Macedónia: belpolitikai krízis, szakadhat az ország

Nikola Gruevszki macedón miniszterelnöknek és pártjának a VMRO-DPMNE-nek számos belpolitikai problémával kell szembenéznie 2012 tavaszán. Szeparatisták és radikális iszlamisták próbálják destabilizálni az amúgy sem szilárd macedón belpolitikát. A belügyminisztert és a kabinet több más tagját napokon belül lecserélhetik. A gazdaság megroppanása következtében jelentős külföldi kölcsönnel és új költségvetési koncepcióval kellett előállnia a kormánynak. Az összképet a közelgő helyhatósági választások is színesítik. Elemzésünkben a legfrissebb macedón belpolitikai eseményeket kívánjuk bemutatni.

Belső feszültségek – szakad Macedónia?

A 2001-es zavaros belpolitikai eseményekre emlékeztető állapotok kezdenek kialakulni Macedóniában, komoly belső nehézségekkel kell szembenéznie a jobboldali VMRO-DPMNE kormánynak.  Az év eleje óta számos összetűzésre került sor országszerte macedón és albán nemzetiségű lakosok között, közülük néhány halálos áldozatot is követelt. A legnagyobb felhördülést minden bizonnyal az április 15-én Szkopje melletti Szmilkovciban talált öt macedón férfi holteste okozta, az áldozatokat hidegvérrel végezték ki ismeretlenek. Az áldozatok közül négyen 18 és 20 közötti fiatalok, az ötödik pedig egy helyi halász volt, aki valószínűleg szemtanú volt és emiatt őt is meg kellett gyilkolni. Mind az öt férfit közelről félautomata gépfegyverrel lőtték fejbe. Az eset felderítése érdekében Macedónia történelmének egyik legnagyobb belügyi akcióját indította el Gordana Jankuloszka belügyminiszter. A Monstrumnak elnevezett akcióban több mint 800 nyomozó és rendőr vett részt és az eredmény nem váratott sokáig magára, május 1-én az akciót vezető stáb bejelentette, hogy 20 radikális iszlamistát tartóztattak le, akiket a gyilkosságok elkövetésével gyanúsít a rendőrség.

Jankuloszka sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a letartóztatott személyek kapcsolatban állnak afganisztáni és pakisztáni tálibokkal. A miniszter szerint a radikális csoport célja az állam destabilizációja, félelemkeltés és terrorista cselekedetek végrehajtása volt, ezzel Macedónia keresztény és muzulmán lakosságára egyaránt potenciális veszélyt jelentettek. A miniszter megerősítette, hogy a csoport lekapcsolásával nem szűnt meg a terrorfenyegetettség a balkáni országban. Jankuloszka szerint Macedónia a NATO-missziókban vállalt szerepe miatt is kiemelt célpontot jelenthet a terrorista szervezetek számára. Május 4-én albán fiatalokból verbuválódott tömeg kövekkel támadt a rendőrségtől kivezényelt csapatokra Szkopjéban. A tömeg irányítói a Facebook és Twitter közösségi hálókon keresztül szervezték a tüntetést, szerintük a macedón hatóságok jogtalanul hasonlítják össze a muzulmánokat a terroristákkal.

Videó: Albánok tüntetése Szkopjéban május 4-én

Ezek a veszélyek ijesztő módon hasonlítanak a 2001-es belháborúra, amikor szélsőséges albán csoportok Északnyugat-Macedóniában többnapos fegyveres összetűzésekbe kerültek a macedón rendvédelmi erőkkel. A Macedóniában jelenlévő albán szeparatizmus veszélybe sodorhatja a jelenleg regnáló kormánykoalíció jövőjét is. A macedón kormányok általában egy nagyobb macedón és egy kisebb albán pártból állnak össze, jelenleg a VMRO-DPMNE kormányzó partnere a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), amely már több „nemzetiségi” kérdésben ellentétes álláspontot képviselt. Egyes összeesküvés elméletek szerint maga a VMRO-DPMNE áll az etikai feszültségek hátterében, ugyanis a kormánypárt népszerűsége a lakosság körében nagyon alacsony.

A kormánypártnak alapvető érdeke lenne egy népszerűségnövelő esemény, amely elvonná az emberek figyelmét a május 22-i NATO-csúcstalálkozóról (amelyen várhatóan ismét nem kap csatlakozási meghívást Macedónia), valamint a gazdaság egyre romló állapotáról. Természetesen az ilyen feltevések csak elméleti síkon jelentek meg, valós alapjuk nem bizonyított. Macedónia szomszédállamainak mindegyikében tevékenykedik olyan radikális szervezet, amely az ország felosztását szorgalmazza, azonban a nemzeti kormányok egyikének sem lenne előnyös a térség destabilizációja. Görögország, Bulgária, Szerbia és Albánia is érdekelt lenne a macedón területeket illetően, ugyanakkor a nemzetiségi, etnikai indulatok felbujtása olyan rejtett fenyegetést jelentene számukra, amely nem lenne kifizetődő számukra.

Az albánok álláspontja nagyon érdekes – a DUI vezetése ugyan hallgat az etnikai feszültségekről, de több másik szervezett nyíltan támogatja Macedónia szétosztását. A második legnagyobb macedóniai albán párt, az Albánok Demokratikus Pártja (DPA) vezetője, MehdunTachi március 18-án egy albán televíziónak azt nyilatkozta, hogy Macedónia nem természetes állam és szét kell esnie. Koszovó miniszterelnöke, Hasim Tachi március 15-én kétértelműen úgy nyilatkozott, hogy az albánoknak egy államban kellene élniük. Az elmúlt pár hónap során fiatal albánok nyilvánosan égettek macedón zászlókat .

Gyengülő kormánypárt

A VMRO-DPMNE népszerűsége az utóbbi időben jelentősen csökkent. Az európai gazdasági nehézségek Macedóniát sem kerülhették el. Kormánypárti körökben az év elején még 4,5 százalékos GDP növekedéssel számoltak, viszont Zoran Sztavreszki pénzügyminiszter áprilisban kénytelen volt ezt az előrejelzést 2,5 százalékra mérsékelni. A Macedón Nemzeti Bank a pénzügyminiszternél is szkeptikusabb számokkal állt elő, a bank májusi közleménye szerint 2012 végére már csak 2 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Nem meglepőek ezek az adatok, a kormány áprilisban kénytelen volt közel 250 millió eurós hitelt felvenni a német Deutche Banktól, hogy fedezze a költségvetési kieséseket. Sztavreszki szerint a kölcsön felvétele nélkül Macedóniának hozzá kellett volna nyúlnia az IMF Biztonsági Hiteléhez (PLL), ami viszont rontott volna az ország adósbesorolásán. A 6,83 százalékos rögzített kamattal terhelt hitelt öt éven belül kell majd visszafizetnie a balkáni országnak.

A költségvetés újratervezése elengedhetetlen volt, viszont az ellenzéki pártok hevesen bírálták Sztavreszkit, hogy felelőtlenül tervezte a büdzsét 2011-ben. A Macedón Szociáldemokrata Unió (SzDSzM) vezetője, Branko Crvenkovszki interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez annak érdekében, hogy élő adásban szembesítse „az elmúlt évek katasztrofális gazdasági adataival”. Marjancso Nikolov (SzDSzM) parlamenti képviselő szerint a kormány egy sikeres állami projektet sem tud felmutatni az elmúlt hat esztendőből. Sztavreszki szerint a szociáldemokrata politikus demokratikus jogával élt, ezért örömmel áll elébe a gazdasági kérdéseknek.

Az interpelláció során Sztavreszkinek minden bizonnyal magyarázatot kell majd adni, hogy miért térnek el oly mértékben a kormány és a nemzetközi pénzügyi intézetek mutatói. Az IMF és a Világbank adatai is alátámasztják a Nemzeti Bank májusi előrejelzését. Egyes macedón gazdasági szakértők szerint a két százalék is erősen eltúlzott, a reális adatok egy százalék körül mozognak.

A válasz arra a kérdésre, hogy miért csökken a balkán egyik legdinamikusabb gazdaságának a fejlődése, nagyon összetett. A térség többi országaihoz hasonlóan Macedónia gazdasága is legfőbbképpen a külkereskedelmi mérlegtől függ. Az ország legnagyobb kereskedelmi partnerei 2011 utolsó negyedévétől kezdődően gyengébb teljesítményt produkálnak és ezt Szkopje is megtapasztalta. Az ország ipari szektora hét hónap óta folyamatos csökkenést könyvelhet el. „Az infláció szintje idén és 2013-ban is előreláthatólag az eddigi 2 százalékos szinten marad, a jövő évre a gazdasági növekedés elérheti a 3,7 százalékot” – közölte az Utrinszki Vesznik macedón napilap a Központi Bank adatira hivatkozva.

Kell egy új csapat

A kormánypárt vezetése egy radikális megoldáshoz folyamodott, annak érdekében, hogy visszaszerezze a lakosság támogatását. Ha a régi szlogeneknek már nem hisz a lakosság, akkor új politikusokat kell bevetni, akik friss erővel fogják terjeszteni a kormány igéjét. Miniszterek, állami vállalatok vezetői, bírók, nagykövetek és polgármester-jelöltek – mindenhova új arcokat kell ültetni, akik új lökést adnának a macedón vérkeringésnek. Politikai elemzők szerint azzal, hogy például az oktatásügyi, a környezetvédelmi vagy a belügyminisztert le kívánja cserélni Gruevszki , nem fognak megoldódni a sokasodó problémák. Egyes információk szerint nem is a miniszterelnök, hanem annak unokatestvére Vlatko Mijalkov és Zoran Sztavreszki pénzügyminiszter állnak a változtatások mögött.

Hamarosan kiderül, hogy menyire lesznek hatásosak a kormánypárt intézkedései. A lakosság és az ellenzék a májusi NATO csúcstalálkozót követően minden bizonnyal emlékeztetni fogja Gruevszkit arra, hogy miért vallott kudarcot az észak-atlanti szervezethez történő csatlakozást illetően. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kormány sokáig Macedónia NATO-csatlakozásának reményével próbálta a maga oldalára állítani a lakosságot. Az őszi helyhatósági választások közeledtével a kormány fölött egyre több sötét felhő fog gyülekezni.