Akár szankciók is jöhetnek Magyarország ellen

Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa kedden emlékeztetett rá, hogy Magyarországnak még az év folyamán további intézkedésekkel kell alátámasztania a hiánycélok elérését, különben a Bizottság szankciókat kezdeményezhet. A pénzügyminiszteri tanács kedden jóváhagyta a testület értékelését, miszerint Magyarország nem tett mindenben eleget a grémium korábbi ajánlásainak.

A pénzügyminiszteri tanács kedden a várakozásoknak megfelelően tovább lépett a Magyarországgal szemben a túlzott mértékű hiány miatt folyó eljárásban, amikor jóváhagyta az Európai Bizottságnak azt a véleményét, hogy hazánk nem hozott hathatós intézkedéseket a deficit fenntartható kiigazítására és így nem tett eleget mindenben a pénzügyminiszteri Tanács 2009 júliusi ajánlásainak.

Olli Rehn a tanácsülést követően diplomatikusan kitért a BruxInfo kérdése elől, hogy miként azt az euróövezeti tagoknál világossá tette, Magyarország esetében is azonnali szankció kezdeményezése lesz-e a Bizottság válasza az ajánlásoknak való nem megfelelésre. A biztos válaszában megismételte, hogy a valutaövezeten kívüli országok esetében is létezik egy pénzügyi szankcionálási eszköz, a következő költségvetési évben a kohéziós alap pénzügyi kötelezettségvállalásainak felfüggesztése. Hozzátette, hogy ez hazánk esetébe a 2013-as kötelezettségvállalásokat érintené. „Ez azt jelenti, hogy amennyiben Magyarország az év során nem felel meg az elvárásoknak, akkor a lehetőség a rendelkezésünkre áll” – jelentette ki a Bizottság alelnöke.

Rehn még mindig a BruxInfo kérdésére válaszolva hozzátette, hogy a magyar kormánynak „a közeljövőben intézkedéseket kell hoznia a célok elérése érdekében”. A biztos ezt közvetve összekapcsolta a majdani hiteltárgyalásokkal, amelyeken ugyancsak terítéken lesznek a deficiteljárás során is megfogalmazott fenntartások.

Az Európai Bizottság és most már a Tanács értékelése szerint hazánk ugyan 2011-ben formailag megfelelt a hiány előírt szintre való leszorítására vonatkozó ajánlásának, ám ezt megítélése szerint alapvetően egyszeri intézkedések révén érte el, a magánnyugdíj-pénztári befizetések államkasszába való átirányítása nélkül például Brüsszel szerint 6 százalékos lett volna a hiány, szemben a nominálisan kijött 3,5 százalékos többlettel. Ezért a Bizottság szerint nem teljesültek a fenntartható kiigazítás feltételei.

Brüsszel számára a Tanács keddi állásfoglalása formailag megadja a lehetőséget arra, hogy javaslatot tegyen a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztésére, részben vagy egészében. Az esetleges erre vonatkozó javaslatot ugyanakkor kétharmados többséggel a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Más kérdés, hogy még egy ilyen esetleges döntés is visszafordítható lenne, ha Budapest közben a Bizottság igényeinek megfelelő újabb kiigazító intézkedéseket tesz. Olli Rehn a keddi tanácsi vitán ugyanakkor egyáltalán nem ejtett szót az esetleges szankció lehetőségéről.

A Bizottság ezzel párhuzamosan néhány héten belül új Magyarországra vonatkozó ajánlásokkal fordul majd a pénzügyminiszteri Tanácshoz.

A Magyarországnak szentelt tanácsi vita értesülésünk szerint rövid volt. Mindössze hárman szólaltak fel: a dán soros elnökség, Olli Rehn az Európai Bizottság képviseletében és a magyar színekben Matolcsy György, aki 100 százalékosan biztosra ígérte, hogy a hiány 2012-ben az előírt 3 százalékos szint alatt marad.