniós távközlési szabályokról” – jegyzi meg a Bizottság, ami az egész EU-ban csorbítja a szabad versenyt, ezáltal – így a bizottsági érvelés – nem javulhat folyamatosan a szolgáltatások minősége, és nem csökkenhet folyamatosan azok ára.

Brüsszel emlékeztet arra, hogy Magyarország mellett Spanyolország és Franciaország ellen is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a távközlési szolgáltatókra kivetett valamilyen különadó miatt, emellett a Bizottság általában is aggódik a távközlési hatóságok függetlensége és a szektor fogyasztóinak védelme (pl. megfelelő számhordozási lehetőségek) miatt a többi uniós országban is

További példa a távközlési piac nem megfelelő működésére a barangoló tarifák mértéke – olvasható a Digitális Piaci Eredménytábla elemzésében. Noha, az EU-n belüli relatíve olcsó mobiltarifákkal szokta a közösség gyakran példázni az uniós vívmányokat, ezúttal viszont gyengeségnek rója fel ezt a Bizottság: „bár a trend egyre jobb, de az európai mobiltelefont használók még mindig 3,5-szer annyit fizetnek akkor, ha külföldön kapják fel a telefonjukat, mint ha otthon beszélnének”. Brüsszel úgy látja, a különbség nem is fog megszűnni 2015-re, amikorra az uniós vállalások alapján kellene neki.

Magyarország

A Digitális Piaci Eredménytábla számait elemezve szembetűnő, hogy Magyarország a legtöbb mutatót tekintve az uniós átlag alatt teljesít. Míg az EU 27 országában átlagosan a háztartások 27,1 százalékának volt internetes előfizetése, Magyarországon csak a 22,1 százalékának. 10 százalékponttal nőtt 2010-hez képest a mobiltelefonjukon internetező magyarok arány is, az így meglévő 17 százalékos arány azonban jócskán alatta marad az uniós átlag 43 százaléknak.

Az internetet naponta használók aránya (66%) csak minimálisan rosszabb az EU 27 országában vett átlagnál (68%). A magyarok 28 százaléka még sosem használta az internetet, ez is nagyjából megfelel az uniós átlagnak (24%), itt azonban durva szélsőségek is megfigyelhetők. Romániában a lakosság 54 százaléka nem látott még internetet, Svédországban pedig mindössze az ott élők 4 százalékához nem jutott még el a világháló.