Már 500 taggal lehet pártot alapítani Oroszországban

Már csak az elnök aláírása szükséges ahhoz, hogy életbe lépjen a pártok regisztrációját radikálisan egyszerűsítő törvény, melyet a politikai rendszer átalakításának keretében maga Medvegyev kezdeményezett. A módosítások értelmében Oroszországban hamarosan már ötszáz taggal is lehet új pártokat bejegyeztetni. A jelenlegi negyvenezres küszöb csökkentése a parlamenten kívüli ellenzék követelése volt, azonban kétséges, hogy a reform valóban kedvez majd az orosz demokráciának.

A jelenlegi szabályozás értelmében negyvenezer tagot kell számlálnia egy pártnak ahhoz, hogy regisztráltathassa magát a Központi Választási Bizottságnál. Így eddig új pártok számára szinte lehetetlen volt a hivatalos politikában megjelenni, s még inkább a parlamentbe bekerülni. Ezen a helyzeten fog radikálisan változtatni az új párttörvény, melynek tervezetét az Állami Duma múlt héten harmadik olvasatban tulajdonképpen egyhangúan fogadta el.

A módosítások értelmében a törvény hatályba lépésétől kezdve már az ötszáz fős taglétszámot elérő pártok kérhetik a bejegyeztetésüket, s ezzel egyidejűleg csak a föderális szubjektumok nem kevesebb, mint a felében kell jelen lenniük. Továbbá a párttörvényből törölték azt a fejezetet is, mely szerint korábban, ha egy párt nem érte el a minimális taglétszámot, akkor megszüntették a regisztrációját. Ezentúl csak akkor törölhetik a pártokat automatikusan a nyilvántartásból, ha azok hét évig nem vesznek részt választásokon. Sőt a regisztrált pártoknak mostantól a jelenlegi évente helyett elég lesz minden harmadik évben megküldeni a Központi Választási Bizottságnak a párt jövedelmeiről és kiadásairól szóló konszolidált pénzügyi kimutatásot. 

Továbbá, ha az Igazságügyi Minisztérium problémát, vagy szabálytalanságot tapasztal a regisztrációs iratokkal kapcsolatban, nem utasítja automatikusan vissza a párt regisztrációját, csak három hónapra felfüggeszti azt, s ez idő alatt a párt vezetői a minisztérium ajánlásai alapján pótolhatják a hiányosságokat.

A törvénytervezetet Dmitrij Medvegyev nyújtotta be, s az így a politikai rendszer átalakításának, s az elnök által hangoztatott széles kormányzat létrehozásának egyik fontos eleme.

A pártalapítás megkönnyítése ugyanakkor a december óta rendszeres ellenzéki megmozdulások követelése is volt, így a módosítás a parlamenten kívüli ellenzék nagy sikere. A törvénytervezet tárgyalása közben több olyan javaslatot is elfogadtak, melyeket a velük való konzultáció után nyújtottak be:  például azt, hogy a módosítások már rögtön a törvény beiktatásának napján életbe lépjenek. Ez a kompromisszum mindenkinek kedvező, magyarázta a RIA Hírügynökség által megkérdezett szakértő, hiszen ha az új pártok hamarabb elkezdhetnek hivatalos keretek között is szerveződni, akkor a hatalom az ellenzéki energiákat törvényes mezőre tudja szorítani, illetve az ellenzéket le fogja kötni az építkezés.

Azonban kérdéses, hogy az új szabályozás ténylegesen mennyire teszi lehetővé új pártok megjelenését, illetve kinek kedvez igazán ez a törvénymódosítás. A választási küszöb hét százalék, s választási tömbök alakítását a törvény továbbra is tiltja- nyilatkozta a BBC Oroszországgal foglalkozó blokkjában megszólaltatott politológus, Alekszander Morozov. Így bár a választásokon több párt indulhat el, ők azonban nem a hatalompárttól, hanem a jelenlegi ellenzéktől veszik el a szavazatokat. Tehát a liberalizáció csak az Egységes Oroszország párt pozícióit erősíti, s így valójában csak egy látszat-reform, mellyel részben el lehet hallgattatni a nyugati sajtóban csak formálódó új ellenzékként emlegetett alulról szerveződő csoportosulásokat.

Az Egységes Oroszország parlamenti frakciójának vezetője úgy nyilatkozott, hogy ez egy fontos módosítás, mely a kormányzás nyitottságát bizonyítja. Ha van rá elhivatottsága, az ország bármely polgára megmutathatja, hogy tényleg tud segíteni oroszok millióit érintő problémák megoldásában. „A XXI. században nem kerülhetjük el a konkurenciát” – továbbította Andrej Vorobjev nyilatkozatát a news.ru. Nikolaj Levicsev, a Duma helyettes házelnöke pedig az új törvényt egyenesen „az utóbbi évek dermedtsége utáni politikai tavasz megérkeztének” nevezte.

A módosításokról azonban a parlamenten kívüli ellenzék BBC által megkérdezett képviselői meglehetősen megosztottan reagáltak. A Jabloko és az Igaz Ügy párt vezetői a túlságosan alacsony regisztrációs küszöb miatt kritizálták az új párttörvényt: Szergej Mitrohin szerint az, hogy ötszáz tagtól pártokat lehet bejegyeztetni úgy, hogy ugyanakkor a választási blokkok létrehozását tiltják, aláássa a föderalizmust. Andrej Dunajev pedig egyszerűen azt mondta, hogy hamarosan beköszönt a sötét politikai lépések korszaka. Pártok tűnnek fel majd tízesével, ami így tízféle érdeket, tízféle manipulációt jelent. A még nem bejegyzett Népi Szabadság Párt (Parnasz) társelnöke, Borisz Nyemcov pedig még attól is elzárkózott, hogy konzultációba kezdjen. Ugyanakkor a Baloldali Front koordinátora, Szergej Udalcov bár fenntartásokkal, de üdvözölte az új szabályozást: „ez az első fontos lépés a politikai reform útján”.

A törvénymódosítást, melynek értelmében szakértők és politológusok szerint akár több mint száz új párt is kérheti regisztrációját, a Szövetségi Tanács szerdán két tartózkodással és hat ellenszavazattal jóváhagyta. Medvegyev elnök a törvényt, a parlamenten kívüli ellenzék reményei szerint már április másodikán, a velük való találkozó során alá is írhatja. S így az ez év októberében tartott regionális választásokra már ennek szabályai lesznek érvényesek.