Elhalasztották az eredmények kihirdetését Kongóban

Tegnap kellett volna ismertetnie a kongói választási bizottságnak a múlt hétfői elnök- és parlamenti választások eredményét, erre azonban nem került sor, logisztikai akadályokra hivatkozva a testület két nappal kitolta a határidőt. Az amúgy is felpaprikázott ellenzék nem fogadta jól a bejelentést.

Hiába vetett be helikoptereket is, a kongói választási bizottság (CENI) nem tudta teljesíteni az alkotmányban rögzített határidőt, így két napot csúszik a múlt heti választások eredményeinek kihirdetése. Az ellenzék részéről már többen jelezték is, hogy ezt elfogadhatatlannak tartják, hiszen az alkotmány értelmében december 6-án megszűnik Joseph Kabila mandátuma. A legfőbb ellenzéki jelölt, Etienne Tshisekedi ugyanakkor a korábbi harcias szólamok ellenére belement a halasztásba, „amennyiben az az átláthatóságot szolgálja.”

Egyelőre tehát csak részleges eredményeket ismerünk, ezek mindegyike a hivatalban lévő kormányfő  kényelmes győzelmét valószínűsítik. A szavazatok kétharmadának összeszámlálása után például az elnök 46 százalékon állt, Tshisekedi 36 százalékával szemben. Úgy, hogy Kabila a tizenegyből hat tartományban vezetett.

Amennyiben a közzétett adatok megfelelnek a valóságnak, az ellenzéki jelöltnek szinte már matematikai esélye sincs a győzelemre. Ebben az esetben pedig teljes győzelmet aratott a kormányzat az ellenzék megosztására irányuló kezdeményezése: az elnökválasztás egy fordulóssá tételét lehetővé tevő alkotmánymódosítással megakadályozta az ellenzékiek második fordulós összefogását, és ahogy Kabila sejtette, ellenfelei nem tudtak közös jelöltet állítani az első fordulóra. Fájdalmas vereséghez vezethet tehát az ellenzék széthúzása: Equateur államban például Tshisekedi elől elszipkázta a szavazatokat az ott hagyományosan népszerű másik ellenzéki nagyágyú, Kengo wa Dongo, a két Kivu tartományban pedig Vital Kamerhe előzte be a veterán politikust. Így a hatalmon lévő elnök még úgy is győzni tud a keleti végeken, hogy a térségben nagyon sokan elégedetlenek vele.

Az ellenzék persze a kormánypárt csalásait látja a számok mögött. Tény, ami tény, a választások napján rengeteg helyről érkezett különféle rendellenességekről hír, kezdve az ellenzéki választási biztosok kitiltásától a szavazás kezdetén már félig teli urnákon át a fegyveres nyomásgyakorlásig. A szavazatszámlálás hetét így napról napra egyre nagyobb feszültség kísérte, főképp, mert az előzetes eredményeket az ellenzék nem fogadta el. A választási bizottság is kínos magyarázkodásra kényszerült, miután külföldi diplomaták rámutattak, hogy a testület választási csalásba bonyolódott. A CENI ugyanis a „sérült” szavazólapok megsemmisítéséről döntött, ugyanakkor csak az ellenzéki bástyának számító fővárosi körzetekben indultak konkrét lépések ez ügyben – ott teljes választási körzetek eredményeit tervezték érvényteleníteni. A közzétett eredmények hitelességét az is rontja, hogy a CENI nem választási körzetenként, hanem kizárólag tartományonként adta meg az adatokat, így azok nehezen összevethetőek a választási megfigyelők következtetéseivel, nagyban csökkentve a szavazatszámlálás folyamatának átláthatóságát. Az sem növelte a kormányzat népszerűségét, hogy „a közrend fenntartása érdekében” felfüggesztették az sms-szolgáltatást az egész országban, hogy elejét vegyék az eredményekkel kapcsolatosan terjengő spekulációknak.

Hiába tett hitet mindkét fő jelölt a választási eredmények elfogadása mellett – legalábbis ezt állítja a kongói ENSZ-misszió (MONUSCO) vezetője, Roger Meece -, korábban mindketten biztosra vették győzelmüket. Kabila győzelmével a nagyobb ellenzéki városokban borítékolható a felkelés: hiába szólított nyugalomra egy sor szervezet, az ellenzéki szimpatizánsok ennek ellenére utcára vonultak, összecsapva a rendőrökkel. A fővárosban könnygázzal oszlattak, Nyugat-Kasai tartományból azonban éles lőszer használatáról is érkeztek hírek. A Human Rights Watch legutóbbi, néhány napja megjelent papírjában tizennyolcra becsülte a választási erőszakban meghaltak számát. Ez azonban növekedhet, a kongói brit nagykövet ugyanis a hadsereg bevetését is kilátásba helyezte, amennyiben a helyzet túlságosan kaotikussá válik a rendőrség számára.

A nemzetközi közösség egyelőre kivár. A legtöbb megfigyelői misszió elismerte ugyan a rendellenességeket, de az ország választási bizottságához hasonlóan arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy ekkora országban mindez még belefér. Pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is terítékre került Kongó, ott is csak óvatosan beszéltek a témáról. Ahogy Jason Stearns fogalmaz, az ENSZ mindenképp szeretné azt a látszatot elkerülni, hogy bármilyen módon beavatkoznának a választásokba – ráadásul a nagykövetek most inkább Szíriával és Egyiptommal vannak elfoglalva. Az sem segít a helyzeten, hogy a vesztes Tshisekedivel a nyugati hatalmak nem ápolnak túl jó kapcsolatot, az öreg politikust ugyanis sokan kiszámíthatatlan populistának látják.

A várható erőszak láttán sokan úgy döntöttek, hogy elhagyják a nagyvárosokat, Kinshasából például ezrek keltek át a Kongó folyón a szomszédos Kongói Köztársaság fővárosába, Brazzaville-be. Hasonló fejleményről számolt be egy bukavui blogger, a keleti tartományokból sokan Bujumbura (Burundi fővárosa), illetve a ruandai Cyangugu felé vették az irányt. A maradók is biztonságosabbnak látták, ha nem nyitják ki üzleteiket, emellett ideiglenesen a tanítás is szünetel.

Tóth Miklós

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »