Bulgária: elképesztő közigazgatási reform

A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány jelentős közigazgatási reformba vágta a fejszéjét. A decentralizációs elképzelések égisze alatt a minisztériumok java kénytelen lesz a fővárosból áttelepülni több nagy vidéki városba. A szakemberek és várostervezők csodálkoznak, a köztisztviselők tiltakoznak. A kormány homályos érvekkel próbálja alátámasztani döntését. A Kitekintő utánajárt, hogy mi lehet a döntés hátterében és felvázolja a decentralizációs folyamat előnyeit és hátrányait.

Djankov elmondása szerint a döntés nyomán a megyei központok élete fel fog frissülni, az ottani egyetemeknek köszönhetően jelentős szabad adminisztrációs kapacitás áll majd rendelkezésre. A pénzügyminiszter véleménye szerint azzal, hogy az ország összes pontján lesznek köztisztviselők, az állami intézmények látókörképe is szélesebb lesz, a helyiek tapasztalata nagyban meg fogja növelni a minisztériumok hatékonyságát. „A folyamat anyagi fedezetével nem lesz gond, a költségvetésből megengedhetjük magunknak” – nyilatkozta optimistán Bulgária első számú közgazdásza. A kormányzati retorika szerint a többletkiadások jó befektetésnek minősülnek, ugyanis vidéken magasabb a munkanélküliség, mint a fővárosban, ezáltal az ott élő emberek könnyebben fognak munkát találni. Bulgáriában jelenleg a munkanélküliség elérte a 12,9 százalékos szintet, viszont Szófiában ez a mutató alig 2,5 százalék.

A kormányzati lelkesedést azonban sokan nem osztják. A Szófiában élő és dolgozó köztisztviselők azonnal tiltakoztak arra hivatkozva, hogy ezzel a döntésével a kormány elköltözésre kötelezi őket az egyes esetekben 450 kilométer távolságban lévő megyei településekre. A minisztériumok és állami hivatalok a tevékenységüknek legmegfelelőbb nagyvárosba fognak átköltözni – a Gazdasági, Energiaügyi és Turizmusért felelős Minisztérium turizmusért felelős részlege Plovdivba, a Halászatért felelős Hivatal Várnába (vagy Burgaszba), a Borászatért felelős Hivatal Plevenbe, a Jövedelmekért felelős Nemzeti Ügynökség (NAP) Veliko Tarnovoba, a Vámhatóság pedig Ruszébe kerül át. Az áthelyezésről hozott döntés nem érhette váratlanul a lakosságot, ugyanis már 2009-ben volt róla szó, ugyanakkor számos olyan tény is felmerült, amelyre a tervezéskor nem gondoltak. A pénzügyminiszter szerint az érintett köztisztviselők nem emeltek kifogást az áttelepülés ellen, ugyanis az átlagosnál sokkal magasabb fizetésben részesülnek.

Azok a dolgozók, akik nem tudnak, vagy nem kívánnak elköltözni, egy havi bérkompenzációban fognak részesülni. A kormány döntésében több európai ország, köztük Németország, Franciaország és Svédország példájára hivatkozik, ahol sikeresen adaptálódtak az alkalmazottak a változó körülményekhez. Az érintett megyei városok üdvözölték a kormány döntését, hiszen a külföldi példák azt mutatják, hogy rövid idő elteltével a kihelyezett minisztériumok dolgozói nagy részben már a helyi erőforrásból kerülnek ki.

A megyei és városi önkormányzatok azt utóbbi időben aktívan lobbiztak egy-egy hivatal „elnyeréséért”, a legtöbb új minisztériumi épület szinte ingyen kerül át önkormányzati kézből állami kézbe. A tervek szerint a felszabadult fővárosi intézmények pedig új múzeumok és önkormányzati épületek lesznek. Tomiszlav Doncsev európai forrásokért felelős tárca nélküli miniszter kilátásba helyezett egy második kihelyezési kört is, ha a jövő évben lezáruló folyamatról pozitív visszajelzések lesznek.

A kormányon belül azonban nem mindenki képviseli a pénzügyminiszter és köre álláspontját. Miroszlav Najdenov mezőgazdasági miniszter kifejezte aggodalmát amiatt, hogy nincsenek még konkrét elképzelések, hogyan fogják a költözésre rávenni a dolgozókat. A miniszter kifejtette továbbá, hogy a családos dolgozók még nehezebb helyzetbe fognak kerülni, ugyanis férjüknek, vagy feleségüknek is új munkahelyet kell majd keresni. A kormány által megígért egyszeri költözési támogatás pontos összege sincs eddig meghatározva, viszont az átköltöző tisztviselők majd megtarthatják szófiai fizetésüket, amely lényegesen magasabb, mint a helyi bérek. A költözésre kijelölt minisztériumokban és hivatalokban nagyjából 2500, többségben családos fő dolgozik.

A GERB döntését több szempont is indokolhatta. Első indok: saját népszerűségének növelése a megyékben. A 2013-as országgyűlési választások közeledtével sok jó pontot szerezhet magának a jobboldali kormánypárt, ha vidéken teremt új munkahelyeket. Ez a feltevés, azonban kérdéses, ugyanis Szófiában inkább negatív értékelésre számíthatnak. A GERB szempontjából sokkal fontosabb a népszerűség megszerzése a Plovdivhoz hasonló „billegő” nagyvárosokban, a fővárosban viszonylag szilárd a dominanciája. Második indok: tématerelés. Jelenleg ugyan nincs kirívóan nagy botrány, amely rossz fényt vethetne a GERB-re, de a gazdaság stagnáláshoz közeli állapotát, valamint az elmúlt hónapok energiaügyi fiaskóit jobb háttérbe szorítani.  Harmadik indok: a  gazdaság fellendítése. Jó indulattal sem lehetne ezt az indokot komolyan venni, ugyanis az ország gazdaságát más szálak mozgatják (külkereskedelem, befektetések, vállalkozások állapota stb.).

A szakértők még hozzátették, hogy az adminisztrációs cserék csak az állami költségeket fogják növelni, a takarékosság jegyében  hasznosabb lett volna bevezetni az elektronikus adminisztrációt, azaz a nagyobb távolságból is hatékonyan dolgozhatnának a tisztviselők. A munkavállalók országos szakszervezetei is felemelték hangjukat a kormány döntése ellen, szerintük hibás döntés, hogy nem egyeztettek velük. A KT Podkrepa szindikátus egyik vezetője a Szega napilapnak elmondta, hogy ha egy lakosnak több állami intézménynél kell intéznie egyszerre ügyeit, akkor az egész országot kell majd beutaznia ennek érdekében.

Összességben elmondható, hogy a Bulgáriához hasonló államok esetén Közép- és Kelet Európában nincs meg a hagyománya az ilyen átstrukturálásnak. Nehéz megmondani, hogy milyen eredménnyel fognak funkcionálni az új székhellyel rendelkező intézmények, de egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a döntés inkább a választási kampány részének fog minősülni. Tomiszlav Doncsev miniszter egyik nyilatkozatában utalt is a 2013-as választásokra, szerinte a GERB hosszú időre kívánja átvenni az ország irányítását, ehhez pedig feltétlenül szükséges lesz új kormányzati struktúrára.