Ahmadinezsád gúnyt űzött a parlamentből

A fennálló iráni rendszer 33 éve alatt először került rá sor idén februárban, hogy a parlament kihallgatásra idézze be az elnököt. Mahmud Ahmadinezsád szerdán jelent meg a törvényhozás előtt és válaszolt az egy hónapja a kormány munkájával és elnöki lépéseivel kapcsolatosan neki feltett kérdésekre – sajátos stílusban.

Az 1979-es iráni alkotmány szerint egy parlamenti képviselő kérdéseket intézhet az elnökhöz, ha kezdeményezéséhez megszerzi a törvényhozók negyedének támogatását. Az iráni törvényhozás 2012. február 7-én először élt ezzel a jogával a forradalom óta. A húsz kérdésből álló listát Ali Motahari konzervatív képviselő állította össze és az iráni parlament, a Madzslisz 290 képviselőjéből százan a kezdeményezés mögé álltak. A kérdéscsomag benyújtása előtt azonban 21-en visszaléptek, így végül 79 konzervatív, reformer és független képviselő aláírása került rá a dossziéra. A kérdések nagy része olyan gazdasági és szociális témákkal foglalkozik, mint a munkanélküliség és a segélyezési rendszer, de a listán szerepelnek olyan kérdések is, amelyek az elnök és a legfőbb vezető közötti ellentétet, vagy egyes kabinettagok lecserélését boncolgatják.

Ahmadinezsád március 14-én, szerdán jelent meg a parlament előtt. A két héttel ezelőtti parlamenti választások eredményei ellenére az elnök látványosan jókedvűen és látszólag magabiztosan állt ki a törvényhozás elé. Az elvonásokkal és megszorításokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszaiban Iránra nehezedő nemzetközi nyomásra, a szankciókra és az ország rossz gazdasági helyzetére hivatkozott.

Kitérő választ adott azonban arra a kérdésre, hogy miért menesztette volt külügyminiszterét, Manuser Mottakit miközben az diplomáciai úton, külföldön tárgyalt. Ahmadinezsád egyszerűen csak az alkotmány vonatkozó pontjára hivatkozott, miszerint az elnöknek joga van minisztereket kinevezni és eltávolítani. Az elnöknek benyújtott csomag talán legérzékenyebb pontját képző kérdésre, miszerint miért és hova tűnt el Ahmadinezsád tizenegy napra 2011 áprilisában, miután Ali Khámenei legfőbb vezető felülbírálta az elnök döntését és visszahelyezte hivatalába az elnök által lemondatott Hejdar Moszlehi hírszerzési minisztert, Ahmadinezsád kitérően és viccelni próbálva úgy válaszolt, „azt mondják, hogy tizenegy napig otthon ültem. Na persze, mert Ahmadinezsád olyan otthonülő típus.”

Kritika érte az elnököt nacionalista megnyilvánulásaiért is, amiért iráni és nem iszlám filozófiáról beszélt, valamint mert Nagy Küroszt emlegette példaképeként és nem Mohamed prófétát, vagy Ali imámot. Ezekre válaszul nem is magyarázkodott, megerősítette, hogy büszkeséggel tölti el, hogy iráni muszlim lehet, az iráni civilizációt pedig a világ leghatalmasabbjának nevezte. Az elnöknek válaszolnia kellett arra is, miért lazított a kormány az iszlám öltözködési szabályok betartatásán, amely kérdésre azzal érvelt, hogy „nem lehet a fiatalságot szigorúan fogni, szeretettel kell őket kezelni. A fiatalság vitte győzelemre a forradalmat és az háborút is.” Ahmadinezsád szerint ellentmondásos dolog, hogy a köztévé szándékosan „lázadóan” öltözködő fiatal lányokról és fiúkról mutat közeli képeket a Forradalom Napján rendezett ünnepségek kapcsán, hogy bizonygassák a rendszer széleskörű támogatottságát, miközben politikusok a parlamentben ellenük agitálnak.

Az iráni elnök válaszaiban több alkalommal gúnyos hangnemet ütött meg, szarkasztikusan fogalmazott és viccelődött, láthatóan jó kedve volt az egész ülés alatt, magát a nemzet szolgájának nevezte, aki „szívesen felszolgál akár gyümölcskompótot is a képviselőknek, ha megkérik rá”. Egy kérdés kapcsán még a csak vallásos képzettséggel rendelkező pap képviselőknek is odaszólt, költői kérdést téve fel azok képesítéséről és parlamenti jelenlétéről. Válaszait viccesen provokatív módon úgy fejezte be, „ha értékelni akarnak, akkor mivel minden kérdésre jól válaszoltam, nem lenne szép dolog, ha nem ötöst adnának nekem.” (A kihallgatástól és a vicces kedvű Ahmadinezsádról a félhivatalos iráni Fars News hírügynökség oldalán található galériában láthatunk képeket.)

Ahmadinezsád viselkedését több képviselő is felháborítónak tartotta és a parlament megsértésével vádolta az elnököt. „Ahmadinezsád kijelentései nem voltak méltóak az Iráni Iszlám Köztársaság egy elnökéhez” – nyilatkozott egy képviselő az ülés után. Stílusa mellett sok kritika érte az elnököt kitérő válaszai miatt is, sok képviselő érezte úgy, nem kapott választ bizonyos kérdésekre, amelyekhez aláírását adta. A törvényhozás néhány, az iráni PressTV-nek nyilatkozó tagja szerint Ahmadinezsád akár egy hivatalától való megfosztást indítványozó procedúrát is kaphat szerdai teljesítményéért.

Ahmadinedzsád viselkedése betudható a március másodiki parlamenti választások eredményének, amelyen az elnök támogatói komoly vereséget szenvedtek. Lehetséges, hogy a maga sajátos módján akarja a magabiztosság benyomását kelteni, de az sem zárható ki, hogy viselkedésével az elnöki mandátumából hátralevő, parlamenti támogatottságot nem élvező egy évét akarja megrövidíteni. A mostani kihallgatását nem követte bizalmi szavazás, ugyanis ez a kérdezz-felelek csupán a parlament és az elnök közötti kommunikáció egyik csatornája, hiszen az elnök és miniszterei az alkotmány értelmében nem lehetnek tagjai a parlamentnek. Nem lenne meglepő, ha a szerdai kihallgatást egy Ahmadinezsád felé intézett interpelláció követné az őt kritizáló parlamenti képviselők részéről, amelyre viszont már bizalmi szavazás terhe mellett kellene az elnöknek válaszolnia.