Népszámlálás macedón módra

Etnika feszültségek miatt félbeszakította az elkezdett népszámlálást a macedón kormány. A népszámlálási bizottság összes tagja beadta a lemondását, miután albán politikusok élesen kritizálták a népszámlálás kivitelezési módját. Az egyetlen lényegi és vitatott kérdés az albán kisebbség aránya a macedón lakosságon belül. A népszámlálás kérdését az Európai Unió is sürgeti az ország csatlakozási folyamata miatt. Az ország ingatag stabilitása is meggyengülhet, ha nem oldódik meg ez a probléma.

Macedóniában fokozódik az újabb etnikai feszültség a nagyarányú albán kisebbség és a macedón lakosság között. A kormányzó Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) elrendelte a megkezdett népszámlálás félbeszakítását, ugyanis október 13-án a népszámlálást irányító bizottság összes tagja beadta a lemondását.

A váratlan fordulatot a bizottság tagjai a 10 éve rendezetlen etnika viszonyokkal magyarázták, ugyanis 2001 óta a macedón vezetés nem tudta hatásosan rendezni az albán kissebséget érintő kérdéseket.

Tíz évvel ezelőtt az ország polgárháborúhoz közeli állapotban volt a központi kormány és a szélesebb jogkörökért tüntető albán kisebbség közötti ellentétek miatt. A 2004-ben kötött Ohridi Egyezmény rendelkezik az albán és macedón lakosság viszonyáról, de nincsenek egyértelmű hivatkozások a népszámlálás intézményével kapcsolatban. A népszámláló bizottság kiemelte, hogy a mai napig nem sikerült harmonizálni a Macedón Nemzeti Statisztikai Intézet (DZSz) és az Eurostat metodológiáit, ez a tény döntően befolyásolhatja a népszámlálás alakulását. Az országban uralkodó kényes egyensúly, miszerint kormányt csak vegyes, macedón-albán pártok felállásával lehet alakítani, akár fel is borulhat, ha nem sikerül a népszámlálást kellő óvatossággal lebonyolítani. Számos bejelentés érkezet, hogy az ország egyes régióiban a népszámlálást végző munkatársak máshogy értelmezték a szabályokat.

Az utolsó népszámlálást 2002-ben végezték Macedóniában, miután a felek a NATO és az Európai Unió hathatós segítségével megegyeztek, hogy a kormány nagyobb önrendelkezési jogokat biztosít az albánoknak, ha a felkelők leteszik a fegyvert. Az akkori adatok szerint a valamivel több, mint 2 millió lakosú országban 1,3 millió magát macedónnak és 0,51 millió albánnak valló lakos élt. A DZSz minden évben statisztikákat készít az újszülöttek etnikai hovatartozásáról. A 2010-ben regisztrált 24 ezer újszülött közül 12 658 macedón, 7888 albán, 1806 cigány és 1080 török volt – ez a tendencia jól mutatja, hogy az elmúlt években a kisebbségek népszaporulata gyorsabb, mint a macedón lakosságé.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy beleszámolják-e a népességbe a külföldön dolgozó albán vendégmunkásokat. Miközben a macedón lakosság többsége követeli e személyek kizárását a népszavazásból, addig az albán lakosság szerint ebben az esetben lényegesen sérülnének kisebbségi jogaik. Már a népszámlálás megkezdése előtt kiéleződött a helyzet, amikor a bizottság albán nemzetiségű alelnöke, Abdulmenaf Bedzseti beadta lemondását, mert szerinte az egész folyamathoz politikai érdekek fűződnek és a kimenetele előre meg van határozva.

„Tisztán látható, hogy erős bizalomhiány van a macedónok és az albánok között” – nyilatkozta a Reutersnek egy, a nevét nem vállaló nyugati diplomata. Az Európai Unió hivatalos álláspontja szerint Macedóniának ahhoz, hogy teljesítse a Koppenhágai csatlakozási kritériumokat, transzparens adatokkal kell szolgálnia a lakosság etnikai arányairól. A 2005 óta hivatalos tagjelölti státusszal rendelkező Macedón Köztársaságot számos etnikai viszály akadályozza abban, hogy szorosabbra kösse az európai integráció szálait a közösséggel, a legismertebb ezek közül az évek óta elhúzódó névvitája Görögországgal.