Energiacsapdába került az ország – Azerbajdzsán és a Déli Áramlat lehet a megoldás

A bolgár energiapolitikával foglalkozó elemzéssorozatunk soron következő részében a kialakult energiapolitikai válság mélyülését értékeljük. Az állami tulajdonú Nemzeti Elektromos Művek (NEK) a fizetésképtelenség szélén van, 2007-ben felvett tetemes hitelét képtelen visszafizetni. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány már a vállalat egy részének privatizálását is tervbe vette. Minden bizonnyal csúszni fog a Déli Áramlat gázvezeték bulgáriai szakaszának a kiépítése. Bulgáriában negatívan értékelték a MOL Nabucco projektből történő állítólagos kiszállását. Bulgária Európa energihálózatának egyik kulcspozícióját foglalja el – itt az ideje nagyobb hangsúlyt fektetni és több figyelmet fordítani a balkáni országban zajló eseményekre.

„Utolsó oltja le a villanyt…”

Nehéz napok elé néz Bojko Boriszov miniszterelnök és kabinetje, a bolgár energiaipar továbbra is sok fejtörést okoz Bulgária állami vezetőinek. A belenei atomerőmű megaprojektjének leállításáról korábbi elemzésünkben már irtunk, most azonban mélyrehatóan próbáljuk elemezni a döntés gazdaságra gyakorolt hatásait. A NEK 2007-ben tetemes, 250 millió eurós hitelt vett fel annak érdekében, hogy felgyorsítsa az ország második atomerőműjének az építését. A hitelt nyújtók közül a japán Mizuho és a belga Dexia pénzügyi intézetek már a projekt lemondását megelőző évben rosszallóan fogadták az orosz Atomerxportsztroj kivitelező vállalat és a bolgár állam közötti tárgyalások elhúzódását. Idén áprilisban beigazolódott, hogy a két külföldi hitelező nem kívánja átütemezni a bolgár vállalat hitelkonstrukcióját. A gondot súlyosbítja, hogy a már említett két vállalat május 21-től követelheti Bulgária egyik legjobban eladósodott vállalata fizetésképtelenségének kimondását. A NEK-nek (vagy közvetetten a bolgár államnak) a május 21-én lejáró törlesztő részlet időpontjáig sürgősen 55 millió eurót kell visszafizetnie (ebből 30 milliót a Mizuhonak és a Dexiának).

Az ügyet bonyolítja, hogy a 2007-ben regnáló szocialista kormány által engedélyezett hitelfelvétel nem a belenei atomerőművet nevezi meg mint felhasználási területet, hanem közös állami szükségletek fedezésére szolgáló 250 millió eurós hitelkeretet állapít meg. Abban az esetben, ha a fő hitelező (a BNP Paribas) kártérítésért folyamodik, akkor nem a viszonylag elenyésző nagyságú belenei atomerőmű tulajdont fogja lefoglalni, hanem a NEK tulajdonát. A hitelszerződés egyik paragrafusa szerint a hitelező jogosult a projekt megvalósítási körülményeinek súlyosbodása esetén a teljes hitelkeretet visszakövetelésére a felvevőtől. Már a GERB 2009-es hatalomra jutását követően a nemrég menesztett Trajcso Tajkov energiaügyi miniszter felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a NEK rendkívül veszteséges mutatókkal rendelkezik. Ezt követően az állam újabb szerződés aláírására kényszerült a BNP Paribas intézménnyel annak érdekében, hogy haladékot kapjon a bolgár energiavállalatot terhelő törlesztést illetően – természetesen sokkal kedvezőtlenebb hitelmutatók mellett.

A kellemetlen helyzeten a bolgár államnak 2011-ben sikerült enyhítenie, a kezdeti 65 milliós követelések helyett májusban „csak” 55 milliót kellene kifizetni, de ezt a jelenleg képtelen saját forrásaiból előteremteni a NEK. Négy lehetőség áll a bolgár állam előtt a pénzügyi tartozás rendezésére. Első megoldás: újabb hitelt felvenni a magánpiacról. Kevés a valószínűsége, hogy ehhez a megoldáshoz folyamodjon Bulgária, egyrészt nehezen lehetne találni vállalkozó hitelnyújtó intézetet, amely hajlandó lenne kedvező feltételek mellett fedezni a költséget, másrészt megnövekedne a hitelspirál veszélye. Második megoldás: a Bolgár Energia Holding (BEH) fedezné a költségeket. Ez az opció kivitelezhető, viszont időigényes. Deljan Dobrev energiaügyi miniszter szavai alapján a BEH részvénycsomagjának 20 százalékát eladhatnák magánbefektetőknek, így az egyes veszteséges energiaprojektek költségeit (köztük a belenei atomerőmű után felvett hitelt is) fedezhetnék.  Dobrev szerint lendületet adna a bolgár energiaszektornak, ha intézményesített befektetők is bekapcsolódnának a BEH irányításába. Harmadik megoldás: szakértők szerint a Bolgár Fejlesztési Bank (BBR)is nyújthat hitelt, igaz sokkal magasabb kamat mellett. A negyedik megoldás, azaz a bolgár állami költségvetésből történő fedezés irreális, ugyanis ezáltal jelentősen megugrana az államháztartási deficit (amely valós méretéről javában folynak a találgatások), valamint minimálisra zsugorodna az amúgy sem jelentős állami tartalék.

A márciusban kinevezett NEK vezérigazgató, Ivo Lefterov elmondása szerint a NEK nyereségesen zárta a 2011-es évet, a közel 34 millió eurós aktívum a külföldre exportált elektromos áramnak köszönhető. A pozitív adat ugyanakkor nem teljes mértékben kielégítő, annak a ténynek a függvényében, hogy a NEK közel 500 millió eurós adóssággal rendelkezik. Bulgária a régió egyik legjelentősebb áramexportőre, a belenei atomerőmű napirendről történő lekerülése viszont jelentősen megingathatja pozícióját. Egyes szakértők (és politikai erők) szerint az elkövetkező néhány évtizedben Bulgária akár áram behozatalára is szorulhat a megnövekvő igények miatt. A téli-tavaszi bányászsztrájkok már egyszer arra kényszerítették az országot, hogy a külföldre szánt elektromos energiát a hazai piacra irányítsa át a fellépő hiány fedezése érdekében.

A kormány politikusai nem tartanak az esetleges energiahiány kialakulásától, az új energiapolitikai koncepcióban jelentős szerepet szánnak a megújuló energiaforrásoknak. Az energiaügyi miniszter a Capital napilap által szervezett „Zöld gazdaság” fórumon kifejtette, hogy 2012. július 1-ig körülbelül 600 megawatt (MW) teljesítményű, új energiatermelő projekt fog megvalósulni. Az országban jelenleg 1000 MW teljesítményű megújuló energiaforrás működik, de a szám erősen visszafogott. A zöld energia a mesterségesen fenntartott alacsony állami felvásárlási ár következtében csak lassan tud teret nyerni a balkáni államban. Mind Dobrev, mind Lefterov magasabb felvásárlási ár meghatározására tett felhívást, hogy ezzel segítsék a zöld energia elterjedését. A miniszter szerint a kezdeti cél az energiatermelés decentralizációja, kis teljesítményű napkollektorok, vízerőművek és biomassza feldolgozó létesítmények üzembe helyezése. A fórumon több innovatív ötlet is elhangzott, például a szennyvíztisztító üzemek hátrahagyott üledékének környezetkímélő módszerekkel történő elégetése is.

Földgáz – Déli Áramlat, Déli Gázfolyosó, Nabucco?

Előző elemzésünkben részletesen foglalkoztunk Bulgária földgázellátásának a kérdésével és megállapítottuk, hogy Oroszország minden áron gyorsítani kívánja a kiemelt projekt státuszát élvező Déli Áramlat gázvezeték megépülését. Áprilisban az orosz Gazprom és az olasz ENI energiaóriások megállapodtak, hogy már 2012-ben elkezdik építeni a Déli Áramlat északi szakaszát, amely Ausztrián, Szerbián, Magyarországon és Bulgárián át fog haladni. A gázvezeték a Fekete-tengeren keresztül érné el Bulgáriát, ahol két ágra oszlana. A tengeralatti szakasz kiépítésében négy nagy energiavállalat fog részt venni – a Gazprom 50, az ENI 20, a német Wintershall és a francia Électricité de France 15-15 százalékban fog részesedni belőle. A tervezett energiafolyosó legkorábban 2019-ben érheti el a maximális 63 milliárd köbméteres teljesítményt, de ehhez már idén el kell kezdeni a munkálatokat. Több értesülés szerint akár 1 évet is csúszhatnak a munkálatok, ugyanis még nem sikerült megegyezni többek között a gázvezeték pontos útvonaláról, sem az érintett tranzit államok részesedéséről projekt költségeiből.  Az orosz tervek szerint már 2015-ben elkezdődhet a földgáz szállítása az északi szakaszon, ezzel jelentősen megelőzve az egyre bizonytalanabbá váló Nabuccot.

A bolgár kormány legfontosabb célja az ország energiaellátottságának diverzifikálása, valamint orosz energiafüggőség csökkentése. A BTA hírügynökség április 26-án beszámolt arról, hogy Bojko Boriszov miniszterelnök hivatalos azerbajdzsáni útja során sikeres megállapodást kötött, Bulgária lehet az első európai uniós tagország, amely részesülhet az azeri gázból. Az azeri gázszállítás egyik előfeltétele a görög-bolgár és török-bolgár interkonnektor megépülése – e téren Szófia nagyon komoly előrehaladást ért el, ugyanis idén márciusban a bolgár és a török kormány aláírta a projekt megvalósításáról szóló szerződést. A 77 kilométer hosszú gázhálózati összeköttetést, amely az úgynevezett Déli Gázfolyosó részét képezné, a bolgár NEK és a török „Botas” fogja megvalósítani. Bulgáriában a lakossági gázfogyasztás viszonylag alacsony, a háztartások alig 3 százaléka használ földgázt, ugyanakkor a növekvő áramárak következtében a bolgár kormány ezt a számot 20 százalékra kívánja megnövelni.

Boriszov az utóbbi időben kifejezetten aktív szomszédságpolitikát folytat a kaukázusi térségben. A bolgár miniszterelnök áprilisban tett grúziai útja során találkozott ottani kollégájával, Nika Gilaurival, a látogatás során tárgyaltak az azeri gáz cseppfolyósításának lehetőségeiről. A két politikus szerint érdemes lenne megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy Grúzián keresztül tankerekkel érkezzen a sűrített, cseppfolyósított azeri gáz Várna és Burgasz kikötőibe.

Az energetikai kapcsolatok megszilárdítása érdekében április 27-én közös memorandumot írtak alá a bolgár BEH és az azeri állami olajvállalat (SOCAR) vezérigazgatói. A két fél megállapodott az azeri gáz 2014-től történő exportálásáról, azaz a Şah Deniz-gázmező második fázisának a kivitelezése előtt (amely csak 2017-re várható). A jövőben Bulgária nem csak a Şah Denizből, hanem az új, kiaknázatlan gázlelőhelyekről (Şah Deniz II, Nahichevan, Safag-Aszimen stb.) szándékozik importálni. Boriszov április 27-én találkozott az azeri miniszterelnökkel, Artur Rasizadeval, akivel közösen értékelték a két ország viszonyát, valamint a térség jövőbeli lehetőségeit. Boriszov felszólította az Európai Unió vezetőit, hogy tegyenek konkrét lépéseket az energiadiverzifikáció megvalósítása érdekében. A bolgár kormányfő szerint, ha az Európai Unió megakadályozza a bolgár-török interkonnektor megépülését, akkor „számára értelmezhetetlen lesz a diverzifikáció fogalma”. Boriszov nem véletlenül utalt erre, az európai-török viszonyok felettébb feszültek az utóbbi időben. Ankara számos területen próbál nyomást gyakorolni, többek között a ciprusi megosztottság kérdésében, valamint a Nabucco ügyében.  

Természetesen Szófia a Nabucco gázvezeték megépülésére is számít, ugyanakkor egyre nagyobb kételkedéssel figyelik az egyre távolabbinak tűnő európai projekt körüli fejleményeket. A bolgár sajtóorgánumok többsége jelentős médiafigyelmet szentelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon kijelentésére, hogy a MOL kiszállhat a Nabucco projektből. Bolgár elemzők szerint Orbán legfőbbképpen az orosz Déli Áramlat iránti elkötelezettségét kívánta megerősíteni.

Bulgária a délkelet-európai régió egyik kulcsszereplője, a legtöbb energiafolyosó a területén halad át és ezt a tényt a bolgár kormány a legteljesebb mértékben igyekszik is kihasználni. Szófia az elmúlt hónapokban szinte az összes térségbeli országgal konzultált interkonnektorok, hálózati összeköttetések és energetikai együttműködések megvalósításáról. Érdemes lenne magyar részről is mérlegelni a szoros együttműködés kialakításának lehetőségeit a délkelet-európai országokkal.