A német iskolák betilthatják a muszlim vallási rituálékat

A német iskolákban nincs joguk a muszlim tanulóknak vallásuk megfelelő gyakorlásához – az oktatási intézmények saját maguk dönthetik el mennyiben korlátozzák a különböző vallási közösségekhez tartozó diákok közötti „béke” megőrzésének érdekében a vallási rituálék gyakorlását. Jóllehet a döntés célja a konfliktusmegelőzés, másfelől inkább diszkriminatívnak látszik és inkább fokozza a feszültséget a muszlim és nem muszlim közösségek között.

Németországban a Szövetségi Közigazgatási Bíróság november 30-án úgy döntött, hogy egy diák nem rendelkezik automatikusan az iskola területén való imádkozás jogával, holott a német alkotmány biztosítja a szabad vallásgyakorlást, amely elvileg kiterjed a vallási rituálék oktatási intézményekben való gyakorlására is.

A Bíróság által tárgyalt ügy alapja egy berlini iskolában történt eset. Yunus Mitschele, egy 18 éves muszlim diák jelentette fel az oktatási intézményt, mivel az iskolaigazgató megtiltotta neki és társainak a folyosón térdepelve való imádkozást.

A Bíróság megállapította, hogy egy oktatási intézmény abban az esetben tilthatja be az imádságnak bármilyen formáját, ha az valamiféle konfliktus-gerjesztő tényezőként hat. Az iskolai környezet békéjének megőrzése érdekében, indokolt esetben, tehát az intézmények foganatosíthatnak bizonyos megszorításokat a diákok vallásgyakorlását illetően.

Yunus Mitschele ügyére a döntés tehát pontot tett. A fiú Berlin olyan részében él, ahol elterjedt a muszlim-nem muszlim vegyes házasság, ugyanakkor továbbra is rengeteg konfliktus keletkezik a különféle vallási rituálék gyakorlásából. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy célszerűbb a rituálékat kitiltani az iskolákból, arra az opcióra pedig – amely szerint az említett berlini iskola különítsen el egy „imatermet”  – úgy reagált, hogy ezt az iskola szervezeti és intézményi kapacitása nem teszi lehetővé.

A lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság szerint a szóban forgó ítélet nem tiltja el a diákokat az iskolai imádkozástól, csupán az intézményeket jogosítja fel arra, hogy  – amennyiben a békés környezet fenntartása érdekében úgy ítélik meg – az iskola területén betilthassák a vallásgyakorlási rituálékat. 

A német bírósági döntés az iszlám vallás bizonyos fokú korlátozására „konfliktusmegelőzés” címén nem egyedülálló Európában. Franciaországban 2004 tavaszán fogadták el azt a törvényt, amely tiltja a vallási jelképek viselését az állami fenntartású közoktatási intézményekben – az intézkedés leginkább a muzulmán fejkendő viseletét hivatott korlátozni. 2010 júliusában a francia parlament alsóháza elfogadta azt a törvénytervezetet, amely betiltaná a muzulmán nők testét és arcát eltakaró öltözet viselését nyilvános helyeken. A benyújtott tervezet szövege kiköti, hogy senki sem hordhat olyan ruhát nyilvános helyeken, amely eltakarja az arcot is. Aki ezt nem tartja be, az 150 eurós pénzbírságra és/vagy egy az állampolgári tudatot és a köztársasági értékrendet erősítő tanfolyamra számíthat. A törvény idén áprilisban lépett életbe.

2009 szeptemberében a szomszédos Franciaországban elfogadott 2004-es törvényre hivatkozva megtiltották a muszlim fejkendő viselését Belgium flandriai iskoláiban. Mintegy hétszáz oktatási intézmény azért döntött így, hogy erősítse az egyenlőség szellemiségét: a flamand ajkú Flandria iskoláinak nagy része katolikus tanintézmény. 

Európa több országa „szenved” a muszlim bevándorlók társadalomba való beilleszkedésének nehézségeitől, az elmúlt évek gyakorlata és a fent említett néhány példa pedig azt bizonyítja, hogy a megoldáskeresés egyre inkább radikalizmusba fordul át. A diszkriminatív megoldások a jövőt illetően nem feltétlenül szolgálják a legfőbb célt, amely pedig nem más, mint a multikulturalizmus és a békés egymás mellett élés sikeres megteremtése.