Sajtóbotrány lett a kínai vezető látogatásából

A fenntartható városfejlődésről és az energiabiztonságról írtak alá megállapodást Brüsszelben az Európai Unió vezetői és a kínai miniszterelnök-helyettes. Li Ko-Csiang kétnapos brüsszeli látogatása sokkal nagyobb visszhangot keltett a korábban vártnál, főként amiatt, hogy a pekingi politikus nem volt hajlandó sajtótájékoztatót tartani, és az uniós intézmények vezetői is csak közleményeket adtak ki a találkozóról.

Három különböző helyszínen is lehet fotókat készíteni a kínai miniszterelnök-helyettesről Brüsszelben – az Európai Bizottság szóvivője csütörtök délben ezzel nyugtatta az újságírókat, akik immár második napja arról faggatták Pia Ahrenkilde Hansent, hogy miért nem tehetnek fel egy kérdést sem Li Ko-Csiangnak.

A pekingi politikus kétnapos brüsszeli látogatása sűrűnek bizonyult, de a kétoldalú találkozók előtt megszokott kézfogásokon kívül valóban nem lehettek ott újságírók egyik programjánál sem, és sajtótájékoztatót sem akart a kormányfő-helyettes tartani.

Li Ko-Csiang Budapestről érkezett Brüsszelbe, csütörtökön pedig részt vett a fenntartható városfejlődésről rendezett magas rangú konferencián, majd egy energiafórumon. Mindkét zárt rendezvényen kétoldalú EU-Kína megállapodásokat írtak alá az EU-intézmények vezetői, valamint a politikus.

Előbbi szerint hivatalosan is megindul a „Partnerség a Fenntartható Városfejlesztésért” elnevezésű együttműködés Peking és Brüsszel között, amely konkrét projekteket és a tapasztalatok hatékonyabb cseréjét jelentheti a települések fejlesztése terén, további két megállapodással pedig az energiabiztonság kapcsán működik majd együtt az EU és az ázsiai ország.

A két dosszié a része annak az uniós-kínai „napirendnek”, amelyről a három hónappal ezelőtti csúcstalálkozójukon állapodtak meg a felek. Az Európai Tanács elnöke, azt követően, hogy találkozott a kínai kormányfő-helyettessel, közölte, hogy a napirend végrehajtása a menetrendnek megfelelően zajlik, a találkozó pedig „nagyon gyümölcsöző volt”.

Herman Van Rompuy közleménye szerint Li Ko-Csiang „jelezte, hogy támogatni fogja az euróövezetet az adósságválság leküzdésében”. Ezzel kapcsolatban részleteket nem közölt, de mint arról már hónapok óta szó van, tárgyalások folynak arról, hogy kínai tőkét vonjanak be az EU átmeneti válságkezelő alapjába (EFSF), részben így erősítve meg azt az uniós tűzfalat, amely az eurózóna adósságkrízisének tovaterjedését állíthatja meg.

Az Európai Tanács elnöke azt is megjegyezte a közleményében, hogy az EU részéről egyértelművé tette a pekingi politikusnak, hogy az emberi jogi kérdések továbbra is kulcsfontosságúak lesznek az Unió és Kína kapcsolatában, ennek részeként május 29-30-án tartja a két fél közötti Emberi Jogi Párbeszéd következő fordulóját.

„Ez csak egy kínai szokás”

A Brüsszelbe akkreditált újságírók nem érték be Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso közleményével, valamint a három fotólehetőséggel. Szerintük elvárható lenne, hogy egy ilyen fontos ország ilyen fontos politikusának ilyen fontos látogatásánál az európai média is első kézből értesülhessen az eseményekről.

Annál is inkább, mivel „egyéb ügyekből” nincs hiány: a brüsszeli vizit ugyanis némiképp egybeesett Csen Kuang-csen vak kínai aktivista afférjával, aki megszökött a házi őrizetéből, és hat napot töltött az Egyesült Államok pekingi nagykövetségén. Most egyes értesülések szerint amerikai politikai menedékjogot kér, mivel nem érzi magáz biztonságban Kínában.

Ugyancsak a közelmúltban vert nagy port, hogy a Kínai Kommunista Párt kizárta a soraiból Bo Xilai egykori tartományi párttitkárt, aki a vád szerint olyan titkosszolgálati szervezetet hozott létre, amely még Hu Csin Tao államfő telefonbeszélgetéseit is lehallgatta. A politikus és a családja hozható a vádak szerint összefüggésbe egy brit üzletember meggyilkolásával is. A botrány komoly tehertétel az ázsiai országot irányító pártnak, szakértői vélemények szerint az 1989-es Tienanmen-téri események óta nem rázta meg semmi ennyire a kínai pártvezetést.

Részben erről is faggatták volna a kínai miniszterelnök-helyettest a brüsszeli újságírók, akiket a kínai mellőzés annál is inkább érzékenyen érintett, hogy éppen csütörtökön volt a Sajtószabadság Világnapja. A nemzetközi média brüsszeli tudósítóit tömörítő International Press Association (IPA) elnöke az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján kért szót, és felolvasta a bizottsági sajtóstábnak a szervezet közleményét, amelyben inkább az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökét bírálta közvetve.

Ann Cahill elmondta, az IPA tisztában van azzal, hogy nem lehet senkit arra kényszeríteni, hogy találkozzon újságírókkal, ha egyszer nem akar, szerinte viszont „az Európai Unió hátat fordít a saját maga által felállított alapelveknek, és egy másik rezsimhez igazodik”. A közleményben az újságírói szervezet mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy „az EU vezetői bizonyos értelemben nem megfelelő előzékenység, vagy diplomáciai finomkodás miatt úgy érzik, hogy nem kell tiszteletben tartaniuk az uniós alapelveket, és nem hajlandók találkozni a sajtóval”.

Az EUObserver megszólaltatta Kína európai uniós nagykövetségének szóvivőjét, aki szerint pusztán kínai kulturális szokásként értelmezhető, hogy a miniszterelnök-helyettes nem akart nyilatkozni a sajtónak.

„Mindezt úgy állítják be, mintha kerülni szeretnénk valamit, vagy esetleg így korlátoznánk a szólásszabadságot. Nem panaszképpen mondom, tudom, hogy az emberek mit gondolnak, de csalódott vagyok emiatt, mivel ez csak egy protokolláris intézkedés. Az európaiak számára természetes, hogy egy ilyen szintű találkozónál sajtótájékoztatót tartanak, de a mi szokásrendünkben néha van tájékoztató, néha nincs” – mondta a hírportálnak Wang Csi-Ning.